TANTÁRGYLEÍRÁS

ZSIDÓ FILOZÓFIA
Jewish Philosophy
ZSIDÓ KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ ALAPSZAK 2. fv.(BA)

A tárgy kreditpontja: 3
Heti óraszám: 1
Szervezeti egység: Művelődéstörénet tanszék
A tantárgy felvételének előzetes követelménye: a Bevezetés a filozófiába c. tárgy teljesítése


a. A tárgy tematikája:

I. ZSIDÓ FILOZÓFIA AZ ÓKORBAN ÉS A KÖZÉPKORBAN

1.JUDAIZMUS, RÓMA ÉS HELLENIZMUS KÖZÖTT
1.óra: Josephus Flavius történetírói és teológiai munkássága, útban a filozófia felé.
Alexandriai Philón, az első zsidó filozófus.

2. ARAB-ZSIDÓ KORSZAK
2. óra: A muszlim teológia és a judaizmus. Mutakallimok, gáónok, karaiták.
Szádja Gáon filozófiája.

3. ZSIDÓ ÚJPLATONIZMUS
3. óra: A neoplatonikus gondolkodás. Slómó ibn Gabirol és Ábrahám ibn Ezra
Jehuda Halévi poézise.

4. ZSIDÓ ARISZTOTELIZMUS
4. óra: Az arisztoteliánus filozófia arab közvetítése.
Abraham ibn Daud, az apologéta.

5. MAIMONIDÉSZ FILOZÓFIÁJA
5. óra: Maimonidész filozófiai rendszere.
Maimonidész hatása az európai filozófiai gondolkodásra.


II. ZSIDÓ FILOZÓFIA AZ ÚJKORTÓL

1. SPINOZA, A ZSIDÓ NEM-ZSIDÓ FILOZÓFUS
6. óra: Spinoza filozófiai életműve.
Spinoza száműzetése a zsidó filozófia történetéből.

2. MOSES MENDELSSOHN ÉS A HASZKALA
7. óra: Zsidó felvilágosodás.
Moses Mendelssohn filozófiai munkássága

 3. KARL MARX NEM-ZSIDÓ FILOZÓFIÁJA
8. óra: Marx a zsidókérdésről.
Marx és a marxizmus hatása a filozófiára és a zsidóságra.

4. HERMANN COHEN, A ZSIDÓ FILOZÓFUS
9. óra: Kanti etika és a judaizmus etikája.
Hermann Cohen és a neokantiánus marburgi iskola (P. Natorp, E. Cassirer, N. Hartmann).

5. SIGMUND FREUD FILOZÓFIAI JELENTŐSÉGE
10. óra: Freud és a tudattalan logikája.
Freud és zsidósága. Freud hatása a filozófiai gondolkodásra.


III. A CIONIZMUS ÉS A JUDAISTA FILOZÓFIA VIRÁGZÁSA

1. FRANZ ROSENZWEIG ÉS MARTIN BUBER DIALOGIKUS VALLÁSFILOZÓFIÁJA
11. óra: Rosenzweig filozófia-kritikája. A megváltás csillaga.
      Buber vallásfilozófiája és perszonalizmusa

2. WALTER BENJAMIN ÉS A FRANKFURTI ISKOLA
12. óra: A Frankfurti Iskola nem-zsidó filozófiája (Theodor W. Adorno, Max Horkheimer, Herbert Marcuse, Jürgen Habermas)
Walter Benjamin filozófiai jelentősége.

3. GERSHOM SCHOLEM
13. óra: Scholem zsidó filozófiája és Hannah Arendt nem-zsidó filozófiája.
A kabbala, a zsidó misztika és a talmudi hagyomány filozófiai megragadása.

4. MAGYAR ZSIDÓ FILOZÓFIA
14. óra: Lukács György nem-zsidó filozófiája.
Zunz Lipót, Szemere Samu, Heller Ágnes, Gábor György, Staller Tamás.


A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75%-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának 13.§ (7) rendelkezése szerint vizsgát nem tehetnek. Az esti tagozatos hallgatóknak minimum két előadáson kell részt venniük, pótlásra lehetőség nincs.

Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, amennyiben legfeljebb az előadások 25%-án nem vesznek részt.

A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége: nincs

A félévvégi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félévvégi aláíráshoz az előadások 75%-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának 13.§ (7) rendelkezése szerint.

Az osztályzat kialakításának módja: A kollokviumi osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) az órákon mutatott aktivitás és a szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik.

A vizsga típusa: kollokvium.

A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmányi Osztályon a „Vizsgára való jelentkezés” c.űrlapon.

A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban kell kérelmezni a Tanulmányi Osztályon.

A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: A távolmaradás nem igazolható, a hallgató halasztott vizsgája megismételt vizsgának számít.

