Az  OR-ZSE Könyvtárának
új könyvei

 

CRAWFORD, Harriet
Sumer and the Sumerians
Second edition
Cambridge University Press, 2004. 252. p.
A legismertebb és legfejlettebb ősi civilizáció, Mezopotámia rendkívüli társadalmi és technikai fejlettséggel bírt.
Harriett Crawford könyve a legújabb történelmi és archeológia adatok alapján ismerteti ezt a korszakot, különös figyelmet szentelve a középületek és magánházak architektúrájára, a kézműipar és kereskedelem alakulására, mindezt a jelen összefüggéseiben.

BLACKWELL STUDIES IN GLOBAL ARCHEOLOGY
The archeology of mediterranean prehistory
Blackwell Publishing, 2005. 333. p.
„Ez a figyelemre méltó könyv pontosan azt teszi, amit a címe sugall: áttekintést nyújt a Földközi-tengeri kultúrák korai archeológiájáról és a Mediterráneumot mint egységet kezeli. Markáns koratörténelmi nyomok csillagútján, témákon és helyszíneken át, Levantétől Hispániáig, lehetővé teszi az olvasó számára, hogy érzékelje a kora-történelmi arculatát ennek a rendkívüli térségnek.” Robin Osborne, University of Cambridge

THE HEART AND THE FOUNTAIN
An Anthology of Jewish Mystical Experiences
Edited by Joseph Dan
Oxford Univ. Press., paperbeck, 2003. 326. p.
A zsidó misztikus szövegek antológiája, gondolatokban gazdag megvilágításban. A szerző végigvezeti az olvasót a késő ókortól a modern időkig, kutatja a Kabbalát
Az ezoterikus hagyományt a Szináj hegytől a haszidizmusig és még sok más egyebet. Hekhalot rabbi szövegei, Rabbi Akiba látomásai és Rabbi Ishmael titkai a Zohárról. Joseph Dan az Israel Prize 1997es évi nyertese, egyike a legbefolyásosabb tudósoknak ma a világon a zsidó misztikában.

INTRODUCTION TO MEDIEVAL EUROPE 300-1550
Age of discretion
Translated by Isola van den Hoven
Wim Blockmans and Peter Hoppenbrouwers, 2007. 372. p.
Két kiváló holland középkorkutató tudós munkája, világos, illusztrációkban gazdag. Népvándorlás, városok megerősödése, királyságok, vallási reformok, kereskedelem, pestis elevenedik meg az olvasó előtt. Esettanulmányok kapcsán ismerjük meg a korabeli törvényi rendszert, építkezést, kereskedelmet, egyházi viszonyokat, a legújabb kutatások fényében.

CATHERINE OSBORN
Presocratic Philosophy. A Very Short Introduction
Oxford University Press, 2004.
A szerző a University of East Anglia, Norwich filozófia tanszékének lektora ezzel a nagyon kézreálló, formatervezett kis zsebkönyvvel meghívja az olvasót a filozófiai elméletek újraalkotására, kezdve a korai filozófusoktól, szofistáktól Pitagorasz meséin át Herakleitosztól Protagoraszig. A vizsgálat tárgya a valóság természete, tér, idő, végtelenség, a világ keletkezése.

DAVID KRAEMER
The Meanings of Death in Rabbinic Judaism
Routledge, 2000. 170. p.
A könyv összehasonlító és felvilágosító elemzést nyújt a halálra való felkészülésről, valamint gyászszokásokról, jelentőségükről a rabbinikus judaizmusban.
Időben visszanyúlik a legrégebbi kánoni időkig, a Misná, Toszeftá és Midrasim vonatkozó részein keresztül Izrael Talmudjáig.

FRANK MOORE CROSS
Canaanite Myth and Hebrew Epic
Essays in the History of the Religion of Israel
Harvard University Press Cambridge, Massechusetts and London, 1997.
„Cross klasszikus munkája … lényeges kelléke egy igazi bibliatudós arzenáljának … Ha még nincs meg neked, szerezd be! Alapos, meghatározó és csodálatosan olvasmányos”. J. Harold Ellens, Journal of Psychology and Christianity
Amiről a könyv szól: a korai izraeli vallás és kánaáni kultúra kontinuitása; a mitikus és történelmi közötti feszültség Izrael vallási kifejeződéseiben.

MODERN JUDAISM
An Oxford Guide
Edited by Nicholas de Lange, Miri Freund-Kandel
Oxford University Press, 2005.
A mű fő témája a zsidó önmeghatározás vallás tekintetében, de napjaink valóságának megfelelően a zsidóság nem vallásos, szekuláris és ateista megélésére is kitér.
A vallási különbségeken kívül érinti a társadalmi, filozófiai és származásbeli aspektusokat. A könyv különösen hasznos olyan hallgatóknak, akik zsidó vagy vallástanulmányokkal foglalkoznak.

2009.03.10


Kézikönyv a holokausztról Tanárok és tanulók számára

Országos Közoktatási Intézet Budapest,  2004.  274. p.

