TANTÁRGYLEÍRÁS

  Rabbiképző szak

5. Gyakorlati tantárgycsoport

5.1. Tóraolvasás – előimádkozás

A zsinagógai istentisztelet nem kifejezetten „rabbinikus teendője” a Tóraolvasás és az előimádkozás, azonban az ismert történelmi kataklizmák következtében egyre kevesebb a báál koré (Tóra-olvasó) és a sliách cibur (az előimádkozó). Szükségszerű, hogy a rabbi ne csak ismerje a zsinagógai élet, az előbb említett két területét, hanem kellő jártassággal bírjon a tórai szöveg olvasásában és az imakönyvek forgatásában. Az elmúlt évtizedekből örökölt hagyomány, hogy a rabbi egyre inkább betölti a (klasszikus feladatokon kívül) a Tóra-olvasói és az előimádkozói feladatkört is.
Természetes tehát, hogy rabbi jelöltjeink megismerik a szombati, az ünnep és gyásznapi Tóraolvasások rendjét, és elsajátítják ezeknek egyedi zenei világát. A Tóra-olvasási gyakorlatra az OR-ZSE zsinagógájának istentiszteletei ugyanúgy megfelelőek, mint a budapesti és vidéki gyülekezetek imaházai. Rabbinikus tanulmányaik 7 éve alatt (a rabbihelyettesek időarányosan) megtanulják a Tóraolvasás összességét és e „művészeti ág”-ban is jártasak lesznek.

A Tóraolvasás mellett hasonló intenzitással ismerik meg a zsinagógai előimádkozás vallási szabályzatait és a különböző imák „muszáchja”-it. A liturgika- és kántor szak szakirányú továbbképzés oktatói felkészítik a hallgatókat, hogy a zsinagógai istentiszteleteket – szükség esetén, a kántort helyettesítve – kellő tudással és a hely szentségének megfelelő kellő méltósággal tudják levezetni.

5.2. Nagyünnepi szolgálati gyakorlat

A Rosh HáSáná és a Jom Kipur ünnepe előtt rabbik, kántorok és a hitélet különböző részeivel foglalkozó szakemberek részletesen készítik fel a hallgatókat a nagyünnepi szolgálatra. A hallgatók igényesen készülnek fel – az oktatók közreműködésével – mind a báál dársán, mind a sliách cibur tisztségének betöltésére.

5.3. Homiletikai gyakorlat

A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet (teológiánk első elnevezése) már 1893-ban kiadott, és nyomtatásban megjelent " Az Országos rabbiképző-intézet teológiai tanterve " c. füzetében az elkövetkezendő évtizedekre is meghatározza e tantárgy tantervét. E dolgozatban többek - között a következő mondat - szerepel: "A homiletikában az összes hallgató egy csoportban vesz részt és ennek következtében váltakozó sorrendben hallgatják az elméleti részeket."
E több mint száz éves elvet követtük az elmúlt évtizedekben és realizáljuk napjaink tantervében is azért, hogy az ékesszólás általános szabályain kívül a zsinagógai szónoklat külön sajátosságaival ismertessük meg a hallgatóságot. A prófétai szónoklatok és a rabbinikus homíliák fejtegetése a legmegfelelőbb módon szolgája e két forrást: a Bibliát és a Midrást. Ezekből fejlődött ki a zsidó prédikáció.
A próféták beszédeire szánt kollégium betekintést enged e beszédek retorikájába, megvilágítja esztétikáját és érthetőbbé, egyértelműbbé teszi valláserkölcsi témáit. A textus olvasása közben a hallgatók megismerkednek a bibliai szövegek feldolgozásának módjával és a Midrás célszerű felhasználásának módszereivel. A tíz féléven át tartó kollégium mindezeket a homiletika - retorika, beszédművészet általános keretébe foglalja össze és egyúttal a történeti rész kapcsán a középkori, majd az új és legújabb kori zsidó szónoklat remekeivel is megismerteti a hallgatóságot.
A tíz féléves képzésben az előbb felvázolt elvek alapján - az ünnepek sorrendiségét, de mindenek előtt aktuális prédikáció igényét kielégítendő - a következő témaköröket tanulják az egymásra épülő szemeszterekben:
3. szemeszter: Az exegézis fejlődéstörténete.
4. szemeszter: D’vár Torá típusai. A prédikáció elméleti kérdései.
5. szemeszter: Párását Hásávua (péntek esti hetiszakasz prédikációi) - Mártír istentisztelet. - Bár Micvá avatás.
6. szemeszter: Párását Hásávua (péntek esti hetiszakasz prédikációi) -Temetés.  Szugjá. (Talmudi egységet lezáró exegézis).
7. szemeszter: Szeudá Háselisit (szombat délutáni írásmagyarázat) - Szombat reggeli írásmagyarázat. Pirké Ávot. (Atyák Traktátusa interpretáció).
8. szemeszter: Rosh HáSáná. - Esték. - Délelőttök.
9. szemeszter: Jom Kipur - Kol Nidré - Mázkir - Neilá.
10. szemeszter: Sálos Regálium. Esték. Délelőttök. Mázkir.
11. szemeszter: Jom Jerusálájim. - Jom Háácmáut-Esketés
12. szemeszter: Egyéb alkalmi prédikációk, beszédek.
A hallgatók megismerik a különböző prédikáció típusok (zsinagógai, zsinagógán kívüli szertartásoknak megfelelő) formáit. A 90 perces előadások első felében az adott anyag - forráson alapuló - elméletét ismerik meg. A második 45 percben a hallgatók közül kijelölt társuk prédikáció vázlatát, prédikációját hallgatják meg. Az előadóval együtt közösen értékelik azt, majd az oktató tanár vonja le az előadás konklúzióját.
Az órákon tanult elméletet és az abból következő - az intézeti órán megszerzett - gyakorlati tapasztalatot a Gyakorlati Tantárgycsoport Homiletikai gyakorlat óráin, hétfő és csütörtök reggel a közös istentiszteletet követően, majd "élesben" tan-zsinagógánkban vagy valamelyik budapesti- és vidéki zsinagógában prédikáció formájában realizálják.
      
