Szentírási textus
rabbiképző szak V. évf
A kurzus időtartama: 2 félév
Évfolyam: rabbiképző szak V. évf.
A kurzus célja: (milyen tudásanyagot ad, mire képesít)
Bemutatni
a./ a klasszikus biblikus és poszt-biblikus héber szöveg és a figuralitás közötti
kapcsolatot,
b./ a biblikus világszemlélet és az artisztikum közötti összefüggéseket,
c./ a klasszikus zsidó hagyomány, a lokális hellenisztikus értékek megnyilvánulási
formáit az ókori zsinagógák művészetében,
d./ a művészeti és kultúrtörténeti párhuzamot az ókor szakrális helyein,
e./ a szentírási szöveg, a textus és a "lo tásze peszel lechol tmuná"
közötti összefüggéseket.
A hallgató kötelezettségei:
Az órákon való megjelenés, az előadásokon való aktív részvétel.
A félévi számonkérés formája:
Évközi ellenőrzés módja: Az I. szemeszter végére előre megbeszélt és
egyeztetett téma vázlatát, struktúráját, bevezetőjét (célját) kell megírni és
január 15-re e-mail-en a vzs@or-zse.hu címre elküldeni. Mellékelni kell hozzá
a felhasználandó irodalmat, amely azonban nem lehet csak magyar nyelvű. A dolgozat
megérkeztét visszaigazoljuk. E dolgozat tervezetekre osztályzat nem jár.
A II. szemeszter végére egy önálló tudományos kutatáson alapuló dolgozatot
készíteni minimálisan 25 gépelt oldal terjedelemben.
A kurzus felépítése:
I. szemeszter
1. Művészet - zsidó művészet - zsidó művelődéstörténet
2. A Jámim Noráim a textualitás és a figuralitás függvényében
3. Adalékok a menora fejlődéstörténetéhez
4. Az etrog és a menora motívuma, e két motívum textuális háttere és az ókori Bét
Alfa-i mozaikok
5. Dura Europos és a gáluti zsinagógák
6. A katakomba művészet, a freskó festészet és a mozaik művészet egyes bibliai
motívumai ókori emlékeken
7. Bevezetés Mose Rabénu, Mózes figurájának, illetve személyének
ikonográfiájához az i.sz. I-III. századi emlékeken. Textus és analízis
8. Hellenizmus és zsidóság. Párhuzamok és különbözőségek a bibliai és a
poszt-biblikus irodalomban, s azok képi megnyilvánulásában
9. "Nách" motívumok írásos és képi vetülete. Józsuától Eszterig.
10. Menora és chanukija, avagy adalékok egx motívum fejlődéstörténetéhez. Becalel
menorajától Elkana menorajáig
11. A chanuka ünnepének szimbólumai. Textus, ikonográfiai fejlődéstörténet.
Stílus -és művészettörténeti motívumok a chanukiják külső megnyilvánulási
formáin
12. Héber textus az ókori mozaikokon
13. Héber feliratok magyarországi zsinagógákon
II. szemeszter
1. Az illusztrált héber kéziratosság kezdetei. Textus és artisztikum
2. A T'nách Castro, avagy az illusztráció és az illumináció közötti különbség
3. A teremtés történetének, B'résit-nek (Genesis) nézetei a T'nách Sokenben, azaz a
Soken nevével fémjelzett zsidó kéziratos Szentírásban
4. Szöveg és kép összefüggése a Széfer S'mot-ban a T'nách Soken alapján
5. A Kaufmann Hagada miniatúrái és illusztrációi
6. A Sarajevoi Hagada keletkezésének körülményei és a spanyol aranykor
illusztrációi
7. A Hagadat Sarajevo peszachi illusztrációi
8. Mózes életének jelenetei és történeti kontexusai a poszt-középkori
kéziratosságban
9. A budapesti Kaufmann Hagada
10. A budapesti Kaufmann Megilla
11. Biblai Pauperum. Prefiguráció és szentírási üzenet
12. Savuot története, vallástörténeti háttere, chalaha a zsidó irodalomban és
ennek képzőművészeti megnyilvánulása
13. Jerusalaim a zsidó világ szellemi központja, avagy ikonográfiai adalékok a
Jeruzsálem kompozíciókhoz
14. Történelmi üzenetek a zsidó sírkertek művészetében. A textus és a
stílustörténet kompatibilitása
Kötelező irodalom:
1. Goodenough Erwin: Jewish Symbols in the Greco-Roman Period. Vols. 1-13. Princton, N.Y.:
Princton University Press, 1953-68.
2. Ilan, Zvi: Bátéi Kneszet K'dumim beErec Jiszráél, Miszrád háBitachon, 1991.
Jerusalaim
3. Roth, Cecil: The Jewish Art. London, 1961. (OR-ZSE Könyvtár)
Ajánlott irodalom:
1. Naveh, Joseph: Háketubot háÁrámiot veHáivriot Mibatei háKneszet háÁtákim (The
Aramic and Hebrew Inscriptions from Ancient Synagogues). Jerusalem, 1989.
2. Sed-Rajna, Gabrielle: Jewish Art. New York, 1995. (OR-ZSE Könyvtár)
3.
|