A kötet összeállítói egy olyan szövegválogatást kívánnak nyújtani a holokausztról folyó iskolai beszélgetésekhez, amely segíthet abban, hogy ezt a mind gyökereiben, mind következményeiben szerteágazó tragédiát a maga történetiségében, történelmi realitásában lehessen megközelíteni olvashatjuk az előszóban. A szöveggyűjteményben a téma neves magyar és külföldi kutatóinak tollából származó tanulmányokat, elemzéseket olvashatunk többek között az antiszemitizmusról, a nemzetiszocialista ideológiáról, a koncentrációs táborokról, a holokausztról, a porrajmosról (azaz a roma holokausztról), a társadalmi felelősségről és a túlélők dilemmáiról. A válogatásban helyet kaptak a tragikus eseményekről valló dokumentumok és törvények szövegei, szövegrészletei is. Ezt válogatott, tematikus bibliográfia, annotált szépirodalmi bibliográfia (regények, novellák, kisebb terjedelmű prózai írások, drámák), illetve a holokauszt történetét bemutató filmek ajánlója követi.

Lebovits Imre Zsidótörvények – Zsidómentők

Ex Libris Kiadó, Budapest  2007.   419. p.

Lebovits Imre maga is holokauszt-túlélő. Negyven év mérnöki és egyetemi oktatói tevékenység után immár nyugdíjasként kapott felkérést szülőhelye, Tiszafüred holokauszt-emléknapjának megrendezésére. Ebből a kapcsolatból nőtt ki öt esztendő alatt a helyi mártír-emlékhely a zsidó temetőben. Közben rátalált arra a katonatisztre is, aki 15 éves korában megmentette az életét, és sikerült elérnie, hogy a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet befogadja az Igaz Emberek közé. Így kapcsolódott be a Magyar Auschwitz Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége munkájába, akik a zsidómentők felkutatásával, erkölcsi és anyagi elismertetésével foglalkoztak. Ennek eredményeként született meg a jelen kötet is, mely egyrészt a Horthy-éra krónikája, másrészt a vészkorszak eseményeinek bemutatása. Elsőként a két világháború között működött pártok és kormányok programjait veszi számba, különös tekintettel az antiszemitizmus kérdésére, a választójogi helyzetre és a választások menetére. A továbbiakban a magyar zsidók ellen hozott törvények és rendeletek kerülnek ismertetésre a numerus clausustól a zsidótörtvényeken át a deportálásokig. Visszaemlékezésekkel kiegészítve olvashatunk a munkaszolgálat körülményeiről, illetve a vesztőhelyekről (Körösmező, Kamenyec-Podolszk, Délvidék, Bor, Kiskunhalas stb.). Az utolsó fejezetben mintegy 700 magyar zsidómentő rövid története található. A kötetet dokumentumok gyűjteménye, zárszó és irodalomjegyzék zárja.

Raj Tamás Hol lakik Isten? A Biblia titkairól

Makkabi Kiadó Budapest, 2007.   201. p.

A BIBLIAOLVASÁSSAL úgy vagyunk, mint a hittel általában. A mondhatni velünk született, gyermeki hittel szemben kérdések, kételyek fogalmazódhatnak meg bennünk, ám aki alaposan átgondolja, "megrágja" ezeket, aki vívódni képes önmagával, és túljut a kételyeken, egy magasabb rendű hit birtokába kerülhet. A legtöbb ember a Bibliát is csak felületesen olvassa, tiszteli ugyan vallásos üzenetét, de nem gondolkodik el felette. Ha mégis megteszi, kérdések merülnek fel benne. (Valóban hat napig tartott a teremtés? Hogyan készíthetett Isten bőrruhát az első emberpár számára? Miért találunk kétféle Tízparancsolatot a Szentírásban? stb.) Érdemes ezeket végiggondolnunk, mert általa a Biblia mélyebb értelmű tanítására, modern hatású üzeneteire bukkanhatunk. Könyvünk ehhez a magasabb rendű értelmezéshez kívánja hozzásegíteni az olvasót...

 

Szociálpszichológia Európai szemszögből

Szerkesztette : Miles Hewstone és Wolfgang Stroebe

Akadémia Kiadó, Budapest  2007.  618. p.

A hatalmas, sokszerzős összefoglalás amerikai szerkesztői abból a megfontolásból kiindulva, hogy az európai szociálpszichológusok számos téma esetében előbbre tartanak, olyan könyvet állítottak össze, amely felöleli az európai szociálpszichológia régebbi, és döntő módon újabb eredményeit is, persze nem elfeledkezve az amerikai kutatók hozadékáról. A kötet tehát afféle nemzetközi vállalkozás, minden bizonnyal a ma elérhető legteljesebb és legjobb általános szociálpszichológiai bevezetés és tankönyv. A művet kitűnően tájékoztató glosszárium, valamint hatalmas, elsősorban angol nyelvű műveket felsoroló bibliográfia zárja.

