Tanulmányi kirándulás
Morvaországba
Egyetemünk hallgatói - 12 fő
- Szántó Imréné Dr. Balázs Edit,
főiskolai docens vezetésével 2010. szeptember 26-tól 28-ig tanulmányi
kiránduláson vettek részt Morvaországban, az ELTE Assziriológiai és
Hebraisztikai Tanszék hallgatóival és oktatóival közösen.
Vasárnap reggel 7óra szemerkélő esőben kis
csoportunk reménykedve készülődött az indulásra, hogy Morvaországban
talán jobb idő vár reánk az utazás során. Itthon egy rövid pihenő
Mosonmagyaróváron. E kitérő után az időjárás rosszabbra fordulása
befolyásolta a tervezett beszámolók megtartását. Elsőként Szántó tanárnő
mesélt (a morva-cseh-magyar párhuzam kezdetekről). Ezt követően
Friedmann Sándor doktorandusz sok kisebb mozaikból álló beszámolóját
hallhattuk Kaufmann Dávidról. Élete és munkássága, szülőközsége,
gondolatai röviden. Őt követően a hebraisztika szakos hallgatók
beszámolóját hallhattuk. Utunk első állomása Holeov volt.
Holeov:
A 15. századtól egyike a négy legjelentősebb morva zsidó közösségnek.
A régi zsinagóga helyén, mely fából készült s leégett, épült 1560-ban a
Shach zsinagóga, reneszánsz stílusban. A 18. század 30-as éveiben barokk
elemekkel gazdagodott, a belső falakat értékes, héber liturgikus
szövegeket tartalmazó ornamentális szövegekkel látták el. Erről és sok
egyéb hasznos információról Dr Komoróczy Szonja Ráchel tudományos
segédmunkatárs/CV beszámolójában hallhattunk. Innen szakadó esőben
mentünk a temetőbe. A 15. században második felében már létezett. Első
említés erről 1651. A legrégebbi sírkő 1647-ből maradt fenn. Itt
temették el Rabbi Meir Sabbataj ha-Kohent (Shach). Síremléke 1663-ból a
zarándokok kedvelt úticélja. A sírok száma mintegy 1500 db.
http://www.virtualtravelglobe.com/holesov/sach-synagogue.html
Utunkat nyugati irányba folytattuk. Következő állomás helyszíne
Prostéjov volt. A városról rövid vázlatos beszámolót hallhattunk.
Prostéjov:
1545-ben Reneszánsz korát éli a város.
1584-ben letelepedési jog a zsidóknak.
1602-ben Liturgiai könyv (szombati dalok).
-Ebben az időben 64 család él itt.
1713-ban 318 család.
1880-ban 1804 zsidó él, mely 1942-ben 1742-re csökken.
A szudéta vidékről 1938-ban menekültek érkeznek.
A 1960-as években, működő aktív közösség.
Temető és két zsinagóga működött a városban.
Prágába szállították a kegytárgyakat a zsinagógákból.
Első napi utunk utolsó állomása Boskovice volt. Mely város Brnotól
északra található. Szoros volt a program, néhány emberen jelentkezett a
fáradtság. Ki pihenéssel, ki pedig étkezéssel töltötte e köztes időt a
buszon. Sajnos az eső esett akkor is, mikor megérkeztünk.
Boskovice:
A város a Drahanska felföldön, körülbelül 35 km-re Brnotól északra
talál- ható. Az első említés 1343 körül. 1454-ben száműzték a zsidó
lakosságot. Abban az időben korlátozott jogok voltak és magas díjakat
kellett fizetni annak, aki városban szeretet volna lakni. 1727-ben,
amikor a gettó létre jött, volt az első teljes körű írásos
nyilvántartás. A 17. században dolgozott hen- tes, szabó, fodrász,
pénztárca készítő, ötvös, piros és fehér tímár, bőr munkavállaló, kard
penge készítő, szekrény, szűcs, sapka készítő és mások. A várost tűz és
járványok pusztították, amelyek érintették a keresztények és zsidók
kapcsolatát. 1715-ben és a következő évben pestis pusztított és 200
zsidó halt meg. 1823-ban gyakorlatilag az egész város kétharmada
leégett. Oka valószínűleg a túlzsúfoltság volt. 1848-ban az Emancipáció
- független városrajza. Az egyik legnagyobb közösség. Azon morva
központok egyike volt, melyben a 19. század közepén a lakosság
egyharmadát zsidók alkották. Kiemelkedő talmudista tudós központ volt. A
leghíresebbek ezek a tudósok. Sámuel ha-Levi Kolin, akit a helyi zsidó
temetőbe temettek.
1851-ben Placek rabbi lett Morvaország főrabbija 1884-ig.
