TANTÁRGYLEÍRÁS

Judeofóbia – Antijudaizmus - Antiszemitizmus
Judeophobia/Anti-Judaism/Anti-Semitism
JUDAISZTIKA ALAPSZAK 5. fv.(BA)

A tárgy kreditpontja: 2 (kettő)
Heti óraszám: 2 óra
Szervezeti egység: Történelem és vallásbölcselet tanszék


a. A tárgy tematikája:
A tantárgy a judeofóbia, antijudaizmus, antiszemitizmus fogalmakat elemezve, s eme fogalmak mentén kívánja bemutatni azt a történelmi folyamatot, amelynek során létrejöttek és kialakultak a zsidóellenesség különböző alakzatai és formái az antik-görög „barbár” idegenellenességtől, a politikailag is terhelt római „másság” gyűlöletén, s a kereszténység teológiailag megalapozott „metafizikai” antijudaizmusán át a modern fajelméletek antiszemitizmusáig. A történeti megközelítés egyúttal világossá teszi, hogy a masszív zsidóellenesség fogalmi készlete az évszázadok-évezredek során alig változott, inkább „rendeltetése” (teológiai, politikai, gazdasági, pszichológiai stb.) alapján módosult, s alkalmazkodott az éppen adott szociológiai és történelmi szituációhoz.
I. A judeofóbia görög válfajai.
II. Az antik zsidóellenesség oka és formái: Róma politikai szempontjai.
III. A születendő kereszténység „kettős” tudata.
IV. Az egyházatyák teológiai antijudaizmusa.
V. A kereszténység történelmi szemlélete: üdvtörténet és kirekesztettség.
VI. A virágzó középkor antijudaizmusa.
VII. „Héberül pedig tudni kell”: a zsidóságra való „teológiai” ráutaltság.
VIII. Az antiszemitizmus fogalmának megszületése: a modern zsidóellenesség.
IX. Fajelmélet és a „végső megoldás”.
X. A keresztény egyházak szerepe a vészkorszakban.
XI. A II. Vatikáni zsinattól  II. János Pál tevékenységéig.
XII. Napjaink antiszemitizmusa: a politikai szempontok felerősödése.
XIII. Antiszemitizmus és Izrael-ellenesség.
XIV. Lehetséges-e párbeszéd? Szekularizmus és szakralitás.

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei:
Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén:
A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedhető maximális 25% hiányzásra.

d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:
A szemeszterek során arányosan elosztva egy-egy dolgozat elkészítése (szakkönyvtár használata különösen fontos) és az adott témából előadás megtartása. Az elkészített dolgozatot be kell nyújtani (a dolgozat szakirodalmi és bibliográfiai jegyzékkel értendő), az előadást és a vitát meg kell tartani.
Témakör: az előadóval egyeztetett témákból szabadon választva.

e. A félév végi aláírás követelményei:
A hallgatóknak a félév végi aláírásokhoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

f. Az osztályzat kialakításának módja:
A kollokviumi osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a félévközi ellenőrzések (elkészített dolgozat valamint az órákon, vitákon való szereplés, aktivitás) és a szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik. A szóbeli vizsga osztályzata a kihúzott tételekre adott felelet tartalma alapján, ötfokozatú minősítéssel történik. A végső jegy a benyújtott dolgozat (vita vezetése, órai aktivitás) és a vizsgaeredmény átlagából képződik.

g. A vizsga típusa:
Kollokvium.

h. A vizsgára való jelentkezés módja:
Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a „Vizsgára való jelentkezés” űrlapon. Vizsgára feliratkozni csak akkor lehet, ha a hallgató azt megelőzően leadta a félév során elkészítendő dolgozatát.