5.4. D’vár Torá - Írásmagyarázat

A Tórát 54 heti szakaszra (szidrára) osztották, mely mindegyikéhez prófétai olvasmányt (Haltorát) csatlakoztattak. A hétfőn-csütörtökön, illetve a szombati szertartás koronájaként felolvasott szidra címéről az egész hetet nevezték el (pl. Párását Brésit). A vallásos ember kötelessége, hogy tisztában legyen a heti penzum tanításaival.
A kurzus célja: megismertetni a hallgatóval a szent szövegeket, magyarázatokkal, kommentárokkal és felkészíteni arra, hogy a legfontosabb gondolatokat, beszédben, előadásban összefoglalni, kifejezni tudja.
A megvalósítás formái:
l.) A konzultáció során mondatról-mondatra megbeszélni a heti szidrát és a hozzá tartozó prófétai szöveget a megfelelő Midrásokkal (értelmezések), kiemelve a Szent szövegben talált imákat. Nyomon követve a háláchák (szabályok) születését, amelynek értelme és üzenete világosabb, ha létrejöttének szövegkörnyezetét is ismerjük.
2.) A Szentírás gondolatait megkíséreljük egyéni stílusban közvetíteni. A hallgatók feladata, hogy próbabeszédeket (D’vár Torákat) hozzanak létre, melynek elmondására részint a stúdiumokon, részint közönség előtt kerül sor. Feladat az egyéni megközelítést bátorítani, segíteni, ezért szemeszterenként egy-egy szidrával részletesen behatóan foglalkozik a hallgató, amelyről előadást szóban elmondani és írásban leadni köteles.
3.) Szemeszterenként két zárthelyi dolgozatot iratunk, melyben ellenőrizzük a legfontosabb gondolatok ismeretét, megértését. Ehhez számítjuk az elmondott és leadott cár tórák értékét, az érdemjegyeket a zárthelyi dolgozatok és a leadott előadás érdemjegyeinek átlaga alkotja.
4.) A Szentírás olyan forrás, melyben a hallgatók hittudományi és történelmi ismereteinek gyarapodásával újabb összefüggéseket fedez fel, előfordul, hogy más nézőpontból ítéli meg ugyanazt a szöveget. Ez indokolja a két éves stúdiumot.
        
5.5. Biblia köri csoport vezetői gyakorlat

A fővárosban és Budapesten kívüli zsidó közösségek egyik nagy - megoldásra váró - problémája a bibliaismeret hiánya. A zsidó közösségek általános és középiskolái csak érintőleges tudást adnak a diákoknak. Így eminens érdek, közösségi érdek, hogy kortól függetlenül, minél jobban megismerjék a hívek hitünk forrását a Szentírást. E cél megvalósításában követendő eszköz az informális oktatás e módja: a biblia köri csoportban való közös tanulás.
             
5.6. Pastirizációs gyakorlat                
5.7. Gmilut hászádim
 

Mind a pasztorizációs gyakorlatnál, mind a gmilut hászádim tantárgyainál követendő elv a Misna Pea Tr.-nak a tanítása: „a következő cselekedetek, melyek gyümölcsét az ember már ezen életben élvezi, de a tőke megmarad a jövő életnek: szülők iránti szeretet, a jótékonyság, a reggeli és az esti templomba járás, a vendégszeretet, a beteglátogatás és ápolás, az arák kiházasítása, a halottak kikísérése, az ájtatos imádság, békeszerzés az emberek között. A Tóra tanulmányozása azonban minden fölött áll.”  
           
5.8. Talmud-Tóra informális oktatási gyakorlat  

 A Talmud-Tóra intézménye sok évszázados múltra vezet vissza. Az elmúlt évtizedek tanulsága, hogy az egymást követő generációk érzelmileg kötődnek a zsidó valláshoz, azonban a közösségi élet gyakorlásához szükséges minimális tudással is alig rendelkeznek. A Talmud-Tóra informális oktatási gyakorlat felkészíti a rabbi jelölteket arra, hogy végzésük után a különböző közösségekben a rabbinikus munka e nagyon fontos területét is irányítsák, és ahol szükséges, megszervezzék.       

5.9. Rabbi vizsga előtti gyakorló félév

A rabbi vizsgát megelőző hónapok úgymond átmenetet képeznek az OR-ZSE-n folytatott szervezett tanulás és a szmichá (rabbi diploma) megszerzése közötti időszakban. E hónapok alatt a hallgatók nem csak legációkban vesznek részt, hanem – reményeink szerint – integráns részeivé válnak a közösség vezetésének. Ezen intervallum alatt a különböző közösségek vezetése és az OR-ZSE Rektori Tanácsa között állandó kontaktus van. Így elősegítendő a fiatal rabbi beilleszkedését új közösségébe.