SZAKDOLGOZAT
A szakdolgozat célja
A hallgató bizonyítsa a tudományos adatgyűjtésben, az anyag feldolgozásában, rendszerezésében és értékelésében való jártasságát, valamint tudományos értelemben a problémafelvetés, illetve a hipotézis megfogalmazásában és az ahhoz kapcsolódó érvelésben való jártasságát.
A szakdolgozat készítésének folyamata, tartalmi és formai követelményei
A hallgatók szakdolgozatának elkészítését szervezett formában (szakdolgozati szeminárium) és egyénileg (konzulens) biztosítjuk.
A tudományos kutatómunka technikájának elsajátítására és a hivatkozásra vonatkozó ajánlott irodalom:
- FERCSIK Erzsébet: Dolgozatírás - felsőfokon. Bp.: Krónika Nova, 2002.
- GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp.: Osiris, 2000.
- HOMOR Tivadar-MÉSZÁROS Antal: Az információ és az ember. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, 1999.
- MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. 2. kiad. Bp.: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1990.
1. A szakdolgozat tagolása
A téma megformálásának módjára, szerkezeti felépítésére vonatkozóan a szakdolgozatokra is a tudományos írásművekre általánosságban vonatkoztatható eljárások érvényesek. A szakdolgozat szövegét célszerű egymástól jól elkülönítetten részekre bontani. A tudományos közleményekben a dolgozat törzsét alkotó főszöveg mellett úgynevezett járulékos részeket is meg kell adni.
Járulékos
részek:
- Kötéstábla
- Belső címlap
- Tartalomjegyzék
- Mottó
Főszöveg
Járulékos részek:
- Jegyzetek
- Bibliográfia
- Mellékletek
Járulékos részek:
Kötéstábla
- fekete vászon/műbőr
- aranyozott betűk
Belső címlap
- az egyetemre vonatkozó adatok
- a cím adatai
- a konzulens személye
- a szerzőre vonatkozó adatok
- a készítés helyére és idejére vonatkozó adatok
Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzék a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címéből, valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel. A tartalomjegyzékben a főszövegen kívül a járulékos részeket is fel kell tüntetni. A tartalomjegyzék elkészítése csak a szövegszerkesztés után történhet, az oldalszámok ismeretében. Szerkesztéskor célszerű a Word szövegszerkesztő automatikus tartalomjegyzék készítőjét használni.
Mottó
A mottó nem szükséges része a szakdolgozatnak. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha az idézet hatásos és a témához kapcsolódik. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.
Főszöveg:
A szakdolgozat szövegének megfogalmazásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- A téma határozott körvonalazása, tudományrendszerbeli helye.
- A téma fontossága, problémafelvetés, a hipotézisek (felvetések) megfogalmazása.
- Az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a szakirodalom és az esetleges gyakorlati tapasztalatok alapján.
- A kutatási módszerünkre vonatkozó tájékoztatás.
- Elemzés, értékelés, véleményünk kifejtése.
- Hipotézisünk bizonyítása, ellentétes állítások cáfolata tények, összefüggések, adatok alapján.
-További feladatok, tennivalók, nyitva maradt (a szakdolgozat keretei között meg nem oldható) kérdések, stb.
A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja. A tagolás soha ne legyen öncélú.
Járulékos részek:
Jegyzetek
A szakdolgozatírás során különböztessük meg a hivatkozott és a felhasznált irodalmat! Az előbbit a Jegyzetek, az utóbbit a Bibliográfia részben tüntessük fel!
A jegyzetek a főszöveget kiegészítő rövid megjegyzések, irodalmi hivatkozások. Ide kerülnek az idézetek, továbbá olyan, a dolgozat szövegébe be nem illeszthető utalások, amelyek esetleg a tárgyalásmenetet akadályoznák, magyarázatok, összehasonlítások (vö. = vesd össze).
A mai
magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet, ezért a
szakdolgozat végső kialakításakor a formát egyeztetni kell a konzulenssel.
Javasolt az ún. sorszámozott rendszer.
