BEVEZETÉS A VALLÁSTUDOMÁNYBA.
Introduction to Religion
JUDAISZTIKA ALAPSZAK (BA) 1.fv.
A tárgy kreditpontja: 3
(három)
Heti óraszám:
2 (kettő)
Szervezeti egység:
Judaisztika Tanszék
a. A tárgy tematikája:
Goldziher Ignác 1880-ban a következő
szavakkal foglalja össze a Rabbiképzőben oktatandó vallástudomány
tematikáját: „mi a vallás, hogyan keletkezett, hogyan fejlődött, mily
factorok működtek közre fejlődésén, milyenek fejlődésének általános
törvényei és tapasztalatai, tüneményei; [...] a zsidó vallás mily helyet
foglal el ezen fejlődési menetben, miképpen nyilvánul benne a történelem
különböző korszakaiban a vallás fogalma, mily irányban fejlődnek benne a
vallásalakulás tényezői [...] mindazon fontos tudományos igazságokkal
együtt, melyek ezen tudománynyal kapcsolatban állnak [...]”.
A Bevezetés a vallástudományba tantárgy célja az, hogy a hallgatók elsajátítsák azt a szemléletmódot,
és megismerkedjenek azokkal az alapfogalmakkal, amelyek általában a
vallás, különösen pedig a zsidó vallás tudományos kutatásához
szükségesek. A goldziheri programot követve, a judaizmust nem mint
partikuláris jelenséget, hanem mint az általános emberi kultúra egyik
jelenségének, a vallásnak az egyik megnyilvánulási formáját szeretnénk
megérteni. Azonban túllépünk a Goldziher korát jellemző történeti
szemléleten, és a vallást társadalmi, antropológiai, pszichológiai,
biológiai, szimbolikus vagy éppen funkcionális jelenségként is meg
fogjuk vizsgálni.
A kurzus nem tekinthető bevezetésnek a
vallástudomány klasszikus elméleteibe, se nem a nagy világvallások
vallástörténetébe, se nem a zsidó vallás kontextusaként szolgáló ókori
keleti, késő antik és középkori kultúrák vallásaiba, se nem az egyes
vallási jelenségek kutatásához szükséges módszertanokba. Jelen félév
célja ezeknek a bevezetéseknek a bevezetése: eljutni a laikusok naiv
vallásfogalmától a vallástudomány egyes területei és iskolái által
megfogalmazott kérdésekig.
Előzetes tematika (nem
heti lebontásban):
1.
Bevezetés: mi a vallás?
2.
Perspektívák: a vallás, mint
rendszer. A vallástudomány haszna.
3.
Vallástudomány és teológia: hol
a határ?
4.
A zsidóság tudományos kutatása:
a Wissenschafttól a Jewish studies-ig.
5.
A vallás jelenségei 1:
hiedelmek, istenségek, mitológia, szent szövegek, teológia,
vallásjog
6.
A vallás jelenségei 2: tér, idő,
kultuszhelyek, rítusok
7.
A vallás jelenségei 3: szakrális
tárgyak, vallási élmény, intézmények, specialisták,
irányzatok, eretnekek
8.
A valláskutatás módszerei 1:
bevezetés; a vallás, mint sui generis jelenség:
teológia, vallásfenomenológia
9.
A valláskutatás módszerei 2: a
vallás, mint történeti jelenség, vallástörténet
10.
A valláskutatás módszerei 3: a
vallás, mint antropológiai jelenség, vallásetnológia
11.
A valláskutatás módszerei 4: a
vallás, mint társadalmi jelenség, vallásszociológia
12.
A valláskutatás módszerei 5:
a vallás, mint pszichológiai-biológiai jelenség,
valláspszichológia. kognitív vallástudomány, funkcionalista
és evolúciós megközelítések
13.
Egyes vallások: törzsi vallások;
ókori keleti vallások; késő-antik vallások
14.
Egyes vallások: világvallások és
a zsidóság helye közöttük
15.
Összefoglalás: hogyan lehetséges
a zsidóság tudományos kutatása?
b. A foglalkozásokon való
részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának
lehetőségei:
Az előadások
minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező
esetben az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /7. § (7)/ szerint vizsgát
nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
c.
Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A
hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de
legyenek figyelemmel a maximálisan megengedhető (25%)
hiányzásra.
d. A félévközi ellenőrzések
(beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és
időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:
A
félév során a hallgatók három, könyvtári munkát
igénylő, otthon kidolgozandó és a feladat kitűzésétől
számított két héten belül határidőre (elektronikusan és
nyomtatott formában is) beadandó feladatot kapnak. A feladatok
megoldása során mind tartalmi, mind formai szempontból a
kiadandó útmutatót kell követni. A plágium szigorú
következményekkel jár. A beadási határidők
(előzetesen): október 27., november 24. és december 8. A
megoldások határidőn túli beadására csak kimondottan indokolt
esetben van lehetőség.
e.