 

Raymond Aron Demokrácia és totalitarizmus

L’Harmattan Kiadó Budapest, 2005.   242. p.

A francia szociológus és filozófus egyik legismertebb munkája a könyv, melyben összefoglalja demokráciaelméletét és a modern totalitarizmusról alkotott nézeteit. A mű a múlt század hatvanas éveiben született, és alapja az 1957-1958. tanévi, a Sorbonne-on tartott előadássorozat. Tudományterületét tekintve politikai szociológia és filozófiai értelemben vett rendszerelmélet. Megelőzi Aron ipari társadalmakról szóló gazdaságelméleti (1955-56. évi) és az osztályharcokról szóló szociológiai (1956-57. évi) előadássorozata, melyeket azonban még magyar nyelven nem adtak ki. Magyar nyelvre csak most fordította le Kende Péter, az a magyar szociológus, aki még élőben hallgathatta a szerző előadásait a párizsi Sorbonne-on. A mű három részre tagolódik. Az elsőben a politikában használatos fogalomkészletet és gondolkodásmódot tárja elénk a szerző, melynek segítségével összehasonlíthatóvá válnak az olvasó számára a demokratikus és antidemokratikus rendszerek. A második fejezetben a különböző demokráciák berendezkedését és működési módját tekinthetjük át, míg a harmadik fejezetben elérkezünk a totalitárius berendezkedés, a monopolisztikus egypártrendszer főbb jellemzőihez. A kötet záró részében a végkövetkeztetést vonja le a szerző, miszerint nincs tökéletes politikai rendszer, az üzemi hibák miatti rendszerromlás szükségszerűen bekövetkezik, de a romlás nem ugyanolyan természetű a demokratikus és totalitárius rendszerekben. Legvégül Alexis de Tocqueville-hez, Max Weberhez és Marxhoz kapcsolódóan a modern emberiség jövőjére nézve fogalmaz meg olyan gondolatokat, melyek a múlt század közepén előrevetítették a Szovjetunió összeomlását.

 

Molnár Ernő A valódi Talmud

Makkabi Kiadó Kft  Budapest, 2007.   516. p.

A zsidó vallástörvények anyaga két nagy csoportra oszlik: az írásbeli tanra és a szóbeli tanra. Ez utóbbinak egybegyűjtését Kr.u. 200 körül Rabbi Jehuda ha-nászi kezdte meg, a hatalmas anyagot hat rendbe, vagyis csoportba osztva. Ennek a neve Misna (Tan), s ez az alapja a Talmudnak. A Misna az elkövetkező időkben újabb magyarázásoknak, vitáknak a tárgya lett, s ennek az újabb hagyománynak az írásba foglalásával alakult ki a Talmud (Tanulás) végleges változata. A húszas években megjelent magyar Talmud-fordítás - amelynek reprintje ez a kötet - 39 traktátust közöl a hatalmas műből. A válogatás előtt egy tucatnyi tanulmány olvasható: a tudós szerzők a Talmud keletkezésével, a történeti háttérrel, a zsidó irodalom múltjával ismertetik meg az olvasót.

Körösényi András Vezér és demokrácia Politikaelméleti tanulmányok

L’Harmattan Kiadó, Budapest  2005.    238. p.

A szerző a politikaelmélet, a politikai filozófia aktuális kérdéseibe, vitáiba avatja be olvasóit az utóbbi 4-5 évben írt tanulmányainak segítségével. Az első három fejezet a politikaelmélet alapkérdéseiben foglal állást, elhatárolódik attól az áramlattól, mely az erkölcsfilozófia programját kívánja alkalmazni a politika területén. A következő két tanulmány a képviselet és a demokrácia elméleti összefüggéseit taglalja, míg az utolsó három írás a vezérdemokrácia elméletéről szól. Ez az a fogalom, mely leginkább jellemzi az európai demokráciák történetében a huszadik század utolsó évtizedétől kezdődő korszakot. Az 1990-es években ugyanis fontos változások zajlottak le a politikai életben: a politikai vezetők a parlament helyett a médiát tekintik szereplésük legfontosabb színterének, a világnézeti alapon történő politizálást felváltotta a gyakorlatiasabb szemlélet, a politikai marketing. A pártrendszerben az osztálypártok helyett megjelennek a különböző nézeteket vallók gyűjtőpártjai, a kartellpártok. A politikai vezetők központi szerephez jutnak, a kormányfő már nemcsak a kormány első embere, hanem az egész politikai élet középpontjába kerül. A szerző e változások alapján fejti ki elméletét, melynek gyökerei Max Weber és Schumpeter nézeteire vezethetők vissza.

 

Jean-Paul Sartre A lét és a semmi Egy fenomenológiai ontológia vázlata

L’Harmattan Kiadó, Szegedi Tudományegyetem, Budapest  2006.     743. p.

