TANTÁRGYLEÍRÁS

ZSIDÓ IRODALOM I.
Jewish Literature I.
A kezdetek és a középkori spanyp zsidó irodalom

JUDAISZTIKA ALAPSZAK 3.félév (BA)

A tárgy kreditpontja: 2 (kettő)
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Zsidó MűvelődéstörténetTanszék


a. A tárgy tematikája:

A kurzus áttekintést kíván nyújtani a zsidó szépirodalom kezdeteiről, a bibliai és a talmudi korszakról, valamint mindenekelőtt a magas szintű szépirodalom első nagy korszakáról, az úgynevezett spanyol zsidó aranykor költészetéről, és kulturális életéről. Az órákon megismerkedünk a legjelentősebb költőkkel, műfajokkal, foglalkozunk a zsidó, az arab-muszlim és a keresztény irodalom egymásra tett hatásával. A kurzus az 1492-es kiűzetésig tárgyalja az irodalmat, de marginálisan foglalkozunk a spanyol zsidó irodalom örökségével: továbbélésével a spanyol converso és nem converso irodalomban, valamint az észak-afrikai és keleti szefárd irodalomban. A kurzus célja ezen felül a történelmi-kulturális kontextus megismertetése, különös tekintettel a szefárd zsidóságra.
 

Óravázlat

 1. óra) Megbeszélés; a zsidó irodalom fogalma

2. óra A Biblia mint szépirodalom; a rabbinikus irodalom szépirodalmi
megközelítése; a pijjut-költészet

3. óra Történeti áttekintés a kiűzetéstől a spanyol zsidó korszak végéig, a szefárdok,

4. óra A spanyol zsidóság kultúrája a kiűzetésig a muszlim és a keresztény
területeken – nyelvhasználat, mecenatúra, tudomány és irodalom, mecenatúra

5. óra Joszef ibn Abitur, Jichak Gaiát, Dunás ben Labrat

6. óra Salamon ibn Gabirol, Avraham ibn Ezra

7. óra Samuel Hanagid, Mose ibn Ezra

8. óra Jehuda Halévi költészete

9. óra Alharizi költészete

10. óra A spanyol zsidó korszak prózája Haszdaj ibn Saprut, Salamon ibn Gabirol,
Jehuda ibn Tibbon, Maimonidesz, Tudelai Benjamin, Don Jichak Abravanel

11. óra Kiselőadások
 

KÖVETELMÉNYEK:

- minden óra előtt az előző órán elhangzottak összefoglalása 1500-2000 karakterben, aminek tartalmaznia kell az újonnan megtanult neveket és fogalmakat; az összefoglalásokat az órát megelőző éjfélig kell megküldeni; összesen két összefoglaló mulasztása megengedett
- kiselőadásként egy választott szakirodalom feldolgozása és ismertetése
- a kollokviumhoz a beugró egy 15 perces szövegfelismerő teszt megírása, az órán elemzett szövegekből; a szóbeli vizsga feltétele a teszt 70 százalékos teljesítése
 

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei:

 Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

 c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén:

 A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedhető maximális 25% hiányzásra.

 d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:

  e. A félév végi aláírás követelményei:

A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

 f. Az osztályzat kialakításának módja:

 Az összefoglalások 20%-ot, a kiselőadás 20 %-ot, a félév végi kollokvium 60 %-ot ér.

 g. A vizsga típusa:

 Kollokvium.

 h. A vizsgára való jelentkezés módja:

Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a „Vizsgára való jelentkezés” űrlapon.

 i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje:

A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

 j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:

Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!

 k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

 KÖTELEZŐ IRODALOM

 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY: 

Cole, Peter (2007), The Dream of the Poem. Princeton University Press: Princeton-London

Carmi, T. (szerk.) (1981), The Penguin Book of the Hebrew Verse. The Jewish Publication

  Society of America Philadelphia The Viking Press: New York

Scheiber, Sándor (vál.) (1997), A feliratoktól a felvilágosodásig. Múlt és Jövő: Budapest (pp.  126-208)

Gábor, Ignác (1997), Alharizi – egy középkori héber költő. Fekete Sas Kiadó: Budapest

 NB: A Scheiber-féle szöveggyűjtemény, valamint Gábor Ignác könyve tartalmazza a kötelező szövegeket magyarul. A többi kötelező szöveget fénymásolatban osztom ki.