A különlegesen értékes zsidó negyedet a fennmaradt iskolával, a
fürdővel, a kórházzal, a rabbinátussal, a gettó kapujával és a
szökőkúttal sétaút köti össze. Az 1698-ban épült Maior zsinagóga a
Traplova utcában, barokk stílusban. 1705-ben a krakkói Jeshaya Maler és
Loeb festett belső falaira héber liturgikus szövegeket. Boskovice két
másik zsinagógája elpusztult a második világháború után. A Potoční utcai
temető a domb nyugati oldalán fekszik, valószínűleg a 16. században
alapították. Az itt található 2500 sírkő szintén barokk, valamint
reneszánsz stílusú, a legrégebbi 1670-ből származik. A híres, művelt és
elismert rabbi Samuel ha-Levi Kolin (Mahazit ha-Shekel) elhunyt
1806-ban, sírja nevezetes zarándok hely.
http://www.virtualtravelglobe.com/boskovice/synagogue.html
Ezután ázottan, fáradtan, de élményekkel gazdagodva indultunk Brnoba a
szálláshelyünkre. Közös vacsora volt.
Reggel, ébredve azt tapasztaltuk, hogy az idő sajnos semmit nem
változott. A hétfői napra tervezett utunk első állomása Polna volt.
Brnotól nyugatra található város. E nap első beszámolóját Balogh István
judaisztika tanár, OR-ZSE hallgatójától hallhattunk a Vodijaner
családról. Szemerkélő esőben érkeztünk a városba. Idegenvezető
kiséretében megtekintettük a zsidó negyedet, a zsinagógát és a mikvét.
Polna:
A zsidó negyed, mely háromszög alakú és 1681-ben építették. A Zsidó
teret, ma Károly tér 38 sorház veszi körül, a volt városháza a rabbi
lakással, az iskola és a fürdő. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a házakat
díszitő elemeket kezdik eltüntetni, vagy kicserélni másra. A zsinagóga
barokk stílusban 1684-ben épült, majd később 1852-1863 között neogótikus
stílusban építették át; a teljes körű felújítás után az épület a
Területi Zsidó Múzeumnak ad helyet. A múzeum az antiszemita Hilsner
ügynek, egy állítólagos rituális gyilkosságnak állít emléket. 1899-ben
Polnához közel a tizenkilenc éves Aneka Hrůzovát holtan találták,
meggyilkolták és a helyi zsidó negyedből Leopold Hilsnert vádolták. A
cseh elnök Thomas Garrigue Masaryk követelte, a rendkívüli
jogorvoslatot. A 16. században alapított temetőben a város északnyugati
szélén barokk és klasszicista sírkövek találhatók, a legrégibb 1683-ból
származik.
A következő állomás helyszíne Třebíč volt. Az odautazás során Fok Balázs
hallgató Pulitzer életéről mesélt. Szerencsére az időjárás is kedvezően
alakult, az eső elállt és a nap is kisütött. Végig jártuk a zsidó
negyedet, megnézhettük az egyik zsinagógát belülről, a mikvét és egy
lakóház belső helyiségében található kutat is idegenvezetővel, szabad
program keretében volt lehetőség a temetőt megnézni.
Třebíč:
Európában Třebíčben található a legjobb állapotban megőrzőtt zsidó
negyed. Ez a különlegesen értékes urbanisztikai együttes az egyetlen
olyan emlék a maga nemében, amit felvettek az UNESCO Világörökségei közé
(2003). A Zámostí nevű zsidó negyed a Jihlavka folyó és a Hrádek domb
közötti festői helyen terül el.
http://www.trebic.cz/unesco/default.asp?lang_id=2
A két főutat 14 szűk utcácska, illetve a házak alatti nyilvános átjárók
kötik össze. Fennmaradt a városháza, a rabbinátus, az iskola és a
szegényház épülete. A Tiché téren található eredetileg barokk Elülső
zsinagógát (1639-42) neogótikus stílusban építették át.
http://www.virtualtravelglobe.com/trebic/front-synagogue.html
A Blahoslavova utcában álló, értékes belső festéssel büszkélkedő Hátsó
zsinagógát szintén barokk stílusban, 1700 körül építették.
http://www.virtualtravelglobe.com/trebic/back-synagogue.html
A gettótól északra, Hrádek utcában található a temető, ahol reneszánsz,
barokk és klasszicista sírköveket fedezhetünk fel. A temető bejáratánál
álló szertartás- terem 1903-ból sértetlenül maradt fent.
A nap utolsó állomása Velké Meziříčí volt.
Třebíčtől nem messze északra helykedik el. Megérkezésünk kor
tapasztalhattuk, hogy az idő kissé lehült, de legalább nem esett.
Megnéztük mindkét zsinagógát, de belülről csak az Új zsinagógát
nézhettük meg. Szomorú volt látni, mint bevásárlóközpontot.
Velké Meziříčí:
Az első említést 1497 és 1518 közötti években találtak arról, hogy
zsidók éltek Meziříčíben. A harmincéves háború alatt nagyon fejlődött a
település. A zsidóelöljáró, egy rabbi és a zsidók földet vásároltak,
hogy építsenek egy temetőt. A 18. században alakult ki Velké Meziříčí.