A lét és a semmi Sartre filozófiai életművének jelentős korszakhatárán született. Az 1943-ban megjelent, és magyarul teljes egészében most első alkalommal napvilágot látott hétszáz oldalas mű, mely Hegel, Husserl és Heidegger nyomán a transzcendentális én kutatását, a nem-valós dolgok fenomenológiai leírását tűzi célul, a szerző fenomenológiai indíttatású kutatásainak lezárását, egyben az egzisztencializmus irányába való továbblépés nyitányát jelentette. Sartre ebben a művében a dologi létezőkre jellemző, csakis önmagával egyező önmagában-való és (az emberre jellemző), az önmagával nem azonosat is magába foglaló önmagáért-való szembeállításával jutott el a filozófiai és irodalmi életművében később oly fontos szerepet játszó Semmi fogalmához mint az emberi szabadság kulcsához. A névmutatóval kiegészülő kötethez egy lista is kapcsolódik, amely a Sartre által használt legfontosabb fogalmak magyar fordításainak francia eredetijét közli.

 

Szalai Miklós Létezik-e Isten? Ateista érvek a mai angolszász filozófiában

L’Harmattan Kiadó, Budapest  2005.       220. p.

Életünk során szinte valamennyien feltesszük magunknak a kérdést: Létezik-e Isten? A filozófiatörténet során a vallásos és a nem vallásos gondolkodás számtalan módon próbált választ adni erre a kérdésre. A szerző kötetében a kérdésnek csupán két - ám annál fontosabb - aspektusát vizsgálja. Az első a vallásfilozófia régóta vitatott kérdése, a rossz problémája, az a kérdés, hogy Isten miért engedi meg a szenvedést, főleg az ártatlanokét. A másik, ritkábban felmerülő, de hasonló jellegű filozófiai kérdés a hitetlenség problémája, vagyis annak a kérdése, hogy amennyiben létezik Isten, és azt várja el az emberektől, hogy higgyenek benne, akkor miért engedi meg, hogy oly sokan hitetlenek legyenek, sőt, lehetőségük se legyen arra, hogy eljussanak a hithez. Szalai Péter művében újszerű, a magyar szellemi életben eddig csak kevéssé ismert szemléleti keretben tárgyalja mindkét problémát. Elsősorban a kortárs angolszász analitikus vallásfilozófia néhány prominensének - teistáknak, agnosztikusoknak és ateistáknak, mint pl. Richard Swinburne, Alvin Plantinga, D. Z. Phillips, William Alston, J. L. Mackie, Anthony Flew és Michael Martin - megközelítéseit, vitáit és érveit veszi sorra mindkét kérdés kapcsán. Szükség esetén persze kitér a régebbi korok gondolkodóinak, illetve a mai nem-angolszász filozófia képviselőinek e témákkal kapcsolatos gondolataira is. Konklúziója ateista jellegű, ugyanis szerinte a rossz és a hitetlenség jelensége, annak a világban való mennyisége és eloszlása valószínűtlenné teszi, hogy a nagy monoteista vallások Istene létezzék. A lábjegyzetekkel ellátott kötetet válogatott bibliográfia zárja.

 

Fehér M. István Hermeneutikai tanulmányok  I.

L’Harmattan Kiadó, Budapest  2001.       199. p.

A könyv a XX. század egyik mértékadó filozófiai irányzatának, a hermeneutikának kialakulására, az úgynevezett hermeneutikai fordulat létrejöttére vonatkozó, több szempontból forrásértékű tanulmányokat tesz közzé. A kötet új olvasatát nyújtja a hermeneutikai tradíció XX. századi mestereinek, hozzásegít a hermeneutikai gondolkodás kialakulásának megértéséhez. A kötetbe gyűjtött tanulmányok a legújabb elsődleges és másodlagos forrásokat hasznosítják, céljuk a heideggeri és gadameri gondolatkör hermeneutikai vonatkozásainak feltérképezése.

 

Vermes Katalin A test éthossza A test és a másik tapasztalatainak összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában

L’Harmattan Kiadó, Budapest  2006.       211. p.

A testi érzékenység áll Vermes Katalin gondolatmenetének középpontjában. Két független, mégis sok tekintetben egy irányba haladó filozófiai életmű, Merleau-Ponty és Lévinas filozófiája között kíván kapcsolatot teremteni a szerző, amikor olyan problémákat boncolgat a két filozófus életműve kapcsán, mint a test ősritmusa, az elemi megindultság, a hangulat, illetve hangoltság mint a saját test és a másik (test) irányába való odafordulás, elmozdulás feltételei. A karteziánus örökség és a husserli testfenomenológia filozófiatörténeti kontextusába helyezett gondolatmenet kapcsán Tengelyi László a kötet fülszövegében így fogalmaz: Egy filozófiailag megalapozott, transzcendentális gyökerű fenomenológia körvonalai kezdenek ebből a kutatásból kirajzolódni, amely egyszersmind a pszichopatológia problémáit is megkísérli új megvilágításba helyezni, és ennek érdekében a pszichoanalízis különféle irányzataival való konfrontációra is vállalkozik. A felhasznált irodalom jegyzékével kiegészített kötet a modern filozófiában jártas olvasóknak ajánlható.