 KÖTELEZŐ TANULMÁNYOK:

 Stemberger, Günther (2001) A zsidó irodalom története.  Osiris: Budapest, pp. 23-74;      88-91  

Peremiczky, Szilvia (2012), Jeruzsálem a zsidó irodalomban, Budapest: Gondolat Peremiczky, Szilvia (2007), „Kísérlet a spanyol-portugál converso-irodalom

    meghatározására”, in: Múlt és Jövő, 2010/4

 AJÁNLOTT IRODALOM

 MŰVEK, ANTOLÓGIÁK:

 ר. יהודה אלחריזי, תחכמוני, הוצאת "אחיאסף", ווארשא, תרנ''ט, 1899

Alcharizi, Rabbi Jehuda (1899), Tachkemoni, Varsó

Armistead, Samuel G.; Silverman; Joseph H. (1971) The Judeo-Spanish ballad chapbooks of Jacob

    Joná. University of California Press, Berkeley: Los Angeles, London

Armistead, Samuel G.; Silverman; Joseph H., Katz, Israel J. (2005), Folk Literature of the Sephardic

  Jews Voulme 5. – Judeoespañol Ballads from Oral Tradition. Juan de la Cuesta: Newark. Delaware

Attali, Jacques (2007), Megvilágosultak. Európa: Budapest

Attias, Moshe (1961), Romancero sefaradi. Romanzas y cantes populares en judeo-espaňol. Instituto

    Zewi, Universidad Hebrea, Edicion Kyriat-Sefer: Jerusalem

Babits, Antal (szerk.), (1993), A drágakő. Logos: Budapest

Bánki, Éva (szerk.), (2004) A tavaszi idő édessége. Kairosz: Budapest

Basola, Mose (2003), A Sion e a Gerusalemme – Viaggio in Terra Santa (1521-1523) Introduzione e   note di Avraham David. La Giuntina: Firenze

Bellido, Juan Félix (2007), Ibn Hazm – El andalusí. El Almendro: Córdoba

Benjamin, Tudela of (1907), The Itinary of Benjamin of Tudela (Critical text, translation and    commentary by Marcus Nathan Adler). Henry Prowde. Oxford University Press, Amen Corner,   F.C.

Camŏes, Luis de (1993), Poemas/Költemények. Kráter Műhely Egyesület: Budapest

Carmi, T. (szerk.) (1981), The Penguin Book of the Hebrew Verse. The Jewish Publication Society of

 America Philadelphia The Viking Press: New York

Clément, Catherine (1996), Az úrnő. Európa: Budapest

Cohen, Evely M.; Libermann Mintz, Sharon; Scrivjer Emile G. L. (szerk.) (2009); A Journey through Jewish Worlds – Highlights from the Braginsky Colection of Hebrew Manuscripts and Printed Books. Bijzondere Collecties, Universiteit Van Amsterdam: Amsterdam

Feuchtwanger, Lion (1996), A toledói zsidó nő. Szukits: Szeged

Franzen, Cola (trans.), (1989) Poems of Arab Andalusia. Cit Light Books: San fancisco.

Germanus, Gyula (szerk.) (1961), Arab költők  pogánykortól napjainkig. Magyar Helikon: Budapest

Ghazâlî, Al (2000), Le perle del Corano. BUR: Milano

Gzali-Al (2003), A tévelygésből kivezető út. Palatinus: Budapest

Goldstein, David (szerk.) (1965), Hebrew Poems of Spain, Routledge & Kegan Paul: London,

Gordon, Noah (2004) A zaragozai orvos. Európa: Budapest

Graves, Lucia (2007), A rabbi, a feleség és a szeretője. Ulpius-ház: Budapest

Ha-Lēwi, Yĕhūdāh (1991), Il re dei Khàzari. Traduzinone di Elio Piatelli. Bollati Boringhieri: Torino

Ha-Leví, Yehuda (1997), Nueva Antología Poética. Hiperión: Madrid

Hassan-Rokem, Galit; Hess, Tamar; Kauffmann, Shirley (ed.), (1999), The Defiant Muse. City  University of New York: New  York

Ibn ’Ezra, Mošeh (1993), Antología poética. Edición bilingüe. Hiperión: Madrid

Ibn ’Ezra, Moše (1985), Kitab Al-Muhadara wal Mudakara. Consejo Superior de Investigaciones    cinetificas Instituto de Filologia: Madrid

Ibn Gabrol, Selomoh (2007), Cantos de amor y muerte. Universidad de Granada: Granada.

