A Zsidó Kultúratörténet szak képzési és kimeneti követelményei

Képzési követelmények

1. A mesterképzési szak megnevezése: zsidó kultúratörténet (History of Jewish Culture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség diplomában szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles kultúratörténész zsidó kultúratörténet szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historian of Jewish Culture

3. Képzési terület: hittudomány

4. A képzési idő félévekben: 4 félév

5. A mester fokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kredit

6. A képzés célja:
A judaizmus, a judaisztika, a zsidó történelem, a zsidó irodalom, a zsidó filozófia, a zsidósággal foglalkozó tudományterületek és a művészettudományokban, valamint az egyetemes kultúra diszciplínáiban jártas, és a héber mellett legalább egy modern világnyelven kommunikálni képes kultúratörténészek képzése. A szakon diplomát szerzők a zsidó kulturális, szociális, és közösség-politikai élet területei mellett, az általában vett kulturális, oktatási, és tudományos életben is alkalmazhatják itt szerzett ismereteiket. A mesterképzési szakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

Kimeneti követelmények

Idegen nyelvi követelmények

Egy-egy nyelv (összesen 2 db) középfokú, ill. alapfokú C típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványa.

Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok:

A félévenként előírt vizsgakötelezettség teljesítése.
A bibliai héber nyelv olvasásszintű ismerete.
Egy középfokú komplex és egy alapfokú komplex nyelvvizsga-bizonyítványa.
A záróvizsga abszolválása, a diplomamunka megvédésével.


A szakdolgozat / diplomamunka követelményei:

A diplomamunka akkor elfogadott, ha a következő kritériumoknak megfelel:

- Min. 60 oldal terjedelem;
- 12-es betűnagyság; oldalanként 30 sor, soronként max. 60 karakter, 2-es sortávolság
- Bibliográfia, amelyben legalább egyötöd részben idegennyelvű forrásmunkák adatai találhatók;
- Zsidó téma;
- Kultúratudományi feldolgozottság;
- Világos és tudományos értekező stílus;
- A magyar nyelv kifogástalan helyesírása;
- Legalább egy – tudományosan minősített – ajánló támogatásának melléklete.

A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- Az indexbe felvett tárgyak érvényessége, amit a tárgy-szemeszter elfogadásával a tárgyak előadói aláírásukkal igazolnak.
- Az indexbe fölvett tárgyak érvényessége, amit a tárgyak előadói a tárgy-vizsgák sikeres abszolválásának – számban és/vagy írásban kifejezett – elismeréseként vezetnek be az indexbe.
- Modern, vagy bibliai héber nyelvből sikeresen abszolvált szigorlat.

 A záróvizsga:
Tételhúzásos szóbeli vizsga záróvizsga-bizottság előtt, amely a záróvizsga tárgyak tantárgyfelelőseből, a szak indító tanszék vezetőjéből és egy tiszteletbeli meghívott elnökből áll és aszakdolgozat megvédését is magában foglalja.

a vizsga tárgyai:
-Szentírástudomány és Talmud-tudomány
-A zsidó és zsinagógai művészet története
-A zsidó irodalom és művelődés története
-A zsidó filozófia története
-A zsidóság világtörténete
-Diplomamunka-védés

A záróvizsga eredménye
1/ A záróvizsga eredményét a szakdolgozatra a bíráló által adott, és a szakdolgozat megvédésére kapott osztályzat, továbbá a szóbeli vizsgákra külön-külön kapott osztályzatok számtani átlaga adja.

2/ A záróvizsga érdemjegyét a fentiekből számított átlag alapján, az alábbiak szerint kell kiszámítani: 

4.51-5.00 jeles
3.51-4.50 jó
2.51-3.50 közepes
2.00 -2.50 elégséges

3/ Ha a jelölt bármelyik részjegye elégtelen, a záróvizsga érdemjegye is elégtelen.

4/ A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

Az oklevél
1/ A sikeres záróvizsga alapján az egyetem a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevelet a záróvizsgáztató bizottság elnöke (tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgabizottság egy tagja), továbbá a rektor írja alá.

2/ Az oklevél minősítését a záróvizsga eredményének, valamint a szigorlatok, továbbá a zárótanításra kapott osztályzat jegyeinek alapján megállapított osztályzat számtani átlaga adja.

3/ A /2/ bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:

kiváló 5,00
jeles 4,51 - 4,99
jó 3,51 - 4,50
közepes 2,51 - 3,50
elégséges 2,00 - 2,50

A kitüntetéses oklevél
Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsgán jeles eredményt ért el, és valamennyi szigorlatának, zárótanításának, vagy terepgyakorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,51, továbbá osztályzatai között közepesnél rosszabb jegy nincs.