 

Schmal Dániel Természettörvény és gondviselés Egy filozófiai és teológiai kérdés a korai felvilágosodásban

L’Harmattan Kiadó, Budapest  2006.       283. p.

Nicolas Malebranche, a 17. századi karteziánus gondolkodó nagy vihart kavart tanulmányában (Értekezés a természetről és a kegyelemről, 1680.) a descartes-i elvek alkalmazásával a modern racionalitásfogalom szempontjait érvényesítette a teológia területén. A két, egymással feszültségben álló fogalmat összekapcsoló "racionális teológia" diszciplínájának kialakulását és fejlődését követi nyomon a szerző kötetében. A jegyzetekkel ellátott fejezetekben olvashatunk a természet és a kegyelem alapelveiről, Malebranche-nak és Arnauld-nak az ideákról, a természetről és a gondviselésről vallott nézeteiről, a Leibniz, Malebranche és Arnauld között kialakult vitáról, valamint Pierre Bayle munkáiról. A kötetet a rövidítések jegyzéke, a forrásmunkák és kézikönyvek listája, illetve bibliográfia zárja.

 

George Berkeley Tanulmányok az emberi megismerés alapelveiről és más írások

L’Harmattan Kiadó, Budapest  2006.       390. p.

Az Argumentum sorozat újabb kötete Berkeley filozófiai főműveinek és kisebb tudományelméleti írásainak második, jórészt változatlan kiadása. Az első magyar kiadás óta eltelt évtizedek eseményei ezen egyedülálló gondolkodó nézeteit is ideológiai felhangoktól mentesen diszkutálhatóvá tették. Filozófiáját már kortársai is kemény kritikával kezelték, ám az írásai iránt megnyilvánuló érdeklődés azóta sem lanyhult. Berkeley filozófiája, melyet hagyományosan az empirizmus, közelebbről a Locke-Berkeley-Hume triász összefüggésében szokás tárgyalni, valójában mindenfajta besorolás alól kibújik. Rendszerének egyediségét egy később nagy karriert befutó észleléselmélet, a józan ész és egy speciális metafizika különös házassága biztosítja. Az, hogy e három, egymástól igencsak elütő elképzelést sikerült egységessé gyúrnia, korántsem azok összeegyeztethetőségének, hanem Berkeley rendkívüli éleslátásának és bravúros érveinek köszönhető. Semmi különös nincs tehát abban, hogy az egybehangolást biztosító tézis, az esse est percipi értelmezése ma is komoly kihívást jelent a filozófiatörténészek és az észlelés filozófiájában érdekeltek számára. A newtoni fizika és a differenciálszámítás alapfogalmait megkérdőjelező, provokatív hangnemű írásaiban pedig egy figyelemre méltó alternatív elmélet fogalmazódik meg: az abszolút tér, idő és mozgás ellentmondásainak analízise Berkeleyt a relativitás elvének megsejtéséhez vezette el.

 

Patrice Pavis Színházi szótár

L’Harmattan Kiadó, Budapest  2006.       552. p.

Húsz éves kutatás, elmélkedés, oktatói gyakorlat és nézői tapasztalat eredményeit tartalmazza Patrice Pavis Színházi szótára, melyben a történeti szempontok figyelembe vételével kerülnek ismertetésre a színházi alapfogalmak. A kiadvány szerzője így vall művéről bevezetőjében: Először is arra törekszik, hogy tisztázza az igencsak elködösített kritikai fogalmakat. Még ha kerülőutakon jár is, valójában a rendezés, sőt a tulajdonképpeni színházi alkotás elemzésének gyakorlati munkáját tükrözi. A szavak etimológiájánál, valamint a definíciók összegyűjtésénél jobban érdekli a különböző tézisek bemutatása. A színházról való reflexiót szélesebb intellektuális és kulturális kontextusba helyezi, felbecsüli a média hatását, illetve megvizsgálja a létező és az elképzelt módszertani eszközöket.

 

Szabó Márton Politikai idegen A politika diszkurzív szereplőinek elméleti értelmezése

L’Harmattan Kiadó, Budapest  2006.       236.p.

A politológus szerző új kötete a közéleti, politikai szereplőket mutatja be és elemzi diszkurzív politikatudományi módszerekkel. A diszkurzív politológia vizsgálatának tárgyait nem objektíven létező, determinált jelenségeknek, intézményeknek tekinti, hanem tárgyai "nyelvileg formált diszkurzív konstrukciók, amelyeket maguk az érintettek hoznak létre és alakítanak" - olvashatjuk a fülszövegben -, azaz önmaguk és mások értelmezésében léteznek. Vizsgálatainak rendező elveként a "politikai idegent", a közelség - távolság kérdését használja a szerző. A politikai idegen egy "értelmezett idegen", egy viszony; azok, akik nem tartoznak egy adott közösséghez. Nem a társadalom marginális szereplője tehát, hanem egy értelmezésfüggő, a politikai közösség határát kijelölő kategória, amely "diszkurzív konstrukcióként magához vonzza és megjeleníti a politikai közösség tagjainak önértelmezését." - olvashatjuk a szerző definícióját a bevezetésben. Műve egyaránt elmélet, mert teóriákat vázol fel, ugyanakkor empirikus is, mert nyelvi adatokon és esettanulmányokon nyugszik.