Ibn Hazm de Córdoba (2010, El collar de la paloma. Versión de Emilio García Gómez. Alianza    Editorial: Madrid

Kámuran, Solaz (2006), Eszter Kira. Partvonal: Budapest

Kardos, László (1947), Héber költők antológiája. Farkas Lajos kiadása: Budapest

Kecskeméti, Lipót (1887), Zsidó költőkből

Keresztes Szent János (1988), A lélek éneke. Válogatta és fordította Takács Zsuzsa: Helikon: Budapest

Lewis, Bernard (1992), Music of a Distant Drum. Princeton University Press: Princeton, New Jersey

Koen-Sarano, Matilda (1986), Kuentos del Folklor de Famiya Djudeo-espanyola. Kana: Jerusalem

Maimonidész (1997), A tévelygők útmutatója. Logos Kiadó: Budapest

Makai, Emil (é.n), Zsidó költők, Singer & Wolfner: Budapest

Makai, Emil (1897), Vallásos énekek, Singer & Wolfner: Budapest  

Molnár, Ákos (2005): A hitehagyott. Múlt és Jövő: Budapest

Montemayor, Jorge de, La Diana (ed. Prólogo y notas de Juan Montero, con un estudio preliminar de     Juan Bautista de Avalle-ArceI) (1996), Crítica: Barcelona

Navarro Peira, Angeles (szerk.) (1988), Narrativa hispanohebrea (siglos 12-15). Ediciones El      Almendro: Córdoba

Pagis, Dan (1991), Hebrew Poetry of the Middle Ages and the Renaissance. California University    Press: Berkeley

Pascual Recuero, Pascual (1996), Antología de cuentos sefardíes. Riopiedras: Barcelona

Patai, József (1910), Héber költők 1-2.

  Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai XXXll.: Budapest

Porcel, Baltasar (2004), A vaddisznó szíve. Palimpszeszt: Budapest

Ribeiro, Bernardim (2004), A sóvárgás könyve. Palimpszeszt: Budapest

Romero, Elena (1988) Coplas sefardies – Primera Selección. Ediciones El Almendro:    Córdoba

Rosenzwig, Franz (1999), Ninety-Two Poems and Hymns of Yehuda Halevi. State University of New    York Press: New York

Sáenz-Badillos, Ángel- Targarona Borrás, Judit (2003) Poetas hebreos de Al-Andalus (siglos 10-12)     Ediciones El Almendro: Cordoba, 2003

Simon, Róbert (ed.) (1973), A szűz és az asszony. Hamadáni és Haríri makamáiból. Magyar Helikon:     Budapest

Stefano, Giuseppe di (edición), (2010), Romancero. Castalia: Madrid

Zimler, Richard (2002) Az utolsó lisszaboni kabbalista. Bestline: Budapest

 ÖSSZEFOGLALÓ TÖRTÉNETI MUNKÁK

 Alborg, Juan (1997), Historia de la literatura española. II/I Siglos de Oro. Madrid

Anderle, Ádám (szerk.) (2004), Zsidóság a hispán világban. SZTE: Szeged

Benbassa, Esther-Rodrigue, Aron (2003), A szefárd zsidók története. Osiris: Budapest (NB: kritikával   olvasandó)

Ben-Sasson (1999) A History of the Jewish People. Harvard University Press: Cambridge,   Massachusetts (magyarul: Ettinger, Slomo (2002), A zsidó nép története: a modern kor: a   17. századtól. Osiris: Budapest – NB: csak a Ben-Sasson második része)

Berliner, Abraham (2001), Storia degli ebrei di Roma. Saggi Bompani: Milano

Cortázar, Garcia de – Verga, González (2001) Spanyolország története. Osiris Kiadó: Budapest

Dimont, Max I. (2004), The Jews and History. Penguin Books: London-New York

Diaz-Mas, Paloma (1997), Los sefardíes. Historia, lengua y cultura. Riopiedras: Barcelona (különösen   pp. 15-60, 95-100, 131-58

Dubnov, Simon (1991), A zsidóság története. Gondolat Könyvkiadó – Bethlen Gábor     Könyvkiadó: Sopron

Echevarría Arsuaga, Ana (2011), Almanzor. Silex: Madrid

Fletcher, Richard (2006), Moorish Spain. University of California Press

Forcano, Manuel (2007), A fil d’espasa – Les croadesvister pels jueus  La Magrana: Barcelona.

