TANTÁRGYLEÍRÁS

BEVEZETÉS A VALLÁSTUDOMÁNYBA.
Introduction to Religion
JUDAISZTIKA ALAPSZAK (BA) 1.fv.

A tárgy kreditpontja: 3 (három)
Heti óraszám: 2 (kettő)
Szervezeti egység: Judaisztika Tanszék
 

a. A tárgy tematikája:
Goldziher Ignác 1880-ban a következő szavakkal foglalja össze a Rabbiképzőben oktatandó vallástudomány tematikáját: „mi a vallás, hogyan keletkezett, hogyan fejlődött, mily factorok működtek közre fejlődésén, milyenek fejlődésének általános törvényei és tapasztalatai, tüneményei; [...] a zsidó vallás mily helyet foglal el ezen fejlődési menetben, miképpen nyilvánul benne a történelem különböző korszakaiban a vallás fogalma, mily irányban fejlődnek benne a vallásalakulás tényezői [...] mindazon fontos tudományos igazságokkal együtt, melyek ezen tudománynyal kapcsolatban állnak [...]”.
[1]

A Bevezetés a vallástudományba tantárgy célja az, hogy a hallgatók elsajátítsák azt a szemléletmódot, és megismerkedjenek azokkal az alapfogalmakkal, amelyek általában a vallás, különösen pedig a zsidó vallás tudományos kutatásához szükségesek. A goldziheri programot követve, a judaizmust nem mint partikuláris jelenséget, hanem mint az általános emberi kultúra egyik jelenségének, a vallásnak az egyik megnyilvánulási formáját szeretnénk megérteni. Azonban túllépünk a Goldziher korát jellemző történeti szemléleten, és a vallást társadalmi, antropológiai, pszichológiai, biológiai, szimbolikus vagy éppen funkcionális jelenségként is meg fogjuk vizsgálni.

A kurzus nem tekinthető bevezetésnek a vallástudomány klasszikus elméleteibe, se nem a nagy világvallások vallástörténetébe, se nem a zsidó vallás kontextusaként szolgáló ókori keleti, késő antik és középkori kultúrák vallásaiba, se nem az egyes vallási jelenségek kutatásához szükséges módszertanokba. Jelen félév célja ezeknek a bevezetéseknek a bevezetése: eljutni a laikusok naiv vallásfogalmától a vallástudomány egyes területei és iskolái által megfogalmazott kérdésekig.

Előzetes tematika (nem heti lebontásban):

1.
     Bevezetés: mi a vallás?
2.
     Perspektívák: a vallás, mint rendszer. A vallástudomány haszna.
3.
     Vallástudomány és teológia: hol a határ?
4.
     A zsidóság tudományos kutatása: a Wissenschafttól a Jewish studies-ig.
5.
     A vallás jelenségei 1: hiedelmek, istenségek, mitológia, szent szövegek, teológia, vallásjog
6.
     A vallás jelenségei 2: tér, idő, kultuszhelyek, rítusok
7.
     A vallás jelenségei 3: szakrális tárgyak, vallási élmény, intézmények, specialisták, irányzatok, eretnekek
8.
     A valláskutatás módszerei 1: bevezetés; a vallás, mint sui generis jelenség: teológia, vallásfenomenológia
9.
     A valláskutatás módszerei 2: a vallás, mint történeti jelenség, vallástörténet
10.
  A valláskutatás módszerei 3: a vallás, mint antropológiai jelenség, vallásetnológia
11.
  A valláskutatás módszerei 4: a vallás, mint társadalmi jelenség, vallásszociológia
12.
  A valláskutatás módszerei 5: a vallás, mint pszichológiai-biológiai jelenség, vallás­pszichológia. kognitív vallástudomány, funkcionalista és evolúciós megközelítések
13.
  Egyes vallások: törzsi vallások; ókori keleti vallások; késő-antik vallások
14.
  Egyes vallások: világvallások és a zsidóság helye közöttük
15.
  Összefoglalás: hogyan lehetséges a zsidóság tudományos kutatása?