 

 „Baljós a menny felettem…” Vallomások a szombathelyi zsidóságról és a soáról

Berzsenyi Dániel Főiskola   Szombathely, 2001      287. p.

A Baljós a menny felettem című kötet kiemelkedően sikerült láncszeme a zsidó visszaemlékezések sorozatának Érezhető történészi megkomponáltsága, gazdag jegyzetanyaga szakemberek számára is használható segédanyaggá teszi, de különösen ajánlott az igazságot megismerni akaró ifjúság számára is.

 

ÉVKÖNYV 2004

Magyarország a jelenkorban

1956-os Intézet  Budapest, 2004      369. p.

A gyűjteményben az időszaki kiadvány köteteitől már megszokott módon Magyarország történetének utóbbi fél évszázadával kapcsolatos politikatörténeti, történelemtudományi, szociológiai tárgyú tanulmányok olvashatók javarészt az 1956-os Intézet munkatársainak, történész kutatóinak tollából. A tárgyalt témák között olvashatunk egyebek között a háborús bűnösök elítéléséről 1956 után, a Kádár-korszak tájékoztatáspolitikájáról, az '50-es évek Magyarországának élelmiszerellátásáról és a táplálkozási szokásokról, az 1956 utáni munkáséletről is. A tanulmányokat a lap alján bőséges jegyzetapparátus, az írások végén irodalomjegyzék kíséri. A kötet végén megtalálható az Intézet 2003. évi tudományos tevékenységének beszámolója, az Intézet munkatársainak 2003. július 1 2004. június 30. közötti publikációs jegyzéke, és az 1956-os forradalom történetének válogatott bibliográfiája szintén a fenti időintervallumból, valamint legvégül az Intézet kiadványainak jegyzéke.

 

Pejin Attila A zentai zsidóság története

Thurzó Lajos Közművelődési Központ      Zenta, 2003      364. p.

Pejin Attila zentai zsidó monográfiája a tudományosság minden igényét kielégíti. Részletes forrásjegyzék, bibliográfia, kronológia, illusztrációs jegyzék, valamint terjedelmes függelék segíti a további kutatást.

2009. február


Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus

Attraktor, Máriabesenyő – Gödöllő 2006. 652 p

Annak idején úgy gondoltuk, hogy a türelmi rendelet ismertetése, valamint a reá vonatkozó iratkiadvány csak bevezetés lesz az 1791-i vallásügyi törvény történetét felvilágosító forráspublikációhoz. Az anyag összegyűjtése közben azonban kiderült, hogy a rendelettel II. József egyáltalán nem látta befejezettnek feladatát s élete végéig a fontos intézkedések tömegét foganatosította a protestánsok érdekében. A meggyőződés, hogy 1791 nem érthető meg egyedül 1781 alapján, tette szükségessé a türelmi korszak egyházpolitikájának részletes vizsgálatát.

 

Mályusz Elemér: A vörös emigráció

Attraktor Máriabesenyő – Gödöllő 2006. 197p

A magyar polgári történetírás egyik prominens képviselőjének először 1931-ben napvilágot látott – politikai - programatikus - munkája az első világháborút követő politikai összeomlás következményeinek objektív tényeken alapuló szubjektív elemzése. A történész szerző a hírlapirodalom alapos tanulmányozása után állítja pellengérre kommunista, szocialista, polgári radikális nézeteket valló ellenfeleinek nézeteit A vörös orientáció bukását követően, majd a fehér terror utáni bécsi-moszkvai kommunista emigráció, illetőleg a Párizsba került politikai menekültek eszmei-gyakorlati tevékenységének kritikus vizsgálata e sokáig elfeledett társadalomtudományi kötet tárgya.

 