Friedman, Dénes (2000), A zsidó történelem és irodalom kis tükre. Makkabi: Budapest. pp. 130-5,   139-43, 145-52, 160-2, 170-2, 176-80, 200-3, 224-7

Gitlitz, David M. (1996), Secrecy and Deceit: The Religion of the Crypto-Jews. Jewish Publication  Society of America

Grindea, Miron (ed.) (1996), Jerusalem – The Holy City in the Literature. Kahn & Averill: London

Hamilton, Michelle; Sarah Portnoy; David Wacks (ed.) (2003), Wine, Women and Song: Hebrew and    Arabic Poetry in Medieval Iberia, Newark, Delaware: „Juan de la Cuesta”, 2003

Hahn, István (2009), A zsidó nép története. Makkabi: Budapest

Hoffman, Adina; Cole, Peter (2011), Sacred Trash – The Lost and Found World of the Cairo Geniza. Schocken: New York

Irving, Washington (2011), Az Alhambra meséi. OlvasóSarok: Budapest

Karsh, Efraim (2007), Islamic Imperialism.Yale University Press: New Haven-London

Lewis, Bernard (1984), The Jews of Islam.  Princeton University Press: Princeton, New   Jersey

Lewis, Bernard (1993), Islam and the West. Oxford University Press: Oxford-New York

Lewis, Bernard (2000), A Middle East Mosaic. Random House: New York

Malka, Victor (1986), Les juifs sépharades, Presses Universitaries de France: Paris

Mazower, Mark (2004), Salonica – City of the Ghosts – Christians, Muslims and Jews 1430-1950.   Harper

Menoçal, Maria Rosa (2002), Ornament of the World. Back Bay Books: New York  

Milano, Attilio (1963), Storia degli ebrei in Italia. Giulio Einaudi: Torino

Netanyahu, Benzion (1998), Don Isaac Abravanel – Statesman & Philosopher. Cornell University   Press: Ithaca and London

Netanyahu, Benzion (1996), The Marranos of Spain from later XIVth to the late XVIth, American    Academy for Jewish Research: New York

Peremiczky, Szilvia (2006) „Los israelitas españoles (?) – A szefárdok egy története”, in:    http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/

Peremiczky, Szilvia (2008) „Mizrachi és szefárd – Szefárdok a mai Izraelben”, in: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/ (megjelenés előtt)

Potok, Chaim (1994), Vándorlások: a zsidó nép története. Kulturtrade Kiadó: Budapest

Pulido, dr. Ángel (1992) Los israelitas espaňoles y el idioma castellano. Riopiedras: Barcelona

Raj, Tamás-Vasadi, Péter (2002) Zsidók a törökkori Budán.  Makkabi: Budapest

Roth, Cecil (1943) Zsidó középkor.  Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége: Budapest

Roth, Cecil (1932), A History of the Marranos. Jewish Publication Society of America;

Roth, Cecil (1948, reprint: 2009), Doña Gracia of the House of Nasi. JPS: Philadelphia.

Roth, Cecil (1948, reprint: 1992), The Duke of Naxos of the House of Nasi. JPS: Philadelphia.

Roth, Norman (2002), Conversos, Inquisition, and the Expulsion of the Jews from Spain. University of    Wisconsin Press

Runciman, Steven (2002), A keresztes hadjáratok története. Osiris: Budapest

Schweitzer, József (1992), Szefárdok Magyarországon MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 7. szám

Tibi, Bassam (1999), Keresztes háború és dzsihád – Az iszlám és a keresztény világ, Corvina:    Budapest

Yeor, Bat (2003), Islam and Dhimmitude. Madison-Teaneck: Lancaster

 IRODALOMTÖRTÉNET, ÖSSZEFOGLALÓ MUNKÁK

 Abu-Haidar, Jareer, (1953), „The Arabic Origins of the ’Muwashshahāt’”, in: Bulletin of the School of

  Oriental and African Studies, University of London, Vol. 56 pp. 439-558

Allerhand, Jacob (2002), A Talmudtól a Felvilágosodásig Filum: Budapest, pp. 30-4, 49-69, 111-26

Alvar, Carlos; Mainer, José Carlos; Rosa, Navarro (2002) A spanyol irodalom rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest

