TANTÁRGYLEÍRÁS

A zsidó irodalom története

Irodalom és társművészetek a 20. században
KULTURATÖRTÉNET MESTERSZAK 4.- fé. (MA

A tárgy kreditpontja: 4
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék


A tárgy tematikája:

Az előadáson/szemináriumon folytatódik az európai zsidó irodalom történetének tárgyalása. A tematika főleg a a 20. századi emancipálódott zsidóság profán-evilági irodalmi és más művészeti ágak zeneirodalom, képzőművészet, film) kiemelkedő műveit tartalmazza, különös tekintettel a közép-európai térség művészeti irányzataira.

A történeti áttekintés a kulturális emancipáció nagy korszakának véget vető katasztrófával, a Soá-val zárul, és kitekintést nyújt a 2. világháború utáni kulturális és művészeti fejleményekre is.

Témakörök:
1.  A századforduló eszmei, ismeretelméleti és társadalmi válsága, dekadencia, nyelvi- és ismeretelméleti krízis, identitásváltás és identitásválság, nemzedéki konfliktusok, másfelől művészi modernitás, avantgard lázadás, új orientáció keresése
2.   Az 1. világháborútól az "Endlösung"-ig
3.   Új irodalmi formák, műfajok – új művészeti ágak (film, kabaré, zenés színház)
4.   A regényirodalom megújulása: a tudatáram-regény (James Joyce, Hermann Broch, Robert Musil, Elias Canetti)
5.   Prága mágikus, rejtélyes arca – Franz Kafka
6.   A családregény, a nagyváros regénye, a korregény (Thomas Mann, Joseph Roth, Alfred Döblin, Déry Tibor, Komor Ákos)
7.   A mítosz újrateremtése az irodalomban (Pap Károly, Joseph Roth, Hermann Hesse)
8.   Új művészet a "technikai reprodukálhatóság" korában: a film
9.   A képzőművészeti és filmes avantgard: expresszionizmus és szürrealizmus
10.   A zene új dimenziói: a romantika modernizált öröksége: Richard Wagner, Gustav Mahler, Alexander Zemlinsky – az Új Bécsi Iskola: Arnold Schönberg, Alban Berg, Anton Webern – az expresszionista társadalomkritikus összművészet: Bertolt Brecht, Kurt Weill
11.   A bécsi és budapesti kabaré virágkora – Nagy Endre, Jura Soyfer
12.   A 2. világháború következményei a kultúra számára – új egzisztencializmus, "Kafka nyomában"
13.   A Soá kulturális és művészeti feldolgozásának kísérletei
14.   A kultúra jelenkori új válsága, az értékorientáció elvesztése; vissza a múltba?

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei:
Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén:
A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.

d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:
Lehetőség van szóbeli beszámoló megtartására, megírt, vagy esetleg diavetítéses vázlattal előkészítve. Ezt a beszámolót nem kötelező vállalni, a szóbeli vizsga is kiválthatja.

e. A félév végi aláírás követelményei:
A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

f. Az osztályzat kialakításának módja:
A kollokviumi osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a félévközi beszámoló  és a szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik.

g. A vizsga típusa:
  Szóbeli vizsga/kollokvium, melyre a vizsgaidőszakban kerül sor. Évközi beszámoló hiányában a kollokvium teljes értékű vizsgajeggyel értékelhető.

h. A vizsgára való jelentkezés módja:
Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon. A hallgató három megadott időpont közül választhat

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje:
A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:
24 órával korábban jelezni kell a titkárságon ÉS a vizsgáztató tanárnál.

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

Kötelező irodalom:

Kötelező szépirodalom

Franz Kafka: A per, Jelentés egy Akadémiának, Átváltozás, A fegyencgyarmaton, A törvény kapujában, A császár üzenete
Elias Canetti: A láthatatlan
Joseph Roth: Jób, Radetzky-induló
Szép Ernő: Emberszag
Pap Károly: Azarel, Vér, Zsidó sebek és bűnök
Komor András: Fischman S. utódai
Radnóti Miklós: Versek
Paul Celan: Halálfúga, Párbeszéd a hegyen
Örkény István: Egyperces novellák, Tóték

Ajánlott szépirodalom:
Hermann Broch: Vergilius halála
Elias Canetti: Káprázat
Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember
Alfred Döblin: Berlin Alexanderplatz
Hatvany Lajos: Urak és emberek
Déry Tibor: A befejezetlen mondat
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Ember Mária: Hajtűkanyar
Kertész Imre: Sorstalanság
Nádas Péter: Egy családregény vége

Szakirodalom:
Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában
Albert Camus: Sziszüphosz mítosza
Walter Benjamin: Angelus novus
Walter Benjamin: A nyelvről általában és az ember nyelvéről
Jean Améry: Az ember önmagáé. Értekezés a meghívott halálról
Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben
A határ és a határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról. (Szerk. Török Petra) Budapest, 1997. Az Országos Rabbiképzõ Intézet Yahalom Zsidó Mûvelõdéstörténeti Kutatócsoportja
Ungvári Tamás: Ahasvérus és Shylock
Kőbányai János: A magyar zsidó irodalom története