A félév végi aláírás követelményei:
A
hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való
részvétele szükséges az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /7. § (7)/ szerint.
f. Az osztályzat
kialakításának módja:
A
félév során beadandó három feladat 20%–20%, a félév
végi írásbeli vizsga 40% súllyal számít bele az
osztályzatba.
g. A vizsga típusa:
Írásbeli vizsga, amelynek anyaga felöleli az órai előadásokon
elhangzottakat, a kötelezőként feladott irodalmat, valamint a
félév során kitűzött feladatok témakörét.
h. A vizsgára való jelentkezés
módja:
Feliratkozás a Tanulmányi Osztályon a „Vizsgára való
jelentkezés” űrlapon.
i. A vizsgára való jelentkezés
módosításának rendje:
A
vizsgaidőpont előtt három munkanappal, írásban, a Tanulmányi
Osztályon.
j. A vizsgáról való
távolmaradás igazolásának módja:
Igazolás nem elfogadható, ismétlő vizsgát kell tenni.
k. A tananyag elsajátításához
felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és
szakirodalom listája:
Kötelező irodalom:
Az órai előadások anyaga: a
prezentációk elérhetőek lesznek az oktató honlapján (http://birot.web.elte.hu/valltud/),
és az előadásokról hangfelvétel készíthető az előadó előzetes
engedélyével.
Dieter Haller: Atlasz:
Etnológia (Athenaeum 2000 Kiadó: Budapest, 2007 ), pp.
228–255.
Helmuth von
Glasenapp, Az öt világvallás (Budapest: Gondolat Kiadó,
1975. Reprint: Akkord Kiadó, 2012), pp. 195–211.
Komoróczy
Géza, ’Elő-Ázsia’. In: Bodrogi Tibor et. al., Mitológiai
ábécé (Budapest: Gondolat Kiadó, 1978, pp. 115–183), pp.
148–164.
Megj.:
A félév során beadandó feladatok további szemelvények
feldolgozását igényelhetik.
Ajánlott irodalom:
Braun, Willi and Russell T.
McCutcheon (eds.). Guide To The Study of Religion (Cassell:
London and New York, 2000).
Goldziher Ignác: A zsidóság
lényege és fejlődése (Múlt és Jövő Kiadó: Budapest, 2000).
Goodman, Martin: ’The Nature
of Jewish Studies’. In: idem (ed.): The Oxford Handbook of
Jewish Studies (Oxford University Press: Oxford, etc.,
2002, pp. 1–13).
Horváth Pál:
Vallásfilozófia és vallástörténet (Zsigmond Király
Főiskola – L'Harmattan Kiadó: Budapest, 2006).
Jensen, Jeppe Sinding: What
is Religion? (Routledge, 2014), különösen az 1. fejezet.
Keleti vallások
c. sorozat füzetei (Kőrösi Csoma Társaság: Budapest,
1988–1991).
Olson, Carl (ed.): Theory
and Method in the Study of Religion: A Selection of Critical
Readings (Belmont, CA: Thomson Wadsworth, 2003).
Pals, Daniel: Nine Theories
of Religion (Oxford University Press, 2014).
Sarnyai Csaba Máté és
Máté-Tóth András (szerk.): Szemelvények a magyar
vallástudomány történetéből (Vallástudományi könyvtár 8–9,
L’Harmattan: Budapest, 2 kötet, 2013).
Slone, D. Jason: Religion
and Cognition: A Reader (Critical Categories in the Study
of Religion, Equinox: London, 2006).
Stausberg, Michael (Hrsg.):
Religionswissenschaft ((De Gruyter Studium; de Gruyter,
2012).
Stephenson, Barry: Ritual:
A Very Short Introduction (Oxford University Press, 2015).
Von Glasenapp, Helmuth: Az
öt világvallás – Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai
univerzizmus, kereszténység, iszlám (sok kiadás, például
Akkord Kiadó, 2012).
Willaime, Jean-Paul:
Sociologie des religions (Que sais-je? 2961, Paris, 2004).
Megjegyzés:
A vallásokkal kapcsolatos bevezető jellegű könyvek köre
végeláthatatlan. Az érdeklődők számára Voigt Vilmos munkáinak
(A vallási élmény története: Bevezetés a vallástudományba,
Budapest, 2005; A vallás megnyilvánulásai: Bevezetés a
vallástudományba, Budapest, 2006) az irodalomjegyzékei
szolgálhatnak kiindulópontul.
|