Meló

Ha nincs meló, az nem jó. Ha van, de túl sok, az se jó.

E szép magyar szó eredetének utánajárni igazán nem nagy meló.

A héber melacha szó jelentése, akárcsak a magyar nyelvbe beépült jövevényszóé: munka. Az askenáz melóche kiejtéstől pedig már egyáltalán nem áll távol a magyar meló, vagy a német Maloche szó.

A héberben a munka fogalmára több szó is létezik. Jelentésük hasonló, ám nem teljesen azonos, éppen ezért a választott szóhasználat sohasem véletlen. Bár az Örökké-való nem ezzel a szóval teremtette a világot, a Tóra később mégis a melacha-nak, azaz nehéz munkának nevezi a nagy művet.

a Jeruzsálemi Szentély

A Jeruzsálemi Szentély építésekor végzett munka leírásakor szintén gyakran fordul elő a melacha szó.

És ezzel el is érkeztünk a szombati munkatilalomhoz. A szombati pihenés alkalmával ugyanis egyrészt megemlékezünk a világ teremtéséről, hiszen a hat napon át tartó kemény munka után az Örökké-való megpihent. Másrészt pedig pontosan a Szentély építésekor végzett munkálatok leírásából vezették le bölcseink, hogy melyek azok a munkák, amelyeket szombaton tilos végezni. Fontos megjegyezni, hogy a melacha szó nem feltétlenül jelent kemény fizikai munkát. Így lehet az, hogy a szombati tilalmak között olyan "munkák" is előfordulhatnak, amelyeket manapság egyáltalán nem tekintünk munkának, végzésük szombaton mégis tilos.

Szavunk a zsidó tanításokban gyakran előfordul.

A bölcs Tarfon rabbi például így tanította a Talmudban: "A nap rövid, a munka pedig sok". Héberül: hajom kacar veham'lahca meruba, azaz (Misna, Atyák bölcs mondásai 2:15) Folytatva a gondolatmenetet, a rabbi szintén melacha szóval fejezi ki a következő tanítást: "A munkát nem neked kell elvégezned, de nem vonhatod ki magadat alóla".

A meló tehát jó és fontos dolog, amit még akkor is legjobb tudásunk szerint kell végeznünk, ha nem vagyunk képesek egyedül befejezni azt. Hiszen tudjuk: sok kicsi sokra megy.

Mert mindig minden rajtunk is múlik.