TANTÁRGYLEÍRÁS

A zsidóság művelődéstörténete
Interdiszciplináris magyar zsidó művelődéstörténet a 19. és 20. században
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA) 3. szemeszter

A tárgy kreditpontja: 4
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék


a. A tárgy tematikája: bemutatja
- a kiegyezést előkészítő, majd az azt megvalósító és konszolidáló korszak zsidó társadalmi és szellemi világot
- a meghatározó zsidó származású alkotók megjelenését az emancipáció és az intellektuális fejlődés fő hullámaiban, amelyekben gyors egymásutánban követik egymást a modernség egyes, egymástól eltérő tartalmai és folyamatai
- a szellemi modernizmus egyes áramlatainak egymással vívott harcát, sok esetben ez apák és fiuk elkeseredett harcát jelenti, a modernista fiú lázadását a pozitivista apa ellen
- az emancipáció eltérő értelmezéseit
- a modernizmus és az antiszemitizmus kialakulásának kölcsönhatását
- a sorsnemzedékek problémáját.

TÉMAKÖRÖK:

I.A ZSIDÓ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET ALAPVETŐ FOGALMAI ÉS MEGHATÁROZÁSAI

II. A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ EMANCIPÁCIÓ ÉS EURÓPAI CIVILIZÁCIÓTUDAT

III. A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ EMANCIPÁCIÓ MŰVELŐDÉS- ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI

IV. VÁMBÉRY ÁRMIN ÉLETMÜVÉNEK CIVILIZATÓRIKUS VONATKOZÁSAIBÓL -GOLDZIEHER IGNÁC TÖRTÉNETSZEMLÉLETE

V THEODOR HERZL ÉS MAX NORDAU MUNKÁSSÁGÁNAK RELEVÁNS MAGYAR VONATKOZÁSAI

VI SORSNEMZEDÉKEK ÉS NEMZEDÉKI SORSOK

VII. NEMZEDÉKI SORSOK ÉS AZ EURÓPAI MODERNSÉG HÁROM HULLÁMA

VIII. DINER-DÉNES JÓZSEF ÉS FOLYÓIRATAI

IX. ADY, JÁSZI, ÁGOSTON PÉTER

X. A FIATAL LUKÁCS GYÖRGY ÉS A ZSIDÓ-MAGYAR IDENTITÁS PROBLÉMÁI - BALÁZS BÉLA ÉS A MODERNSÉG MÁSODIK NEMZEDÉKE

XI. A HUSZADIK SZÁZAD VITÁJA A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL

XII. A MAGYAR SZÁZADELŐ ÁTÉRTÉKELÉSE 1918-19-től

XIII. SZEKFŰ, RITOÓK, NÉMETH LÁSZLÓ

XIV. A MAI KUTATÁS FŐ TENDENCIÁI


b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.

d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége: A tantárgy teljesítésében egyenlő súllyal szerepel az órai aktivitás (referátumok és diszkusszió) és a félév végén beadandó dolgozat.

e. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

f. Az osztályzat kialakításának módja:  Jegyet beadott dolgozattal vagy kollokviumon lehet szerezni.

g. A vizsga típusa: kollokvium, vagy dolgozat

h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája: 

KÖTELEZŐ IRODALOM

Ady Endre, Korrobori. in: Ady Endre Publicisztikai irásai. III.-kötet. Budapest,1977. 519-522.
Arendt, Hannah, A totalitarizmus gyökerei. (Az Antiszemitizmus-fejezet). Budapest, 1992.
Hermann Bahr, Der Antisemitismus. Ein internationales Interview. Herausgegeben und mit einem Anhang versehen von Hermann Greive. Jüdischer Verlag, 1979. (eredetileg 1894).
Eötvös Károly, A nagy per, mely ezer éve folyik s még nincs vége. 1904
Halász Zoltán: Herzl . Magyar Világ, 1995.
Hatvany Lajos, Urak és emberek. Budapest, 1963.
Kiss Endre, "Sorsnemzedékek" és "nemzedéki sorsok". A zsidó származásu irók a modern magyar kulturában, in: A határ és határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról. Szerkesztette: Török Petra, Budapest, 1997. 23-36.
Kiss Endre, Judentum – Emanzipation – Mitteleuropa. Neuere Studien. Magyar Zsidó Szemle Könyvek 1. kötet. Sorozatszerkesztő: Lichtmann Tamás. Budapest, 2009. 1-336.
Komlós Aladár, Diner-Dénes József. in: Jöjj el, szabadság! szerk. Szabolcsi Miklós, Illés László. - 1967.
R. Várkonyi Ágnes, A pozitivista történetszemlélet Magyarországon. I.II. Budapest, 1970.
Révész Béla, Max Nordau élete. Budapest, 1940-1941.
Török Petra (Szerk.): A határ és a határolt , Töprengések a magyar–zsidó irodalom létformáiról. Yahalom, Budapest, 1997.
Vámbéry Ármin, Nyugot kulturája Keleten. Budapest, 1906.
Vita a zsidókérdésről. Huszadik Század, 1917. I.-II.

AJÁNLOTT IRODALOM

Ágoston Péter, A zsidók utja. Nagyvárad, 1917.
Hannah Arendt, Rahel Varnhagen. Lebensgeschichte einer deutschen Jüdin aus der Romantik. München, 1959.
Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók . Múlt és
Jövő Kiadó, 1998.
Déry Tibor, Befejezetlen mondat. Budapest, 1946.
Eötvös József, A zsidók emancipációja. Pest, 1840.
Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon . Útmutató , 1996.
Farkas Gyula, Az asszimiláció kora a magyar irodalomban 1867-1914. Budapest, 1938.
Gabel, Joseph, Jobboldali és baloldali zsidóellenesség. Budapest, 1995.
Goldziher Ignác, Mítosz a hébereknél és történelmi fejlődése. Budapest,
2003.
Günter Hartung, Juden und die deutsche Literatur. Zwölf Untersuchungen seit 1979. Mit einer neu hinzugefügten „Jüdische Themen bei Kafka”.Leipziger Universitaetsverlag, 2006. 1-494.
Heine, Romanzero. 1851.
Herzl Tivadar: Ősújország . Bethlen Gábor Könyvkiadó , 1993.
Ignotus, Kisérletek. Budapest, 1909.
Kiss Endre, A k.u.k. világrend halála Bécsben. Budapest, 1978. 1-210.
Kiss Endre, Anti-Semitism as a This-Wordly Metaphysics. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 29-36
Kolnai Aurél, Politikai emlékiratok. Budapest, 2004.
Komlós Aladár, Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a Holocaustig. Budapest, 1997.
Marx, Karl, “A zsidókérdéshez”. Karl Marx és Friedrich Engels művei. I. (Budapest, 1957).
Németh László, Kisebbségben. Budapest, 1939.
Nordau, Max, Die konventionellen Lügen der Kulturmenschheit. Leipzig, 1883.
Ritoók Emma, A szellem kalandorai. Budapest, 1922.
Schweizer József: A zsidóság a magyar művelődés századaiban. BME Társadalom-Gazdaságtudományi Intézet , 1994.
Szabolcsi Lajos: Két emberöltő . MTA Judaisztikai Kutató Csoport-Osiris ,1993.
Szekfű Gyula, Három nemzedék. Budapest, 1920.
Jean-Paul Sartre, Réflexions sur la question juive. Paris, 1954.
Tylor, Edward B., Die Anfaenge der Cultur. Leipzig, 1873.

.