Benito Ruano, Eloy (2002), Los orígines del problema converso. Real Academia de la Historia:     Madrid

Benke, László (2006), „’Cum gratia et privilegio’: a converso diaszpóra irodalma a ferrarai Biblia  tükrében”, in: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt

Davidson, Israel, „Fascinating Researchers in Medieval Hebrew poetry”, in: 99-113

Davidson, Israel, „Researchers in Medieval Hebrew Poetry”, in: The Jewish Quarterly Review, pp.   345-87

Decter, Jonathan P. (2003), „Al Harizi’s ’Tahkemoni’ in English.”, in: Prooftexts; Winter, 2003, Vol.   23 Issue 1,, pp.110-8

Decter, Jonathan P. (2004), „A Myrtle in the Forest: Landscape and Nostalgia in Andalusian Hebrew   Poetry”, in: Prooftexts, Volume 24, Number 2, Spring 2004, pp. 135-66

Decter, Jonathan P. (2004), „The rendering of Qur’ani Quotations in Hebrew Translations of Islamic     Texts”, in: Jewish Quarterly Review, Volume 96, Number 3, Summer 2006, pp. 336-58

Fitzmaurice-Kelly, James. (1921), Fray Lluis de León. A Bibliographical Fragment. University Press:   Oxford, in: http://www.gutenberg.org/files/16148/16148h-/16148-h.htm      

Gábor, Ignác (1997), Alharizi – egy középkori héber költő. Fekete Sas Kiadó: Budapest

Gábor, Ignác (é.n), Manoello élete és költészete, „Népszerű zsidó könyvtár”: Budapest

Germanus, Gyula (1973) Az arab irodalom története. Gondolat: Budapest

Germanus, Gyula (1961), Arab költők a pogánykortól napjainkig. Magyar Helikon: Budapest

Goldziher, Ignác (2005), Az arab irodalom rövid története. Körősi Csoma Társaság: Budapest

Gonzalo Maeso, David (1955), „Sobre la etimologia de la voz ’marrano’ (criptojudío)”. In: Sefarad,  15:2

    ארץ ישראל בהגות היהודית  בימי הביניים (1991)  חלמיש, משה; רביצקי, אביעזר    יד יצחק בן-צבי                        

Hallamish, Moshe; Ravitzky, Aviezer (1991), Erec Jiszrael bahagut hajehudit bajeme   habinim Jad Jichak Ben Cvi: Jerusalajim,

Halkin, Hillel (2010), Yehuda Halevi. Schocken: New York

Boer, den Harm (1996) La literatura sefardí de Amsterdam. Alcalá, Instituto Internacional de Estudios Sefardíes y Andalusíes – Universidad de Alcalá: Alcalá

Hassán, Iacob M., Benito Izqiuerdo, Ricardo (2001), Judíos en la literatura española. Ediciones de la   Universidad de Castilla-La Mancha: Madrid

Heller, Bernát (1996), A héber mese. Makkabi: Budapest

Hitchcook, Richard (1980), „The ’Kharjas’ as Early Romance Lyrics: A Review”. In: The Modern

  Language Review, Vol. 75, No. 3, pp. 482-91

Kaplis-Howard, Laurie (2003), Translation of the biblical Psalm in Golden Age Spain, Edwin    Mellen Press

Kecskeméti, Ármin (1994), A zsidó irodalom története 1-2.  Bethlen Gábor Könyvkiadó:    Sopron pp. 1/78-144, 164-86, 257-316

Kiss, Arnold dr. (é.n), Salamon ibn Gabirol, „Népszerű Zsidó Könyvtár”: Budapest

Ladányi-Turóczy, Csilla (2002), „Női hang a szefárd irodalomban” in: Szombat, 2002/8

Ladányi-Turóczy, Csilla (2006), Tűz és víz között – gender és szerkezet Bernardim Ribeiro ’Menina e    moça’ című regényében. PhD-érkezés, ELTE, Romanisztika Program (kézirat)

Ladányi-Turóczy, Csilla (2006) „A marrano-probléma születése a XV-XVI. században: a portugál és a   spanyol helyzet”, in: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt

Ladányi-Turóczy, Csilla (2000), „Szefárd illetve converso-irodalom a XVI. században”, in: 14. szám

Lévi-Provençal, Évariste (2002), Espagne musulmane au Xe siècle (L'), Maisonneuve et Larose   Collection Référence