A sorszámozott rendszerben a hivatkozásokat előfordulásuk sorrendjében
számozni kell (felső index). A sorszámokat a lap alján vagy a szakdolgozat
végén a Jegyzetekben kell feloldani.
Ismétlődő hivatkozás esetében az alábbi szabályokat lehet alkalmazni:
- Ha két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a forrásmunkára hivatkozunk nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette: Uo. (Ugyanott).
- Ha ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk, akkor az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot kell írni.
- Ha a szakdolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik hivatkozás, akkor a szerző neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni.
Internetes hivatkozásra is van lehetőség. Ebben az esetben az internetes oldal használatának dátumát is közölni kell. Például:
HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp.: OSZK, 1999. [2003. 01. 31.]
Bibliográfia
A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a szakdolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált(!). A leggyakoribb rendezés a betűrendbe sorolás. Az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját (Pl. dr., prof., PhD, br., gr. stb.).
A bibliográfiai hivatkozást az MSZ ISO 690:1991 Bibliográfiai hivatkozás szabvány szabályozza. A gyakorlat azonban ettől eltérő is lehet, ezért az adatelemek körét, leírásának sorrendjét és központozását a konzulenssel egyeztetni kell.
Példák különböző dokumentumtípusokra:
1. Az irodalomjegyzék tételeinek formai követelményei:
-monográfiák esetében:
FÜLÖP Géza: Az információ. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar, 1996.
-Időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent munka esetében:
Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális
intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. In: Könyvtári
Levelező/lap, 1998. 1. sz.
pp. 6-15.
HORVÁTH Tibor: A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok /
közread.
Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.
Budapest:
Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, 1978.
pp. 11-57.
-Kéziratos forrás esetében:
KOVÁCS Máté: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés. Kézirat. 1967. 5
fol. Kovács Máté hagyatéka, OSZK Kézirattára. Fond 210/225.
-Internet forrás esetében:
OLSON, N.
B. (ed.): Cataloging Internet ressources: A manual and practical guide.
Second
edition. 1997. In: http://www.purl.org/oclc/cataloging-internet
2. A hivatkozások formai követelményei:
-monográfiák esetében:
FÜLÖP: Az információ. p. 23.
-időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent közleményekre történő
hivatkozások:
Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális
intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. In: Könyvtári
Levelező/lap, 1998. 1. sz.
p. 8.
HORVÁTH: A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok. pp.
46-47.
-Kéziratra történő hivatkozás
KOVÁCS: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés. 3. fol. Kovács Máté
hagyatéka, OSZK Kézirattára, Fond 210/225.
-Internet forrásra történő hivatkozás:
OLSON, N. B. (ed.): Cataloging Internet ressources. [2003. 01. 31.] In:
http://www.purl.org/oclc/cataloging
Mellékletek
A szakdolgozat mellékletébe kerülnek azok az anyagok, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a kész műben. Ide tartozik az adattár, a táblázatok (jegyzéke), az ábrák (jegyzéke), valamint az egyéb mellékletek néven összefoglalható kiegészítések és a különböző mutatók.
2. A szakdolgozat formai követelményei
Margó
A szövegszerkesztés megkezdése előtt szükséges a margók méretének beállítása. Méretezés: bal margó 4 cm, jobb 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm.
Betűtípus
Választáskor a legfőbb szempont az olvashatóság legyen. A betűkészlet tartalmazza a magyar mellékjeles betűket különös tekintettel az ő és ű betűkre. A javasolt betűtípus: Times New Roman.
Betűméret
A szakdolgozat szövegét legcélszerűbb 12-13 pontos betűvel nyomtatni. A nagyobb, 14-24 pontos betűk a címlap készítésekor és a fejezetcímek írásakor használhatók.
Sortávolság
Kiválasztásakor a fő szempont az olvashatóság legyen. Az optimális sorköz a másfeles (1,5-es) méret.
3. A szakdolgozat terjedelme
A szakdolgozat terjedelme min. 40 oldal, kb. 60-65. 000 karakter.
Benyújtandó példányszám:
2 db köttetett példány (1 példányt a hallgató visszakap),
1 db spirál-fűzött példány,
1 db CD/DVD-re írt példány.
