
Bevezetés a zsidó
művelődéstörténetbe
Liturgika alapszak 8. félév.
A
tárgy kreditpontja:
1
Heti óraszám: 1 óra, félévi: 30 óra (egy félév)
Szervezeti egység: Történelem és vallásbölcselet tanszék
Oktató: Dr. Juhász Zita, doktorandusz, mb. előadó
a. A tárgy tematikája:
A kurzus céljai: A több ezer éves zsidó kultúra alapvető jellemzőinek
megismertetése.
1. A művelődéstörténet elhelyezése a szaktudományok rendszerében.
Egyetemes művelődéstörténet és zsidó művelődéstörténet.
Művelődéstörténeti korszakok.
2. Kultúra és civilizáció. Szóbeliség és írásbeliség. Szent és
profán. Mítosz, történelem és vallás.
3. A zsidó kultúra és a korai magas kultúrák. Izrael és a vallás
születése. A szakrális jogi berendezkedés jellemzői.
4. Az értelmezési (midrás) módszerek, mint a szóbeli áthagyományozás
segédeszközei. A szóbeli tan írásba foglalása a tannaitáktól az amórákig.
5. Kanonizáció, interpretáció és kommentár. Kódexek és responzumok.
6. A zsidó tudomány kezdete Európában. A talmudi irodalom spanyol és
francia-német iránya. Nyelvészet és szentírás-magyarázat.
Vallásfilozófia és költészet.
7. A reneszánsz és a zsidóság. A kabbala. Humanizmus és felvilágosodás.
Politikai és szellemi emancipáció.
8. A nem zsidó nyelvű zsidó irodalomtól a modern héber és jiddis
irodalomig. Költészet, próza és színház. Zsidó irodalom a Holokauszt
után.
9. A filozófia és a vallás elhatárolása. A zsidó filozófia jellemzői
Philóntól Maimonidészig.
10. A filozófia és a zsidó filozófia elhatárolása. Moses Mendelssohn és
a Haszkala. A Wissenschaft des Judentums programja.
11. Rosenzweig és Buber vallásfilozófiája. A cionizmus, mint politikai-
és vallásfilozófia. Filozófiai válaszok a Holokausztra.
12. A szent és a profán elkülönítése térben és időben. A zsidóság szent
helyei. Erec Jiszraél, Jeruzsálem, az első és második Szentély, a
zsinagógák, egyéb közösségi épületek. A mindennapi élet szent tárgyai és
ikonográfiai jellemzőik
13. A héber írásművészettől a zsidó képzőművészetig. Liturgikus zene és
világi zene. A Tóra recitálásától a zsidó zeneművészetig. A jiddis
filmtől az izraeli filmművészetig.
14. Múzeumlátogatás.
b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei:
Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak,
ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának
rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a
pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén:
A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek
figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.
d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma,
témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:
e. A félév végi aláírás követelményei:
A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való
részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának
rendelkezése /13. § (7)/ szerint.
f. Az osztályzat kialakításának módja:
A szemeszter végére előre
megbeszélt és egyeztetett téma megírása, és beadása a szemeszter
befejezése előtt, a felhasznált irodalom megjelölésével együtt.
g. A vizsga típusa:
Kollokvium
h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány
Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.
i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A
vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.
j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:
Az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /1. § (4)/
szerint a vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni
kell.
k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek,
segédletek és szakirodalom és kötelező irodalom listája:
Kötelező irodalom:
KECSKEMÉTI ÁRMIN: A zsidó irodalom története I-II. Bethlen Gábor
Könyvkiadó 1994
SCHŐNER ALFRÉD: Te Érted… Bookmaker Kiadó Budapest, 2004.
STALLER TAMÁS: Zsidóság és filozófia. Történeti vázlat. Logos Kiadó
Budapest, 2006
FRISCH ÁRMIN: Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból.
Ajánlott irodalom:
ASSMANN, JAN: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai
identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz Könyvkiadó. Budapest,
1999, 2004.
Az askenázi kultúra ezer éve. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2003.
LEDERER EMMA: Egyetemes művelődéstörténet. Aqua Kiadó 1992.
SCHEIBER SÁNDOR: Folklór és tárgytörténet


|