Lévi-Provençal, Évariste (2001) Séville musulmane au début du XIIe siècle. Maisonneuve et Larose   Collection

Lévi-Provençal, Évariste (1999), Le siècle du califat de Cordoue. Maisonneuve et Larose

Lévi-Provençal, Evariste (1951) ’Les troubadours et la poésie arabo-andalouse’, dans: Conférences sur    l’Espagne musulmane, publications de la faculté des letttres l’université Farouk-Ier d’Alexandrie,   Imprimerie nationale, Le Caire

Loewe, Raphael (2001), Ibn Gabirol. Aquielegia: Milano

McGaha, Michael (2004), „Is there a Hidding Jewish Meaning in Don Quixote?” , in: Cervantes:    Bulletin of the Cervantes Society of America, 24/1, pp. 173-88

Menoçal, Maria (ed.), (2006), The Literature of Al-Andalus. Cambridge University Press

Millás Vallicrosa, José María (1967), Literatura hebraicoespañola. Editorial Labor, S.A.:    Madrid

Millás Vallicrosa, José. (1955) „Probable influencia de la poesía sagrada hebraicoespañola en la poesía  de Fr. Luis de León”, in: Sefarad. 15:2

Mohácsi, Jenő (é.n), Jehuda Ha-Lévi, Nádor Nyomda: Budapest

Nagy, András Ödön (2006), „Tudelai Benjamin utazásai”, in: http://magyar-     irodalom.elte.hu/palimpszeszt/

Peremiczky, Szilvia (2012), Jeruzsálem a zsidó irodalomban, Budapest: Gondolat

Peremiczky, Szilvia (2006) „Korok és kultúrák metszéspontja – a szefárd zsidó folklór műfajai”, in: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/

Peremiczky, Szilvia (2007), „Kísérlet a spanyol-portugál converso-irodalom meghatározására”, in:   Múlt és Jövő, 2010/4

Peremiczky, Szilvia (2008) „’Kilenc mérő szépség és kilenc mérő fájdalom’ – Jehuda Halevi, Cion   trubadúrja”, in http://www.prae.hu/prae/palimpszeszt.php?menu_id=93&jid=6&jaid=61

Peremiczky, Szilvia (2008), „Az égi és földi szerelemről - az Udvariatlan szerelem ürügyén”, in:   Alföld, 2008/4

Rákóczi, István (2005), „Áttérés és identitás a zsidó-keresztény convivencia idején- Szempontok X.

   Bölcs Alfonz egyik ’cantiga de Santa Maria-jának értelmezéséhez”, in: Studia Caroliensia, 2005. 4.  szám, pp. 47-54

Rugási Gyula, „Száműzetés és költészet. / Jehuda Halévi: ’Álmom’” in: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/14_szam

Sáenz-Badillos Pérez, Ángel (1992), „Literatura y pensamiento del judaismo español antes de la    expulsión”, in: http://www.geocities.com/urunuela1/berceo/berceo1.htm

Saperstein, Marc; Berg, Nancy E. (2002), „’Arab Chains’ and ’The Good Things of Sepharad’ –  Aspects of Jewish Exile”, in: AJS Review, 2002: 26, pp. 301-26

Scheindlin, Raymond P. (1999), Wine, Women and Death. Oxford University Press: Oxford-New York

Scheindlin, Raymond P. (1999) The Gazelle Oxford University Press: Oxford-New York

Soria Olmedo, Andres (1984), Los Dialoghi d’amore de Leon Hebreo. Universidad de Granada

  Secretariado de Publicaciones: Granada

Stemberger, Günther (2001) A zsidó irodalom története.  Osiris: Budapest

Strauss, Leo (1994) „Az Ész törvénye a Kuzariban”. in: Az üldöztetés és az írás művészete.   Atlantisz: Budapest

Unamuno, Miguel de (2009), Vida de Don Quijote e Sancho. Alianza Editorial: Madrid

Végh, Dániel (2006), „Fray Luis de León – egy converso szerző?”, http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt

NB: Ajánlom a Palimpszeszt internetes folyóirat két szefárd számát, további tanulmányokkal a középkori spanyol és converso költészetről, irodalomról, történelemről portugálul és magyarul, versekkel magyar fordításban ( http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/14_szam/index.htm)

