A zsidó képzőművészet története II.
Kultúratörténet MA szak - II. évfolyam I. szemeszter
A tárgy kreditpontja: négy (négy)
Heti óraszám: 2 (kettő)
Szervezeti egység: Szentírás - és Talmudtudomány Tanszék
A tárgy tematikája:
BEMUTATNI:
- a héber klasszikus
textusok és a figuratívitás közötti összefüggéseket
- a zsidó-és a zsinagógai művészet közötti különbségeket, átfedéseket,
találkozási pontokat
- az i.sz. első és az i.sz. első századok motívum kincsének
jellegzetességeit, fejlődéstörténetének periódusait
- az i.sz. első századok zsinagógáinak figurális ábrázolásait
- a zsinagógai architektúrák megjelenési formáit, illeszkedését a
különböző művészettörténeti korszakokban
- a zsinagógák, a zsidó otthonok és a zsidó temetők, művészetének domináns
alkotásait
Témakörök
-
Zsinagógaépítészet az architektúrák fejlődésének tükrében. Zsinagóga
művészet a XIII.- XVII. Században. (Alt Neu, Sopron, Buda, Velence,
Krakkó, németországi fa zsinagógák, stb…) I.
-
Zsinagógaépítészet az architektúrák fejlődésének tükrében. Zsinagóga
művészet a XIII.- XVII. Században. (Alt Neu, Sopron, Buda, Velence,
Krakkó, németországi fa zsinagógák, stb…) II.
-
A zsidó otthon iparművészeti tárgyai: ünnepek, zsidó élet körforgása,
könyvek, hággádák, stb.
-
A zsidó ünnepek kakaterisztikuma, a zsinagógai mozaikművészet tükrében
I.
-
A zsidó ünnepek kakaterisztikuma, a zsinagógai mozaikművészet tükrében
II.
-
Zsidó vallási motívumok a sírkertek és temetők művészetében I.
-
Zsidó vallási motívumok a sírkertek és temetők művészetében II.
-
Domináns szentírási motívumok az ókori nekropoliszok motívumkincsében.
-
Ősi zsidó motívumok az antikvitásban (Muzeon Jiszráél alapján).
-
Zoomorfia, antropomorfia, minusculus a zsidó művészetben.
-
Toledo zsidó művészete a középkorban ( El Transito és Santa Maria la
Blanka).
-
Mozaikablakok a zsinagógákban(OR-ZSE, Lágymányos, Bethlen–tér, stb.).
-
OMZSA hággádá és az egyiptomi hieroglifák
-
Beszédes sírkövek (Buda 1686, meggyalázott tóratekercsek,
Dohány-tóratekercsek sírkövei, pápai zsinagóga kövei).
FIGYELEM!
a. Az előadások minimum 75 % -án részt kell venniük a
hallgatóknak,
b. A félév végi aláírás követelményei: a hallgatóknak a félév
végi aláíráshoz az előadások 75 % -án való részvétele szükséges.
c. Az osztályzat kialakításának módja: szóbeli vizsga.
d. A vizsga típusa: kollokvium.
e. A vizsgára való jelentkezés módja: feliratkozás a Tanulmányi Osztályon a "Vizsgára való
jelentkezés" űrlapon.
f. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: a vizsgaidőpont
előtt három munkanappal írásban, a Tanulmányi Osztályon.
Kötelező irodalom
- Amar, Ariella- Jacoby Ruth:
Ingathering of the Nations.
Treasures of Jewish Art: Documenting and Endang Legacy,.Jerusalem, 1998
- Jacoby, Ruth- Talgam, Rina: Ancient Synagogues: Architerctural
Glossary. Jerusalem, 1988.
- Roth, C.B.K: Háománut Hájehudit, Jerusálájim, 1998
- Elie Kedorie: The Jewis World. London, 1979.
- Grace Cohen Grossman: Jewish Art. Hugh Lauter Ass. 1995.
- Roth, C.B.K: Háománut Hájehudit, Jerusálájim, 1998
- Harlap, Ámirám: Bátéi Kneszet Beerec Jiszráél, Tel Aviv, 2000.
-
Ilán, Cvi: Bétéi Kneszet Kedumim Beerec Jiszráél, Jerusálájim,
1991
-
Magyarországi zsinagógák>.
Szerk. Gerő László. Bp. 1989.
-
The Synagogues of Hungary>.
Szerk. Heller…., New York, 1966.
-
Braczik-Demeter: Stations of Comstructions in Budapest, Fekete
SasKiadó, Bp. 2007.
-
Grüll Tibor, A GYÖKÉR ÉS AZ ÁGAK, tanulmányok az ókori zsidóság és
kereszténység történetéből, Savaria University Press, 2005.
-
Grüll Tibor, A kövek kiáltanak, Szent Pál Akadémia Kiadó, 2009.
-
Roskó gábor- Turán Tamás, Képfogyatkozás.Akadémiai Kiadó, 2004.
-
Karasszon István, Az ószövetség fényei, MUNDUS Kiadó, 2002.
-
Schőner A. : Te érted…, OR-ZSE, 2004.
-
Schőner A.: A Pokol Traktátusa képekben. Gabbiano, Bp., 2008.
-
Schöner Alfréd, Dohány utcai zsinagóga - THE SYNAGOGUE OF DOHÁNY
STREET/magyar
és angol nyelven/OPTIMUM-MIOK, Budapest, 1989
AJÁNLOTT
IRODALOM:
1. The Kaufmann Haggadah, Facinile Edition of MS of The
Kaufmann Collction int he Oriental Library of Hungaran Academy if
Sciences, Bp. 1957.
2. A
Májmúni kódex. A válogatás és a bevezető tanulmány Scheiber Sándor
munkája, a művészettörténet tanulmányt és a képanyagot Sed-Rajna
Gabriella írta. Budapest, 1980.
3. Xeravits Geza, A
DURAI ZSINAGOGA NYUGATI FALKEPCIKLUSANAK VALLASI ES POLITIKAI UZENETE
in. Antik Tanulmanyok, LVI (2012)
257-276
4. Schőner A.: A Dura Europos.i zsinagóga freskósorozata. Múlt és
Jövő, Bp, 1993.
5. Bros,
Námá : Szipuré HáTenách BeCijur HáMuszlemi. Jerusalajim, 1991
6. Veisz, Zeev- Necer, Éhud: Hávtáchá uGeelá. Beszifász Bét HáKneszet
MiCipori. Jerusalajim, 1999.
7. Nave,
Joszef: Ál Peszifász VáEven.
8. Ávigád, N.: Ricpát Bét HáKneszet BeVét Álfá Umekomá BeOmánut
HáJehudit. Tel Aviv, 1978.
The Jews. A Treasury of Art and Literature. Ed. Sharon Keller.
New York, 2000.
10. Rimonim.
A periodical of Jewish Art (in Hebrew) Jerusalem. 1983-
10.Yaniv, Bracha-Hanegbi, Zohar.Hebrew Insciptions and Their
Translation, Jerusalem, 1988
11. E. R. Castello- U. M. Kapon: A zsidók és Európa. Corvina, 2000.
Héber nyelvü ajánlott irodalom:
. E. Werber הגדת םארייבו. הדפסת פקסימיליה בלגרד 1985. מבוא והערות-
. 1998 האמנות היהודית, ירושלים, בצלצל ססיל רות ,-
. 2000 בתי כנסת בארץ ישראל,
תל אביב עמירים חרל''פ-
|