"Dunaparkos” találkozó 2012
 

 

2012. november 9.-én este az OR-ZSE zsinagógában a szokásosnál többen gyülekeztünk.

Ennek oka az volt, hogy megemlékezést tartottunk azokra az időkre gondolva, amikor a zsidó fiatalok még nem mehettek veszély nélkül nyilvános helyekre.

Bevezetőjében Schőner Alfréd rektor, főrabbi (nekünk inkább "a Frédi”) megemlékezett Scheiber Sándorról, akitől valamennyien tanultunk, és akinek mindnyájan rengeteget köszönhetünk. Ő volt az, aki a Rabbiképző péntek esti kiddusait örökké emlékezetessé varázsolta minden résztvevő számára. Minden héten történt egy kisebb csoda, az Ő beszédei, magyarázatai, utazásai során szerzett tapasztalatainak megosztása, kutatásainak eredményeiről való beszámolói mindenkit lenyűgöztek. És a megjelent vendégek belföldről és a világ minden tájáról…… Tudósok, művészek, sportolók, közéleti emberek jöttek, és beszéltek nekünk, mi pedig elragadtatva hallgattuk.

 

Mindazonáltal mi fiatalok voltunk, és vágyódtunk egymás társaságára is, így a kiddus után valamilyen szórakozóhelyre mentünk csapatostul, ahol megvitattuk az este során hallottakat, és szóba kerültek a napi politikai aktualitások is, barátságok, szerelmek szövődtek.

Hiába kért bennünket Scheiber, hogy ne menjünk nyilvános helyre, mert Ő ott már nem tud minket megvédeni, inkább maradjunk tovább a Rabbiképzőben, nem éreztük a veszélyt, mentünk a saját fejünk után. Sokan látták ennek kárát később, mert akit azonnal nem is zaklattak, azt is nyilvántartották a remekül működő besúgó hálózaton keresztül, és a kellő pillanatban felhasználták ellene a tiltott gyülekezés és rendszerellenes gyülekezés vádját. A rendszerváltás után többen kérték ki a hozzáférhető személyi anyagukat az illetékes hivataltól, amelyből fény derült ezekre a dolgokra.

 

Több hely volt, ahol találkoztunk, talán az első a Moszkva kert, aztán a Dunapark Kávéház, a Royal, a margitszigeti Nagyszálló stb....

 

 

 

Szóval a 9.-i találkozó alkalmából igyekeztünk azokat a barátainkat meghívni, akik ezeket az összejöveteleket a 60-as évektől a rendszerváltásig látogatták.

Persze mindez több generációt érintett, hiszen az élet ide-oda sodort bennünket, ki vidékre költözött, ki elhagyta az országot, gyerekek születtek, akiket este már nem volt kire bízni, stb…

 

 

Korábban is szerveztünk hasonló találkozásokat, csak akkor helyszínként a Dunapark Kávéházat választottuk.

 

 

 

Megtiszteltetésnek éreztük, hogy egy estére megkaphattuk a Dísztermet, és élvezhettük annak a felemelő hangulatát. Szép volt a környezet, a terített asztalok a finom sütikkel, utána a bencsolás ismerős dallamai mindenki szívét megmelegítették.

Lehetőséget kaptunk a kiddus után még egy néhány órát beszélgetni, régen látott barátokkal emlékezni. Előkerültek az unokák fényképei is.

Hálás szívvel köszönjük a szervezéshez nyújtott segítséget Julinak, Évának, Frédinek!

Balog János
2012.11.14