MARKOVICS TIBOR
VEZETŐ ELŐLJÁRÓ KÖSZÖNTÉSE

2007. február 16-án, pénteken, különlegesen szép, felemelő ünnepség fogadta Szombat Királynőt, helyesebben, Sábbát há-Málkát. Ezen a pénteken ugyanis nemcsak a minden héten megjelenő Királynőt fogadtuk, hanem zsinagógánk kedves tagját, Markovics Tibort üdvözöltük, aki a zsinagóga gábéja, vezető elöljárója, előimádkozója és még sok más funkciót hasonlóan magas szinten betöltő (tisztségviselője(. Őt köszöntöttük hatvanadik születésnapja alkalmából.

A megható ünnepség jellegét még fokozta, hogy az ünnepelt fiát, Markovics Zsoltot, Szeged, a Tisza parti nagyvárosunk főrabbiját hívta meg zsinagógánk főrabbija, Dr. Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora, hogy prédikáció keretében köszöntse édesapját e nevezetes alkalomból.

A szombatfogadó imádkozás egészen a rabbi (d(róséjáig( a megszokott módon történt, ekkor azonban Markovics Zsoltot, Szeged főrabbiját hallhattuk a megszokott rektor-főrabbi, vagyis egykori tanára helyett.

Még egyéb újdonság is utalt a különleges alkalomra: a zsinagóga nagyon nagy számú látogatója között sok új arcot láttunk, akik Markovics Tibor üdvözlésére jöttek el.

Az imádkozás utáni kidduson Dr. Schőner Alfréd köszöntötte a megjelenteket, elmondta a kiddus előtti b(ráchát, majd a (majci( osztása után Borsányi Schmidt Dániel hallgató mondta el a heti Tóra-szakasszal (Szídrá, Párásá) kapcsolatos gondolatait, magyarázatát.

Másnap, szombaton, érte el az ünneplés a fénypontját (és ez így helyes). A reggeli ima keretében, a Tóra felolvasásához a (dísz álijához( felhívták az ünnepelt fiát, Szeged főrabbiját. A Tóra-olvasás végezetét jelentette a Háftára felolvasása, vagyis a máftír következett, amely feladatot természetesen az ünnepelt, Markovics Tibor látta el. Ez után a rektor-főrabbi megható szavakkal köszöntötte az ünnepeltet, majd az ilyenkor szokásos rabbinikus áldás következett.

A ritka alkalom az Egyetem Dísztemében ért véget, ahol valóban csodálatosan finom falatokkal gazdagított fogadás várta a megjelenteket, akik között megtaláltuk Streit Sándort, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökét, Deutsch Róbert főrabbit, a Bethlen téri zsinagóga főrabbiját, annak a zsinagógáét, ahol Tibor barátunk minden reggel imádkozik és legtöbbször előimádkozik, a különböző hitközségek vezetőt és tagjait, akik mind köszönteni jöttek Markovics Tibort.

A jó falatokat a megjelentek kiválóságainak köszöntő szavai tették még élvezetesebbé. Itt is Schőner Alfréd, a régi barát, köszöntötte Markovics Tibort, majd Deutsch Róbert főrabbi következett köszöntő szavaival, amikbe beleszőtte ifjúkori emlékeit Markovics Tiborral és családjával, majd a Rabbiképző zsinagógájának (doájenje(, Hont Jenő, mindannyiunk szeretett ( Jenő bácsija( következett megható, baráti köszöntő szavaival és ajándékával, majd az ünnepeltet (direkt( a neki szánt dallal köszöntötte. Végezetül a zsinagóga költője Vili bácsi saját maga által írott, rímelő verssel köszöntötte az ünnepeltet, Markovics Tibort.

Kedves Tibor! Mindannyian gratulálunk Neked az ünnepi esemény alkalmából, sok szeretettel minden jót kívánunk és még sok hasonló ünnepséget szeretnénk Számodra tartani. Ugyanakkor megragadjuk az alkalmat, hogy megköszönjük a sok jó falatot, amivel a Téged ünneplőket kínáltad és elláttad. Köszönjük Tibor és az Ö-való áldását kérjük Rád, (ád méá v(eszrim(!

2007.02.22
BSF


 Vallásunk nagy szerepet és fontosságot juttat a zsidó közösségek világi vezetésének. A hitközségi elöljáró, a körzeti elnök – vagy ahogy általában nevezik, a rasekol, a rabbi után következő személy az adott zsinagóga hívei számára, tekintélye az adott közösség jó hírét is öregbiti.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szép zsinagógájában péntek esténként megtelnek a padsorok, nemcsak diákokkal és tanárokkal, hanem a közelben lakó vagy más okból itt imádkozó zsidókkal. Dr. Schőner Alfréd az egyetem rektora látja el a rabbi feladatát, amelyben, mint másutt is, segítségére vannak az elöljárók, elsősorban a más körzetekben is előnyösen ismert és kedvelt Markovics Tibor, aki február közepén itt, a körzetben ünnepelte 60. születésnapját.

Már a szombatfogadó istentisztelet is ennek a jegyében zajlott, ünnepélyesebb volt a szokottnál, olyanok is megjelentek, akik nem ide járnak, de köszönteni akarták Markovics Tibort, a körzet rasekolját.

Különös hangsúlyt adott az estének, hogy a világi vezető fia, Markovics Zsolt, szegedi főrabbi tartotta a péntek esti tanítást, édesapja és a népes hallgatóság örömére és épülésére.

A következő rövid kidduson is többen voltak mint máskor, az asztal is gazdagabb volt.

Az igazi ünneplés azonban másnap délelőtt történt, a szombati istentiszteleten, ahová nem fértek be az érdeklődők, a zsinagóga folyosója is tele volt Markovics Tibor ismerőseivel, barátaival és üzletfeleivel.

Megtisztelte a körzetet jelenlétével Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz igazgatója, Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, Deutsch László rabbi és sokan mások, nemcsak a fővárosból, hanem Markovics Tibor szülőhelyéről elszármazott Kisvárdaiak is.

Valamikor ez a település Kelet – Magyarország zsidó központja volt, de a Holocaust és az azt követő elvándorlás tönkretette az ottani erős és hagyományhű zsidó közösséget…

Markovics Tibor is fiatalon Pestre jött, de nem felejtette a szülői házban tanultakat, továbbra is járt zsinagógába – s ami manapság ritka kincs!

Dob utcai üveges műhelyében megfordultak a pesti zsidóság minden rétegének képviselői, sokan megismerték és becsülték. Gavallériája megmutatkozott a szombati kidduson, amelynek bőséges vendéglátását még sokáig emlegetni fogják a Bérkocsis utcában.

Beszédek, köszöntők méltatták tevékeny életútját, áldozatkészségét a körzetért és a zsidóságért, kívánva erőt, egészséget és hosszú életet „mea eszrim”, 120 évig!.

Reméljük még sokáig lesz körünkben, a körzet és a budapesti zsidóság javára…
 

Róbert Péter
2007.02.25