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei:
Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /7. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

 c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a maximálisan megengedhető (25%) hiányzásra.

d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:  A félév során a hallgatók három, könyvtári munkát igénylő, otthon kidolgozandó és a feladat kitűzésétől számított két héten belül határidőre (elektronikusan és nyomtatott formában is) beadandó feladatot kapnak. A feladatok megoldása során mind tartalmi, mind formai szempontból a kiadandó útmutatót kell követni. A plágium szigorú következményekkel jár. A beadási határidők (előzetesen): október 27., november 24. és december 8. A megoldások határidőn túli beadására csak kimondottan indokolt esetben van lehetőség.

e. A félév végi aláírás követelményei:
A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /7. § (7)/ szerint.

 f. Az osztályzat kialakításának módja:
A félév során beadandó három feladat 20%–20%, a félév végi írásbeli vizsga 40% súllyal számít bele az osztályzatba.

g. A vizsga típusa:
Írásbeli vizsga, amelynek anyaga felöleli az órai előadásokon elhangzottakat, a kötelezőként feladott irodalmat, valamint a félév során kitűzött feladatok témakörét.

 h. A vizsgára való jelentkezés módja:
Feliratkozás a Tanulmányi Osztályon a „Vizsgára való jelentkezés” űrlapon.

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje:
A vizsgaidőpont előtt három munkanappal, írásban, a Tanulmányi Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:
Igazolás nem elfogadható, ismétlő vizsgát kell tenni.

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

Kötelező irodalom:

Az órai előadások anyaga: a prezentációk elérhetőek lesznek az oktató honlapján (http://birot.web.elte.hu/valltud/), és az előadásokról hangfelvétel készíthető az előadó előzetes engedélyével.

Dieter Haller: Atlasz: Etnológia (Athenaeum 2000 Kiadó: Budapest, 2007 ), pp. 228–255.
Helmuth von Glasenapp, Az öt világvallás (Budapest: Gondolat Kiadó, 1975. Reprint: Akkord Kiadó, 2012), pp. 195–211.
Komoróczy Géza, ’Elő-Ázsia’. In: Bodrogi Tibor et. al., Mitológiai ábécé (Budapest: Gondolat Kiadó, 1978, pp. 115–183), pp. 148–164.
 
Megj.: A félév során beadandó feladatok további szemelvények feldolgozását igényelhetik.

Ajánlott irodalom:

 Braun, Willi and Russell T. McCutcheon (eds.). Guide To The Study of Religion (Cassell: London and New York, 2000).
Goldziher Ignác: A zsidóság lényege és fejlődése (Múlt és Jövő Kiadó: Budapest, 2000).
Goodman, Martin: ’The Nature of Jewish Studies’. In: idem (ed.): The Oxford Handbook of Jewish Studies (Oxford University Press: Oxford, etc., 2002, pp. 1–13).
Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet (Zsigmond Király Főiskola – L'Harmattan Kiadó: Budapest, 2006).
Jensen, Jeppe Sinding: What is Religion? (Routledge, 2014), különösen az 1. fejezet.
Keleti vallások c. sorozat füzetei (Kőrösi Csoma Társaság: Budapest, 1988–1991).
Olson, Carl (ed.): Theory and Method in the Study of Religion: A Selection of Critical Readings (Belmont, CA: Thomson Wadsworth, 2003).
Pals, Daniel: Nine Theories of Religion (Oxford University Press, 2014).
Sarnyai Csaba Máté és Máté-Tóth András (szerk.): Szemelvények a magyar vallástudomány történetéből (Vallástudományi könyvtár 8–9, L’Harmattan: Budapest, 2 kötet, 2013).
Slone, D. Jason: Religion and Cognition: A Reader (Critical Categories in the Study of Religion, Equinox: London, 2006).
Stausberg, Michael (Hrsg.): Religionswissenschaft ((De Gruyter Studium; de Gruyter, 2012).
Stephenson, Barry: Ritual: A Very Short Introduction (Oxford University Press, 2015).
Von Glasenapp, Helmuth: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám (sok kiadás, például Akkord Kiadó, 2012).
Willaime, Jean-Paul: Sociologie des religions (Que sais-je? 2961, Paris, 2004).

Megjegyzés: A vallásokkal kapcsolatos bevezető jellegű könyvek köre végeláthatatlan. Az érdeklődők számára Voigt Vilmos munkáinak (A vallási élmény története: Bevezetés a vallás­tudományba, Budapest, 2005; A vallás megnyilvánulásai: Bevezetés a vallástudományba, Budapest, 2006) az irodalomjegyzékei szolgálhatnak kiindulópontul.


[1] Schmelzer Hermann Imre: Goldziher Ignác beadványa az Országos Rabbiképző Intézet tantervének ügyében. In: Landeszman György és Deutsch Róbert (szerk.): Hetven év. Emlékkönyv dr. Schweitzer József születésnapjára (Budapesti Zsidó Hitközség: Budapest, 1992, pp. 127–136) p. 131.