TANTÁRGYLEÍRÁS

A zsidó irodalom története
(Bevezetés a zsidó irodalomtörténetbe)
KULTURATÖRTÉNET MESTERSZAK 2.fé.

A tárgy kreditpontja: 3
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék


A tárgy tematikája:
Bevezetés a zsidó irodalom fogalmi problematikájába, a megközelítés lehetséges módozataiba. A művelődés- és irodalomtörténeti előadás a szétszóratást követő időkkel kezdődik, a kabbalával, a hispániai szefárd aranykorral, a jiddis kultúra megszületésével, a haszidizmussal, a hászkálával, Moses Mendelssohn és Heinrich Heine korával, a magyarországi zsidóság emancipációjának kezdeteivel, a jelentős zsidó alkotók fellépésével folytatódik és az asszimiláció korszakával, a 19-20. század fordulójának művészetével ér véget.

Témakörök
1. A zsidó irodalom definíciója és változatai. A (magyar, német, orosz…) zsidó irodalom lehetősége/lehetetlensége a diaszpórában. Van-e magyar zsidó irodalom?
2. A szétszóratás után: az elkülönülés és alkalmazkodás kísérletei. A kabbala. A középkori zsidók kultúrája, a spanyol-mór virágkor, a héber nyelvű világi költészet. A jiddis nyelv és irodalom kezdetei. Kívülálló zsidó költő a lovagkorban.
3. A vallásbölcselettől a filozófiáig. A világról alkotott új gondolkodásmód az újkor és a felvilágosodás között: Baruch Spinoza.
4. A hászkálá – az emancipáció kezdetei. Moses Mendelssohn
5. A haszidizmus misztikuma. A klasszikus jiddis irodalom nagy korszaka. Tradíció és modernitás.
6. Az asszimilációs kísérlet költője: Heinrich Heine, a modern zsidó prototípusa.
7. Zsidók a német nyelvű irodalomban és kultúrában. Alkotók és irodalmi hősök. Zsidókép az irodalomban.
8. A politika-faji antiszemitizmus megszületése és a politikai cionizmus válasza.
9. A zsidó emancipáció Magyarországon
10. Az első jelentős zsidó költő a magyar irodalomban: Kiss József
11. Bródy Sándor, a magyar naturalizmus megteremtője
12. Asszimiláció a századfordulón. A „magyar” polgárság megszületése és az ország ipari, társadalmi, kulturális fellendülése a modernitás korában
13. A Nyugat és holdudvara: költők, szerkesztők, mecénások, zenészek, képzőművészek
14. Költészet, regény és új dramaturgia. Heltai Jenő, Füst Milán, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő.

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei:
Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén:
A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.

d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:
Lehetőség van szóbeli beszámoló megtartására, megírt, vagy esetleg diavetítéses vázlattal előkészítve. Ezt a beszámolót nem kötelező vállalni, a szóbeli vizsga is kiválthatja.

e. A félév végi aláírás követelményei:
A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

f. Az osztályzat kialakításának módja:
A kollokviumi osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a félévközi beszámoló és a szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik.

g. A vizsga típusa:
Szóbeli vizsga/kollokvium, melyre a vizsgaidőszakban kerül sor. Évközi beszámoló hiányában a kollokvium teljes értékű vizsgajeggyel értékelhető.

h. A vizsgára való jelentkezés módja:
Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon. A hallgató három megadott időpont közül választhat

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje:
A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: 24 órával korábban jelezni kell a titkárságon ÉS a vizsgáztató tanárnál.

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

Kötelező irodalom:

Olvasmányok:

Baruch Spinoza: Etika
Heinrich Heine: Dalok könyve, Héber melódiák, A bacherachi rabbi
Martin Buber: Haszid legendák
Mendele Mojhér Szforim: A sánta Fiske
Sólem Aléhem: Tóbiás a tejesember
Theodor Herzl: Ősújország
Kiss József: Legendák a nagyapámról, Simon Judit, Új Ahasvér
Bródy Sándor. A nap lovagja, Rembrandt
Heltai Jenő, Szép Ernő, Füst Milán versei

Szakirodalom:
Komlós Aladár: Magyar zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig
A határ és a határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról. (Szerk. Török Petra) Budapest, 1997. Az Országos Rabbiképzõ Intézet Yahalom Zsidó Mûvelõdéstörténeti Kutatócsoportja
Ungvári Tamás: Ahasvérus és Shylock
Ungvári Tamás: Csalódások kora
Kőbányai János: A magyar zsidó irodalom története