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje:
A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:
Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:
Kötelező irodalom:
Josephus Flavius: Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról. Helikon Kiadó, Budapest, 1984.
Jusztinosz: „Párbeszéd a zsidó Trifónnal”, in: A II. századi görög apologéták, Szent István Társulat, Budapest, 1984. 133-311.
Aranyszájú Szent János: Beszédek a zsidók ellen. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, é.n.
Gilbertus Crispinus: Egy zsidó és egy keresztény disputája a keresztény hitről. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, é.n.

Ajánlott irodalom:
A holocaust nem teológiai véletlen. – a keresztény-zsidó kapcsolatok néhány dokumentuma- (szerkesztette Szécsi József), Keresztény-Zsidó Társaság, Budapest, 2007.
A modern antiszemitizmus. (szerkesztette Kovács András), Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Arendt, Hannah: A totalitarizmus gyökerei. (Első rész: Antiszemitizmus), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992.
Az antiszemitizmus alakváltozatai. Tanulmányok (szerkesztette Paksy Zoltán), Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2005.
A zsidókérdésről. (szerkesztette Fűzfa Balázs – Szabó Gábor), Németh László Szakkolégium, Szombathely, 1989.
Bibó István: „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után”, in: Válogatott tanulmányok II. kötet,1945-1949. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 621-914.
Csepeli György: Előítélet és antiszemitizmus. Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest, 1998.
Gábor György: „A bárka és utasai”, in: A bárka és utasai. Zsidóság és kereszténység, történelem és emlékezet. Orpheusz Könyvkiadó, Budapest, 1996. 231-287.
Gábor György: »„Mint az utcákon bolyongó vakok”. A zsidó alakja az érett középkor keresztény gondolkodásában«, in: A szentély és a vadak. Az emlékezés technikái. Zsidó vallástörténeti tanulmányok, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000. 246-294.
Gábor György: „A személyes haragtól a kollektív gyűlöletig”, in: Szinaj és Jabne. Zsidó emlékezet a történelmen „innen és túl”, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2005. 29-52.
Hermann Imre: Az antiszemitizmus lélektana. Cserépfalvi, Budapest, 1990.
Heller Ágnes: Auschwitz és Gulág. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2002.
Heller Ágnes: A „zsidókérdés” megoldhatatlansága avagy mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek?, Múlt és Jövő, Budapest, 2004.
Katz, Jakov: Az előítélettől a tömeggyilkosságig. Az antiszemitizmus története 1700-1933 között. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
Kertész Imre: A holocaust mint kultúra. Századvég Kiadó, Budapest, 1993.
Kertzer, David I.: A pápák a zsidók ellen. A Vatikán szerepe az újkori antiszemitizmus kibontakozásában. Ulpius-ház, Budapest, 2003.
Kovács András: A kéznél lévő idegen. Antiszemita előítéletek a mai Magyarországon. PolgART Könyvkiadó, Budapest, 2005.
Ránki Vera: Magyarok – zsidók – nacionalizmus. A befogadás és a kirekesztés politikája. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Rugási Gyula: »„Szövetségük összetört”. Az óegyház antijudaizmusának eredetéről«, in: Költészet és apokalipszis. Hebraisztikai tanulmányok, Universitas Kiadó – Országos Főrabbi Hivatal, Budapest, 2000. 123-141.
Sartre, Jean-Paul: Vádirat az antiszemitizmus ellen. Cserépfalvi – Göncöl, 1991.
Standeisky Éva: Antiszemitizmusok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2007.
Székely Béla: Az antiszemitizmus története. A „Tábor” Kiadása, Budapest, 1936.
Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában. (válogatta Simon Róbert), Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 1985.
Zsidómisszió, vérvád, hebraisztika. Ötven forrás a reformáció és a zsidóság kapcsolatának kérdéséhez. (válogatta, fordította, bevezette Csepregi Zoltán), Luther Kiadó, Budapest, 2004.
Zsidóság, identitás, történelem. (szerkesztette Kovács M. Mária, Yitzhak M. Kashti és Erős Ferenc), A T-Twins kiadása, 1992.