IN MEMORIAM SCHEIBER SÁNDOR

 
1913-1985

Scheiber Sándor (zc”l), nagy tanítónk, halálának huszonötödik évfordulóján Rá emlékezünk.


Magyar Életrajz Lexikon:
Scheiber Sándor (Bp., 1913. júl. 9. - Bp., 1985. márc. 3.): nyelvész, irodalomtörténész, a nyelvtudományok doktora (1983).

Mindkét szülői ágon rabbiősök leszármazottja. Heller Bernát tanítványa volt. 1938-ban avatták rabbivá. 1938-1940 között Oxford, Cambridge, London könyvtáraiban - egyéb kutatások mellett - középkori héber kéziratokat tanulmányozott.

1941-től 1944-ig Dunaföldváron volt főrabbi.

1944. dec. 31-én édesanyját a nyilasok lelőtték.

1945-től újjáépíttette, 1950-től igazgatta a pesti Rabbiképző Intézetet. Bár külföldről sok meghívást kapott (pl. a jeruzsálemi héber egy.-i könyvtár ig.-i tisztére), e hivatalban maradt haláláig.

A nyelvtudományok doktora címet életművéért kapta. Publikációinak száma mintegy 1600.

Fő műve a Geniza Studies (Hildesheim, 1981), az egyetemes zsidó művelődéstörténet.

Kiadta Löw Immanuel Fauna und Mineralienjét (1969) és folklorisztikus tanulmányait (1975), Goldzieher Ignác Naplóját (Leiden, 1978, magyarul, ford. ~né Bernáth Lívia), a Kaufmann Haggadaht (1957), a Majmuni Kódexet (1980). Szerk. a Heller- (1941), a Löw- (1947) és a Goldzieher- (Jeruzsálem, 1958) emlékkönyveket, a Magyar-zsidó oklevéltár köteteit (1959-63, Grünwald Fülöppel, 1965-től egyedül), a Magyavországi zsidó hitközségek monográfiáit.

1970-től újraindította az Évkönyveket. Tanulmányokban dolgozta fel a purim, széder, jóm-kippur, sóvuausz szakrális néprajzát.
Jelentősek irodalmi motívumkutatásai, megfejtései: "bolygó zsidó", "szamárlétra", "fakitépő Sámson" stb. Az összehasonlító hagyomány- és tárgytörténeti módszer alkalmazásával iskolát teremtett.

Kiadatlan leveleket, verseket publikált (egy részét Zsoldos Jenővel).
Jelentősek Arany- és Mikszáth-kutatásai.
Prédikációi a műfaj legszebb hagyományait őrzik. Öccsének küldött levelek formájában naplót írt. Könyvtárának zsidó tárgyú anyaga az MTA Keleti Könyvtárába került.

- M. Magyarországi zsidó feliratok (monográfia, 1960; Leiden, 1983); Héber kódexmaradványok magyarországi kötéstáblákon (monográfia, 1969); Folklór és tárgytörténet (1-2. 1974, 1977; 3. 1984; írásainak bibliográfiájával). - Irod. A Vigilia beszélgetése Sch. S.-ral (riporter: Bálint B. András, Vigilia, 1982. 11. sz.); Hahn István: Sch. S. tudományos munkássága (MIOK Évk., 1984. 3. sz.); In memorian Sch. S. Borzsák István (Irod. tört., 1985. 3. sz.); Dán Róbert (New York-i Figyelő, 1985. 4. sz.); Raj Tamás (Nagyvilág, 1985. 7. sz.); Váncsa István,(Élet és Irod., 1985. 10. sz.); Gizzy György (Új Ember, 1985. 11. sz.); Czeglédy Károly: Sch. S. (Magy. Nyelv, 1986. 4. sz.); Hídvégi Máté: Sch. S. emlékezete (Élet és Irod., 1987. 42. sz.); Voigt Vilmos: Sch. S. (Ethnogr., 1988. 1. sz.); Sch. S. Emlékkönyv (szerk. Dán Róbert, Bp., 1988).

Néhány, eddig nem publikált kép Villányi András fotóművész gyűjteményéből

 

Copyright © or-zse.hu, 2010
Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása
csak a szerző(k) előzetes, írásbeli engedélyével történhet!