Len kereskedelemmel foglalkoztak. Cserzőüzemek működtek itt. A 19.század
közepén a városban a zsidó lakosság száma fokozatosan csökkent, 1942-ben
a deportálás következ- ményeként a zsidó közösség megszűnt, a fennmaradó
zsidók Theresienstadtba költöztek. A zsidó negyedre szűk utcák és
sikátorok jellemzők.
Az 1695-ből származó korai barokk Öreg zsinagóga klasszicista
homlokzattal jelenleg is működik, mint múzeum. Az Új zsinagóga August
Prokop tervei alapján neogótikus stílusban épült 1868 és 1870 között.
Napjainkban bevásárló- központként üzemel. Az 1650-ben alapított
Bezděkov utcai temetőben barokk és klasszicista sírkőveket tekinthetünk
meg.
Szabadprogram keretében megnéztük a zsidó negyedet, volt lehetőség
vásárlás- ra is. Este ismét Brnoban volt a szállás. Vacsora egyénileg és
volt lehetőség egy kis kikapcsolódásra is.
Kedden reggel ismét esős napra ébredtünk. A brnoi zsidó hitközség
előljárója mutatta meg a temetőt és a működő zsinagógát.
Brno:
A középkori zsidó település miután 1454-ben kiűzték lakosait megszűnt.
Az újkori település a 18. században fejlődött ki a Křenová nevű
elővárosban. A két világháború között 12000 zsidó lakott a városban. A
városközponttól keletre, idenicében, 1852-ben alapított temetőben a
9000 újkori sírkő között számos híres személyiségé látható, de itt
állítottak emlékművet a holokauszt áldozatai- nak is. A bejáratnál
található neoromán stílusú szertartási terem előcsarnokának falaiba
középkori zsidó sírkövek részeit építették be.
A négy zsinagógából már csak az Otto Eisler funkcionalista zsinagógája
maradt fenn 1934-1936-ból. Jelenleg is működik, mint hallottuk a
beszámolóból. Adódott lehetőség a közösség mindennapjaiból kérdezni is.
Miután elköszöntünk utunkat folytattuk délnek. Az eső továbbra is esett
és hideg is volt. A kirándulás utolsó állomása Mikulov volt. Az út során
volt aki pihent, akadt olyanis, aki étkezett, s közben egy kisfilmet is
megnézhetet, Kollányi Irénnek a szabadkai zsinagógáról készített
filmjét.
Mikulov:
Három évszázadon keresztül, a 16. századtól 1851-ig a morvai zsidók
vallási, kulturális és politikai központja, illetve az itteni rabbik
székhelye volt. A Zámecky hegy nyugati oldalán elterülő hatalmas zsidó
negyedből az eredeti épületek egynegyede, az iskola, a szegényház,
valamint a mikvéhez tartozó víztárolók maradtak fenn. A házak
egynéhánya megőrizte a reneszánsz, illetve barokk elrendezést és az
érdekes építészeti elemeket is, mint pl. a sarok árkádokat. A Felső
zsinagógát 1450-ben építették, később az 1719-1723-as években barokk
elemekkel egészitették ki. Ekkor a négy kupolát a terem közepén egy
négyoszlopos pillérrel fogták össze. Ez az utolsó fennmaradt lengyel
vagy lvovitipusú templom az országban.
http://www.virtualtravelglobe.com/en-mikulov/synagoga.html
A híres Kozí hrádek (Kecske-kastély) alatti temető története a 15.
századba nyúlik vissza. Reneszánsz, barokk és klasszicista stílusú
sírkövek találhatók. A számuk mintegy 4000.
http://www.virtualtravelglobe.com/mikulov/jewish-graveyard-mikulov.html
A Rabbi dombon, a rabbik temetkezési helyén olyan neves morvai rabbik
nyugszanak, mint
-Rav. Shmuel Shmelke ben Hirsh Halevi Horowitz (1726-1778)
-Rav.Mordecai ben Abraham Benet
Rav. Shmuel Shmelke ben Hirsh Halevi Horowitz:
http://www.youtube.com/watch?v=yuFPsQ_nxZM
http://www.youtube.com/watch?v=Z7gwRgnv53s
http://www.youtube.com/watch?v=hVk34BdFN_I
A bejáratnál lévő szertartási terem 1898-ból származik Max Fleischer
építésztől.
A temetői séta után fennmaradó szabadidőben mindenki keresett
elfoglaltságot. Ezt követően elindultunk haza. Útközben rövid pihenőre
megálltunk Moson- magyaróváron. Kissé ázottan, fáradtan, de sok
élménnyel gazdagodva érkeztünk Budapestre.
Benke
Tamás
Liturgika szak
II. évf.
2010.10.07 |