A zsidóság művelődéstörténete
(Szociológia és zsidóság – A zsidóság társadalomtörténete)
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA) 2. szemeszter
A tárgy kreditpontja:
4
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység:
Művelődéstörténet
Tanszék
a. A tárgy tematikája:
A tantárgy célja a szociológia zsidó vonatkozásainak
megismertetése. E zsidó vonatkozások egyik (csekély) része a
diszciplína történetében lelhető fel (a szociológiai kutatás
zsidó származású nagyjainak számbavételével), meghatározó
részét a zsidó populációk szinkrón és diakrón vizsgálata adja.
A kurzus során a hallgatók a zsidó többségi (Izrael) és
kisebbségi társadalmak (a diaszpóra) mai helyzetének rövid
szinkrón jellegű áttekintése után a magyarországi zsidóság
társadalmi jellemzőit vizsgálják, elsősorban diakrón,
történeti szociológiai szempontból. E jellemzők közt a
demográfia, a családszerkezet, a migráció, a foglalkozási
rétegződés, az oktatás és az identitás mellett különös
hangsúllyal szerepelnek a társadalmi nemmel, azaz a genderrel
kapcsolatos kérdések.
b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a
távolmaradás pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum
75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben
az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése
/13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a
pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A
hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de
legyenek figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.
d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi
dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és
javításuk lehetősége: A tantárgy teljesítésében egyenlő
súllyal szerepel az órai aktivitás (referátumok és
diszkusszió) és a félév végén beadandó dolgozat.
e. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a
félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele
szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának
rendelkezése /13. § (7)/ szerint.
f. Az osztályzat kialakításának módja: A beadandó
dolgozat tárgya a hallgató családjának történeti szociológiai
szempontú elemzése, vagyis a hallgatók a saját családjuk
esettanulmányként való feldolgozása útján tesznek bizonyságot
a szociológiai szemlélet elsajátításáról.
A dolgozatnak azokra a kérdésekre kell keresnie a választ,
hogy a hallgató meddig tudja visszakövetni családja
történetét; honnan jöttek; milyen módon kötöttek házasságot
(közvetített módon, vagy saját választás alapján); mekkora
volt az egyes generációkban a gyerekszám; hol, milyen
lakáskörülmények között éltek; milyen foglalkozásokat űztek az
egyes generációk képviselői; milyen iskoláztatásban
részesültek (egyházi, állami, magán, elemi, közép-,
felsőfokú); mit tud a vallásgyakorlásuk formáiról; mit tud
családja korábbi női nemzedékeinek házon belüli és házon
kívüli munkavégzéséről, tanulmányairól; a család 1945 utáni
történetéről, vallásosságáról; az egyes generációk földrajzi
és társadalmi mobilitásáról; a korábbi generációk
élettartamáról (mennyi idős korukban haltak meg), temetkezési
szokásairól stb.
g. A vizsga típusa: -
h. A vizsgára való jelentkezés módja: -
i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: -
j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:
Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!
k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek,
tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:
Irodalom:
(Valamennyi munka vagy az interneten, vagy a CEU könyvtárában,
vagy az oktató tulajdonában megtalálható.)
Anthony Giddens: Szociológia. Osiris, 2008. (Első három
fejezet.)
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, 2006. (Első
három fejezet.)
Kai Erikson: A szociológia nyelvéről (http://www.c3.hu/~szf/Szofi99/02/02-Area-2.htm)
Tomka Miklós: Vallásszociológia (http://www.fil.hu/uniworld/vt/szoc/tomka_1.htm)
Hadas Miklós: A modern férfi születése. Helikon, 2003.
Hadas Miklós: A férfiasság kódjai. Balassi, 2010.
ZSIDÓ SZOCIOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS MŰVEK:
Paul Burstein: The Sociology of Jewry. 2007. (http://www.overcominghateportal.org/uploads/5/4/1/5/5415260/sociology_of_jewry.pdf)
Werner J. Cahnman: Sociology. (http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/judaica/ejud_0002_0018_0_18786.html)
Samuel C. Heilman: Jewish Sociologist: Native-As-Stranger.
American Sociologist; May 80, Vol. 15 Issue 2, p100-108, 9p.
EBSCOHOST: http://web.ebscohost.com/ehost/detail?vid=16&hid=13&sid=1f6951aa-fadf-414c-81e1-7218dbc8a882%40sessionmgr10&bdata=JnNpdGU9ZWhvc3QtbGl2ZQ%3d%3d#db=a9h&AN=4947896
Philip Wexler: Mystical Jewish Sociology. http://search.sweetim.com/search.asp?q=jewish+sociologists&ln=hu&start=10&src=1002&lcr=0
ZSIDÓ TÖRTÉNETI SZOCIOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS MŰVEK:
Jakob Katz: Hagyomány és válság: zsidó társadalom a középkor
végén (Múlt és Jövő, Budapest–Jeruzsálem, 2005.
Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi
nemzedék önképe. Corvina, 2010. (Lásd ennek részletes
irodalomjegyzékét.)
ZSIDÓ GENDERREL KAPCSOLATOS MŰVEK:
Békés Vera: A Polányi család és a pszichoanalízis kezdetei.
(http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/Bekes_Vera_Polanyi_csalad_es_a_pszichoanalizis.pdf)
Benjamin Maria Baader: Gender, Judaism, and Bourgeois Culture
un Germany, 1800–1870. Indiana University Press, 2006.
ChaeRan Freeze: Jewish Marriage and Divorce in Imperial Russia.
Brandeis, 2001.
David Boyarin: Goyim Naches, or, Modernity and the Manlines of
the Mentsch. In: Modernity, Culture and ’the Jew’. (Ed. Bryan
Cheyette and Laura Marcus) Polity Press, Cambridge, 1998.
91–104.
Paula Hyman: Gender and Assimilation in Modern Jewish History.
University of Washington Press, Seattle–London, 1995.
Jewish Women’s Archive:Jewish Women. A Comprehensive
Historical Encyclopedia. (http://jwa.org/encyclopedia/toc )
Marion A. Kaplan: The Making of the Jewish Middle Class: Women,
Family, and Identity in Imperial Germany. New York, Oxford
University Press, 1991.
Karády Viktor: Nők a modern iskolázás korai fázisában. In:
Karády Viktor: A felekezeti v/iszonyok és iskoIázási
egyenlőtlenségek Magyarországon. Replika Kör, Budapest, 1997.
Iris Parush: Reading Jewish Women. Brandeis University Press,
Waltham, MA, 2004.
Julia Richers: Jüdisches Budapest. Kulturelle Topographien
einer Stadtgemeinde im 19. Jahrhundert. Köln, Weimar, Wien,
Böhlau, 2009.
Shaul Stampfer: Families, Rabbis and Education. The Littman
Library of Jewish Civilization, Oxford, 2010. 34.
.
|