Pethő Sándor: Görgey Artur

Attraktor Máriabesenyő – Gödöllő 2006. 321 p

Görgey Artúr történelmünk számos vitát kiváltó alakjainak sorába tartozik. Bár az őt árulónak bélyegző hangok napjainkra már elcsitulni látszanak, s szobra ismét a budai vár egyik prominens helyét díszíti, neve máig a világosi fegyverletétellel összeforrva él a köztudatban. A múlt század első felében (Budapest, Genius, 1930.) napvilágot látott kötet új kiadásában a korszak neves publicistája és történésze mutatja be Görgey életét. Megismerhetjük családját, gyermekkorát, de a leginkább talán az fog sokakat meglepni, hogy az ifjú Görgey eredetileg kémikusnak készült, tanár szeretett volna lenni, de édesapja katonatiszti pályára kényszerítette. Apja halála után az egyhangú tiszti szolgálatból 1844-ben kilépett, s régi vágyát követve a prágai egyetem tanulója lett. Hamar önálló tudományos munkát is végzett, megoldotta a zsírsav homológok elválasztását, a kókuszdió olajának zsírsavairól írott dolgozata pedig 1848-ban két előkelő folyóiratban is megjelent. Hazai tudományos karrierjét aztán a szabadságharc kitörése hiúsította meg. A kötetben természetesen részletesen megelevenednek a szabadságharc eseményei, különös tekintettel az általa vezetett hadjáratokra és csatákra (a hadműveleteket Julier Ferenc katonatiszt írta le), de a szerző kitér a felelősség kérdésére is. Az utolsó fejezetekben Görgey életének a szabadságharc bukását követő csaknem hét évtizedéről olvashatunk. A mű jelen kiadása az eredeti szöveget tartalmazza a korabeli helyesírás szerinti formában, csupán a mellékelt térképek lettek megújítva.

 

Andrzej Walicki: Orosz és lengyel messianizmusok

Attraktor Máriabesenyő – Gödöllő 2006. 415p

A szerző kötete három különálló, ám tematikusan szorosan összefüggő, összességében kerek egészet alkotó tanulmányt tartalmaz. Ezekben azt a kérdéskört vizsgálja, hogy miként reagáltak a 19. századi orosz gondolkodók a "katolikus kihívásra", s hogy ezek a - pozitív vagy negatív - reakciók milyen (egyébként rendkívül fontos) szerepet játszottak abban a vitában, amely az orosz nemzeti identitásról és az orosz történelem értelméről folyt. Az első írás (Az orosz gondolkodók és a katolikus kihívás. Csadajevtől Szolovjovig) egyfajta összegzésnek is tekinthető, mely a forradalom előtti orosz gondolkodás történetét, illetve a katolicizmusról szóló vita lényegi elemeit tartalmazza. Az egyik Ivan Gagarin, az első orosz jezsuita életét és munkásságát ismerteti, különös tekintettel arra az általa képviselt eszmére, hogy Oroszországnak át kellene térni a katolicizmusra. Ő köti össze Csaadajev katolikusbarát történelemfilozófiáját az Orosz Birodalom ökumenikus misszióját hirdető Szolovjov ideájával. A másik tanulmány Herzen programszerűen vallásellenes orosz radikalizmusáról mint a Marx előtti szocializmus fő vonulatáról szól, hiszen az orosz író és filozófus eszméiben fontos viszonyítási pont volt a katolicizmus, illetve sajátos módon vizsgálta az Oroszországnak alávetett Lengyelország viszonyait. A kötetet jegyzetek zárják.

 

Darkó Jenő: Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugat-Európára

Attraktor Máriabesenyő – Gödöllő 2007. 139p

Korának jeles klasszika-filológusa és történésze kutatásai során kiemelt figyelmet szentelt a magyarság kora középkori hadtörténetének, illetve e téma forrásainak. Elsőként az ősmagyar hadművészet szkhíta, párthus, hun, türk, avar párhuzamokra visszavezetett eredetét veszi számba, majd az ősmagyar művelődés fő jellemvonásairól értekezik. Bemutatja eleink fegyverzetét, hadi taktikájuk alapelveit, majd felvetéseit a gyakorlati alkalmazások konkrét példáin (brentai csata, pozsonyi csata, Augsburg stb.) át kívánja igazolni. Ezt követően a magyar harcmodornak a nyugat-európai hadügyekre gyakorolt hatásait vizsgálja, majd kitekintést nyújt az említett harcmodor későbbi folyományaira nemzeti történelmünk kapcsán. A jegyzetekkel és ábrák jegyzékével ellátott, a szerzőnek Az ősmagyar hadszervezés és taktika című 1915-ös előadása szövegével kiegészített könyvet Kerepeszki Róbert Darkó Jenőről szóló írása és irodalomjegyzék zárja.

 

Bárány Attila: Britek, angolszászok, vikingek

Attraktor Máriabesenyő – Gödöllő 2008. 163p

A Brit-szigetek és Skandinávia - tulajdonképpen Észak-Európa - késő ókori, kora középkori történelmét foglalja össze kötetében a szerző. Elsőként a római kori Britannia provincia négy évszázados története elevenedik meg, melyből megtudhatjuk, milyen pozíciót töltött be a tartomány a birodalom gazdasági, politikai és katonai szisztémájában. Új szempontok szerint vizsgálja az 5. század eseményeit is, a provincia Róma általi feladásának körülményeit, illetve a római kultúra kontinuitásának kérdéskörét. Külön fejezetben kapott helyet a kora középkori Anglia történetének egyik legkritikusabb témaköre, Arthur király és a személye köré szövődött legenda. A könyv harmadik része szól Skandinávia és a vikingek kora középkori történetéről a legkorábbi forrásoktól a feudális, keresztény királyságok megalakulásáig. A szakszerű, mégis olvasmányos művet térképek gyűjteménye, uralkodólista és bibliográfia zárja.

