V I S S Z A T E K I N T Ő
A NAGYÜNNEPEK ESEMÉNYEI EGYETEMÜNK ZSINAGÓGÁJÁBAN
 

Egyetemünk Zsinagógájában az elmúlt évhez hasonlóan idén is szép számmal összegyűltek a Zsinagóga hívei, az Egyetem oktatói, munkatársai és hallgatói, jelenlétükkel szinte megtöltötték a Zsinagógát szeptember 24-én, szombaton, éjfélkor, fél tizenkettőkor. Ekkor kezdtük meg a Sz'lichot néven ismert bűnbánó imák mondását (amit egyes közösségekben másnap, vasárnap hajnalban kezdenek mondani) és minden reggel, szombat kivételével, az ima előtt mondják, egészen Ros Hásáná első napjáig. Az askenáz közösségekben, mint a miénk, Jom Kippur napjáig szokás mondani. A Sz'lichot napjaiban előadásokat, tanításokat hallhattunk a Sz'lichot vallási és pszichés, lelki vonatkozásairól.

Ros Hásánát nyitott ajtókkal köszöntöttük, ugyanis híveink és a sok látogató megtöltötte a Zsinagóga terét és nagyon sokan a folyosón rekedtek. Ros Hásánákor, ugyanúgy, mint Főünnepeink mindegyikén, a zsinagógai funkciókat Schőner Alfréd főrabbi, rektor, Ács Pál tanár és Tóth Emil főkántor látta el. Ő szólaltatta meg különösen fenséges hangon féltve őrzött, különleges alakú és méretével is lenyűgöző sófárját. A Tóra-olvasó feladatát Csapláros Csaba, a Rabbiképző egykori hallgatója végezte. Külön említeni kell Markovics Tibor vezető-elöljáró nevét, aki Nagyünnepeink méltó lefolytatásában különlegesen kiemelkedő szerepet töltött be. Megragadjuk az alkalmat, hogy egész évi áldásos tevékenységéért köszönetet mondjunk. Skajach!

Jom Kippur előestéje, a Kol Nidré azzal a kiemelkedő eseménnyel vette kezdetét, hogy a megjelentek kézbe vehették az erre az alkalomra megjelent Machzorunkat, ünnepi imakönyvünket. Másnap, Jom Kippur is felemelő hangulatban telt el, a délelőtt tartott Mázkír, megemlékezés halottainkról, sok olyan hittestvérünket vonzott hozzánk, akit különben itt nem, vagy ritkán látunk.

Szukot, a Sátrak ünnepe, a szokott, vidám hangulatban telt el. A tisztségviselők és egymást "váltva" minden jelen lévő férfi lulávval és etroggal, pálmaág-csokorral és citrusgyümölccsel a kézben részt vehetett a hákkáfot-ban, a körmenetekben, majd a szukában, a szabály szerint felépített és gyönyörűen feldíszített sátorban sok finomság, sütemények, gyümölcsök és méz várta a gyermekeket és a felnőtteket. A gyakran felharsanó nevetést héber dalok felcsendülése tarkította. Imádkozás és utána ez a vidám "sátorban tartózkodás" ismétlődött, tanításokkal tarkítva, Szukot ünnep minden napján.

Az ünnep-sorozatban S'mini Áceret, a "nyolcadik napi záróünnep" következett., a virágokkal-növényekkel feldíszített zsinagógában, majd Szimchát Tórá, a Tóra örömünnepe következett, az ismét, de más módon feldíszített zsinagógában. A "Tóra vőlegényei", a chátánok vezetésével a férfi-imádkozók hétszeres hákkáfotban, körmenetben körbeviszik a zsinagógában az Áron há-Kodes, a Tóra-szekrény összes Tóráját.

A nagyünnepi ünnepség-sorozatot a chátánok, a Tóra vőlegényei által rendezett gazdag kidus zárta. A chátán Berésit, Szerb Gábor
(A   beszéd  itt olvasható), a chátán Máfrir, dr. Kárpáti Péter (Az elhangzott beszéd  itt olvasható) és a chátán Torá, a zsinagóga főrabbija, Dr. Schőner Alfréd az egyetem dísztermében látták vendégül a híveket. A három chátán egymás után emlékezetes tartalmú ünnepi beszéddel fordult a jelenlévőkhöz. A felejthetetlen szombat délelőttöt, a Nagyünnepeket idéző kidust közös éneklés, valamint a hagyományos Birkát há-Mázon, vagyis az étkezés utáni "bencsolás", az áldás zárta.

E helyről is szól a köszönet az ORZSE oktatóinak, munkatársainak, hallgatóinak, a HÖK vezetőinek, akik szorgalmas és odaadó munkájukkal tették felejthetetlenné a zsinagógai esztendő első hónapjának ünnepi eseményeit.


B.S.F.
2005.11.21.