NYELVÉSZET, KULTÚRA, VALLÁS, TUDOMÁNY, FILOZÓFIA

 Argenter, Joan. A (2001), „Code-switching and dialogism: Verbal practices among Catalan Jews int he    Middle Ages”, in: Lnaguage in society, pp.  377-402

Attias, Jean-Christophe; Benbassa, Esther (2003). A zsidó kultúra lexikona. Balassi-Larouse: Budapest    (NB: kritikával olvasandó)

Attias, Jean-Christophe; Benbassa, Esther (2008), Izrael – Föld és szentség. Attraktor: Máriabesnyő- Gödöllő    

Babits, Antal (2015), Határolt határtalanság. Logos: Budapest

Babits, Antal (szerk.), (2012), Az arany középkor. Logos: Budapest

Benvenisti, Meron (1996). City of Stone: The Hidden History of Jerusalem University of California    Press: Berkeley

Domán, István (2007) Talmud. Ulpius Ház: Budapest

Dömötör, Tekla (szerk.), (1956), Az aranyláncon függő kastély. Francia, olasz, spanyol, portugál   mesék. Móra: Budapest

Elon, Amos (1996), Jerusalem – City of Mirrors. Flamingo: London

Gilbert, Martin (1985), Jerusalem – Rebirth of a City. Viking Penguin Inc.,: New York

Gilbert, Martin (1994), Jerusalem – Illustrated History Atlas. Valentine Mitchell (third      edition)

Goldhill, Simon (2008), Jerusalem – City of Longing. Harvard University Press: Cambridge,   Massachutes-London

Goldziher, Ignác (1981), Az iszlám kultúrája 1-2. Gondolat: Budapest

Goldziher, Ignác (2008), Előadások az iszlámról. Katalizátor: Budapest

Guttmann, Jacob; Husik, Isaac; Scheiber, Sándor (1995), Maimonidész – zsidó filozófia. Logos:  Budapest

Kroó, György (szerk.), (1994), Szabolcsi Bence. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kiadványai:    Budapest

Leamann, Oliver (2002), An Introduction to Classical Islamic Philosophy. Cambridge UP: Cambridge

Lowenstein, Steven M. (2000), The Jewish Cultural Tapestry. Oxford University Press: Oxford-New  York

Molnár, Ernő (szerk.), (2007), A valódi Talmud. Makkabi: Budapest

Nagy, András Ödön (2006), „Tudelai Benjamin utazásai”, in: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/

Pavic, Milorad (2006), Kazár szótár. Cartaphilus : Budapest

Prileszky, Csilla (ford.) (1999), Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII. Atlantisz: Budapest

Prileszky Csilla (ford.) (1978), Kalila és Dimna. Klasszikus arab mesék. Európa: Budapest

Ries, Julien (2006), A hívő ember. Typotex: Budapest

Roth, Cecil; Geoffrey Wigoder (szerk. 1994, reprint), Encyclopedia Judaica. Coronet Books Inc;

Sáenz-Badillos, Ángel (1998) A History of the Hebrew Language. Cambridge University Press:    Cambridge.

Scheiber, Sándor (1996), Folklór és tárgytörténet Budapest: Makkabi

Simon, Róbert (1996), Orientalista kelet-Közép Európában. Savaria University Press: Szombathely

Simon, Róbert (2009), Iszlám kulturális lexikon. Corvina: Budapest

Sirat, Colette (1999), A zsidó filozófia a középkorban, Logosz Kiadó: Budapest

Szabolcsi, Bence (1999), Zsidó kultúra és zenetörténet. Budapest: Osiris Kiadó – MTA   Judaisztikai Kutatócsoport

Treves Alcalay, Liliana (2006), Canti di corte e di judería, Giuntina: Firenze

Treves-Alcalay, Liliana (2006), Canti de corte e di judería, La Giuntina: Firenze

Treves Alcalay, Liliana (1997), Canti della diaspora – raccolti, tradotti e interpretati Vol. 3. La   Giuntina: Firenze

Treves-Alcalay, Liliana (1992), Sefarad – Cinquecento anni di storia, musica e tradizioni degli ebrei   spagnoli, La Giuntina: Firenze

Treves-Alcalay, Liliana (2000), Melodie di un esilio. La Giuntina: Firenze

Vajda, Georges (2000), Kutatások a filozófiáról és a kabbaláról a középkori zsidó gondolkodásban.  Logos: Budapest

Vries, Simon Philip De (2000), Zsidó rítusok és jelképek. Talentum: Budapest