 2009. május


Két igazi izráelita életútja
Evangéliumi Kiadó, Budapest, 2008. 63 o.

Az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió gondozásában kiadott hatvan oldalas, fűzött könyv Lichtenstein Izsák tápiószelei rabbi (1824-1909) és az Üdvhadseregben tevékenykedő Ungár Aladár (1905-1970) életpályáját mutatja be. A két személy különlegessége, hogy mindketten Jézushívő zsidók voltak, akik az Evangéliumok igazságáról igyekeztek meggyőzni hittársaikat. A könyvben leírt részletes élettörténet szerint Lichtenstein rabbi az 1882-es tiszaeszlári vérvád miatt kezdte el tanulmányozni az Evangéliumokat, és ekkor döbbent rá, hogy a vérvád, és az azt követő merényletek tökéletesen szemben állnak Jézus tanításával. Ungár Aladár élettörténetének részletes leírását követően írásaiból olvashatunk.

 

Erdő Péter, Schweitzer József, Vizi E. Szilveszter:HIT ERKÖLCS TUDOMÁNY
Éghajlat Könyvkiadó, Bp. 2006. 219 o.

A könyv mondanivalója az, hogy a gazdasági érvényesülés mellett milyen fontos az emberek egymás közötti kapcsolata, az erkölcs. Állandó téma az egyén felelőssége, egyén és közösség gondolkodása, a rossz, a téves belátása, megvallása és a bocsánat. A kötet célja, hogy ráirányítsa figyelmünket olyan gondolatokra és igazságokra, melyek kapaszkodókat jelenthetnek ebben a gyorsan változó világban.

Popper Péter: Az Írás
Az Ószövetség
A teremtés Könyvétől Malakiás prófétáig

Saxum Kiadó, Bp. 2004. 247 o.

A szerző hűségesen követve a Bibliában leírt legfontosabb eseményeket és történeteket érdekesen és olvasmányosan ismerteti az Ószövetség könyveit. A hitelesség érdekében idéz az eredeti szövegből, és mint a 21. század embere, arról is mesél az olvasónak, amit saját hite, gondolatai, töprengései, kétségei és korunk ellentmondásai sugallnak.

Popper Péter: Az Írás
Az Újszövetség
Máté evangéliumától a Jelenések könyvéig


Saxum Kiadó, Bp. 2004. 239 o.

Az Írás Az Ószövetség című könyv második kötetének középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve. Ezt az anyagot még kiegészítette némely egyéb irat részletével is, hogy az érdeklődő olvasó képet kapjon a Krisztus utáni századok szellemi atmoszférájáról és a későbbi eretnekségek keletkezéséről.

Naftali Kraus: A zsidó nép őstörténete, Ősi forrás (16)
Wesley János Kiadó, Bp. 2007. 347 o.

A zsidó nép első felső-garnitúrája a próféták voltak, akik Isten szavát közvetítették, mind az uralkodónak mind a népnek. Bölcseink számítása szerint 48 próféta és hét prófétanő volt, akik egyfajta "ellenőrző bizottság"-ként működtek az uralkodó osztály és a kohanita papság felett. Mind a prófétai korszakot, mind a királyságot megelőzte az un. "Bírák" kora.  Ez volt a kedélyes anarchia korszaka, amikor - a Biblia tanúsága szerint - "mindenki azt csinált amit akart". 366 évig tartott, amíg felváltotta a fejlettebb és modernebb monarchia rendszere.

Naftali Kraus: A zsidó Jesájáhu, Izrael prófétái (2), Az ősi forrás (17)
Wesley János Kiadó, Bp. 2007. 299  o.

Jesájáhu (vagy röviden Jesájá = Jezsajás) Izrael egyik legnagyobb és legjelentősebb prófétája. Négy júdeai király idejében működött, és könyve 66 fejezetében egy hosszú emberélet cselekedetei jutnak kifejezésre, indirekt módon, az események tükrében, de csak nagy ritkán autobiografikus stílusban. Ebből következik, hogy a próféta életrajzát nagyon nehéz, úgyszólván lehetetlen, kihámozni próféciája mondanivalójának sűrűjéből…További problémát képez Jesája könyvében a keresztény exegetika, amely kisajátítja a próféta bizonyos verseit, és azt dogmái bizonyítására, alátámasztására használja. A középkori zsidó exegéták nagy erőfeszítéseket tettek ezen propaganda ellensúlyozására.

Gábor György: A szentély és a vadak
Zsidó vallástörténeti tanulmányok

Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2000.  306 o.

A filozófus szerző elmélkedéseit, történeteit összefoglaló mű, melynek központi témája az az abszolút tenger, amely inkább összeköt embert, művészt, mintsem elválaszt. Annak ellenére, hogy mély filozófiai elmélkedéseket várunk a szerzőtől, most könnyed, lendületes okfejtései, történései elgondolkodtató élményt nyújtanak az igényes olvasónak

2009.10.27