A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

Kötelező irodalom:
Általános művek: STALLER TAMÁS: Zsidóság és filozófia. Történeti vázlat. Logos Kiadó Budapest, 2006

Forrásművek:
FLAVIUS JOSEPHUS, Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról. Ford., Hahn István. Helikon Kiadó 1984
ALEXANDRIAI PHILÓN, Mózes élete. Ford., Bollók János. Atlantisz Könyvkiadó Budapest 1994.
SZÁDJA GÁON, Hittételek és vélemények könyve. Ford., Hegedűs Gyöngyi. Goldzieher Intézet – L’Harmattan Kiadó 2005
JEHUDA HALÉVI, Kuzári c.művéből részlet In: FRISCH ÁRMIN, Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból. Budapest 1906 reprintje. 226-236.old.
ÁBRAHÁM IBN DAUD, A magasztos hit. Ford. Kohn Zoltán. Logos Kiadó Budapest 2004.
MAIMONIDÉSZ, A tévelygők útmutatója. Ford., Klein Mór.  Logos Kiadó Budapest 1997
SPINOZA, Teológiai-politikai tanulmány. Ford. Szemere Samu. Akadémiai Kiadó Budapest 1984
MENDELSSOHN, MOSES, Phaidón avagy a lélek halhatatlansága. Ford., Rathmann János. Jószöveg Műhely Kiadó 2007
MARX, KARL, A zsidókérdéshez. (1843) In: Marx Engels Művei 1. Budapest 1957 349-377.old.
COHEN, HERMANN, „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (3.Móz 19,18) Ford. Schein Gábor. In: Pannonhalmi Szemle 1997. 1. 6-11.
CASSIRER, ERNST, A felvilágosodás filozófiája. Ford. Scheer Katalin. Atlantisz Könyvkiadó Budapest 2007
FREUD, SIGMUND, Mózes, az ember és az egyistenhit. Ford. F.Ozorai Gizella. Európa Könyvkiadó Budapest 1987. 7-211.old.
ROSENZWEIG, FRANZ, Nem hang és füst. Válogatott írások. Ford. Tatár György. Holnap Kiadó Budapest 1989.
ROSENZWEIG, FRANZ, Könyvecske az egészséges és a beteg emberi értelemről. Atlantisz Könyvkiadó Budapest 1997
BUBER, MARTIN, A próféták hite. Atlantisz Könyvkiadó Budapest 1998
BUBER, MARTIN, Én és Te. Európa Könyvkiadó Budapest 1994
BENJAMIN, WALTER, Angelus Novus. Magyar Helikon. Európa Könyvkiadó Budapest 1980
BENJAMIN, WALTER, „A szirének hallgatása” Válogatott írások. Osiris Kiadó Budapest 2001
SCHOLEM, GERSHOM, A kabbala helye az európai szellemtörténetben I-II. Atlantisz Könyvkiadó Budapest 2001
SCHOLEM, GERSHOM – ARENDT, HANNAH, „Eichmann Jeruzsálemben”  Gershom Scholem és Hannah Arendt levélváltása. Ford. Markó Beáta. In: Szombat 6. 1994. 4. 15-19.
SCHOLEM, GERSHOM, Martin Buber haszidizmus-értelmezése. Ford. Rácz Péter. In: Holmi 8.évf. 1996. 9.szám 1351-1364.old.
LUKÁCS GYÖRGY, Az ész trónfosztása. Az irracionalista filozófia kritikája. Budapest 1954.
ZUNZ LIPÓT,  A zsidóság tiszteletét a zsidó tudás fogja kivívni. In: FRISCH ÁRMIN, Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból. Budapest 1906 reprintje. 405-409.old.
SZEMERE SAMU, Nietzsche és a zsidóság. Lőw Immánuel-emlékkönyv. Budapest 1947.
HELLER ÁGNES, Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései. Múlt és Jövő Kiadó 2006.
HELLER ÁGNES, Sámson. Erósz és Thanatosz a Bírák könyvében. Múlt és Jövő Kiadó 2007.
GÁBOR GYÖRGY, A szentély és a vadak. Zsidó vallástörténeti tanulmányok. Új Mandátum Könyvkiadó Budapest 2000
GÁBOR GYÖRGY, Szinaj és Jabne. Zsidó emlékezet a történelmen „innen és túl”. Jószöveg Műhely Kiadó 2005
STALLER TAMÁS, Menekülés az emlékezetbe – a zsidó Koestler tudásszociológiai portréja. Logos Kiadó Budapest 2007
STALLER TAMÁS, Baruch vs. Benedictus. A Spinoza-jelenség. Logos Kiadó Budapest 2008.


Ajánlott irodalom:
Általános művek:
Maimonidész Zsidó Filozófia. Zsidó és skolasztikus filozófusok a középkorban. Logos Kiadó Budapest 1995.
SIRAT, COLETTE, A zsidó filozófia a középkorban a kéziratos és a nyomtatott szövegek alapján. Logos Kiadó Budapest 1999
VAJDA, GEORGES, Bevezetés a középkori zsidó gondolkodásba. Logos Kiadó Budapest 2002
VAJDA, GEORGES, Kutatások a filozófiáról és a kabbaláról a középkori zsidó gondolkodásban. Logos Kiadó Budapest 2000
SCHAEFFLER, RICHARD, A vallásfilozófia kézikönyve. Osiris Kiadó Budapest 2003