A zsidóság története
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA)
3.-FÉ.
A tárgy kreditpontja:
4
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Történelem Tanszék
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a zsidóság (zsidó nép,
nemzet, állam, vallásközösség) újkori történetével a váltakozó földrajzi
helyszíneken a felvilágosodás korától A 19-20. század fordulójáig A
hangsúly a kontinuitásra esik, a folyamatos és élő történelemre, amely a
világ (egyik) legrégibb kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált
mind aktív mind passzív értelemben. A szűkebben vett történelmi
eseményeken túlmenően a kurzus a maga komplexitásában vizsgálja a zsidó
gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet és eszmetörténet több
évezredes útjának a megadott időkeretek közé eső szegmensét, nem
öncélként, hanem mint a szellemi áramlatok hordozóját, fenntartóját és
eredményét. Az előadások egyben általános bevezetőül szolgálnak a
forrásokban és szakirodalomban való eligazodáshoz hozzájárulva ily módon
a hallgatók jövőbeli önálló kutatómunkájához is.
A tananyag leírása:
1) Felvilágosodás Európában
2) A Haskala
3) Az első emancipáció
4) Az orosz birodalom zsidósága a 18-19. század folyamán
5) A modern antiszemitizmus és a fajelmélet
6) Magyarországi zsidó történet a 18. században
7) Viták az emancipációról a reformkorban
8) Zsidó csoportstratégiák a 19. század első felében Magyarországon
9) Emancipáció, recepció és a szakadás
10) Nemzeteszme és középosztályvita a zsidókérdés összefüggésében a
dualizmus korában
11) Politikai antiszemitizmus Magyarországon
12) Zsidó csoportstratégiák a felekezeti sajtó tükrében az első
világháború előtt
A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei: az előadások minimum 75 %-án
részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE
Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint
vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén:
a 25% megengedhető mulasztás nincs igazoláshoz kötve.
A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma,
témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége:
Szemeszterenként egy (1) szóbeli és egy (1) írásbeli beszámoló (formai
követelmény: gépelt szöveg, min. 6.000 karakter), legalább 3 ajánlott
forrás, monográfiai felhasználásával), melyek témakörét a megadott
tematika határozza meg. A zárthelyi dolgozat időpontja: a szemeszter
utolsó órája. A szóbeli beszámoló időpontját a hallgatóval közösen,
előzetes egyeztetés alapján határozzuk meg. A zárthelyi dolgozat a
szemesztert követő vizsgaidőszakban (a vizsga időpontjáig) pótolható,
vagy javítható, a beszámolók esetében erre nincs lehetőség.
A félév végi aláírás követelményei: a hallgatóknak
a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges
az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13.
§ (7)/ szerint. Az aláírás feltétele a szóbeli beszámoló megtartása.
Az osztályzat kialakításának módja: a kollokvium eredménye
határozza meg az osztályzatot.
A vizsga típusa: kollokvium.
A vizsgára való jelentkezés módja: feliratkozás a
Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.
Vizsgakövetelmény: a tematikában felsorolt tananyag
tételes ismerete, az előadások valamint a kötelező irodalom alapján.
Az osztályzat kialakításának módja: a tételes szóbeli
vizsga eredménye (3/5 részben) + az évfolyam dolgozat értékelése (1/5
részben) + az ajánlott irodalomban való tájékozottság (1/5 részben).
A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: a
vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.
A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: az
OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /1. §
(4)/ szerint a vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül
igazolni kell.
Irodalom
Kötelező irodalom:
1) Gerő András: 2004:
Képzelt történelem. Eötvös kiadó.
2) Katzburg, Nathaniel:
1999: Fejezetek az újkori
történelemből Magyarországon. Budapest,
Osiris.
3) Katz, Jakov: 1999:
Végzetes szakadás. Az orthodoxia kiválása a zsidó hitközségekből
Magyarországon és Németországban. Budapest, Múlt és Jövő.
4) Konrád Miklós: 2005: A
neológ zsidóság útkeresése a századfordulón, in.: Századok 2005 (6),
1135-1167.
5) Gyurgyák János: 2001 A zsidókérdés Magyarországon politikai
eszmetörténet. Budapest, Osiris.
6) Kövér György: 2003
Középrend vagy középosztály(ok). Társadalomteremtő fogalomalkotás
Magyarországon a reformkortól az első világháborúig (1119-1168), in:
2003 (5).
7) Pietsch, Walter: 1999.
Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern világba.
Budapest, Múlt és Jövő
Ajánlott irodalom:
1) Prepuk Anikó: 2002.
A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében. In: Ünnep - hétköznap -
emlékezet. Szerk.: Pásztor Csilla. Salgótarján. 121-130.
2) Silber, Michael K.:
2006. A német zsidóság történelmi tapasztalata és hatása a magyarországi
zsidó felvilágosodásra és vallásreformra, in: Múlt és Jövő 2006 (4),
14-44.
3) Smart, Ninian: 1998
Traditon, retrospective perception, nationalism and modernity. In.:Religion
and Modernity. Religion, modernity and postmodernity. Edited by: Paul
Heelas. Blackwell Publusher Ltd, Massachusets, 79-87.
4) ASSMANN, Jan: 2004. A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és
politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest Atlantisz
könyvkiadó
5) Yerushalmi, Yosef Hayim: 2000. Záchor zsidó történelem és zsidó
emlékezet (ford. Tatár György). Megjelenés: Budapest, Osiris
6) Don-Yehiya, Eliezer:
2005. Traditionalist strands. In.: Modern Judaism. Edited by: Nicholas
de Lange and Miri Freud-Kandel. Oxdord University Press, Oxford. 93-105.
7) Eisen,
Arnold M.: 1994. Rethinking Jewish Modernity, in: Jewish Social
Studies, New Series 1994 (1). /1-21./
|