SCHŐNER ALFRÉD:
SÁMUEL RABBI, A GRAFIKUS

Elhangzott a Magyar Tudomány napja 2005 rendezvénysorozat, Méltatlanul elfeledve című előadásán a Szentírás- és Talmudtudományi Tanszék  rendezésében. (Budapest, 2005. november 29.)

Birnfeld Sámuel, az Országos Rabbiképző Intézet végzettje, 1906-ban született és 1944-ben már felavatott rabbiként Félixdorfban zsidóságáért mártíriumot szenvedett, éhen halt. Életét és munkásságát az Elfelejtett álmok című munkámban összefoglaltam, egy témáról nem szóltam, s ez az, amiről most szeretnék beszélni.(1)

A második világháború előtti magyarországi zsidóság legmagasabb szintű neológ szellemi intézménye az akkori nevén a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet volt. Az itt végzett rabbik kiemelkedő személyiségei voltak a közép-kelet európai neológ világlátásnak. Annak idején is arra tanították az itt tanító professzorok a gondjaikra bízottakat, hogy életük hivatása a rabbiság legyen, ugyanakkor fontosnak tartották, legyen olyan civil foglalkozásuk is, melyben lelki megpróbáltatásaik, gondjaik óráján nyugalmat lelnek. Azaz két vallási kérdés megoldása között, mintegy levezetésképpen, s nem utolsó sorban tudományos okok miatt is biztonságérzetet adjon a rabbinak. Birnfeld a Rabbiképző mellett a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanul és szerzi meg bölcsészdoktori címét. (3)

Az 1970-es évek elején kerültem Szegedre, és ismerkedtem meg Birnfeld özvegyével, aki elővette férje addig elrejtett nagybecsű művészi produktumait, melyek egy amatőr művész gondolatvilágát, világlátását tükrözik különböző interdiszciplináris formákban.(4) Klasszikus bibliai héberséggel fordítja le Petőfi János vitéz-ét Johanan háGibor címen. (5)

Birnfeld pasztorizációs, írói és fordítói munkássága mellett rendkívül sokat foglalkozik a rajzolással. Például a már említett János vitéz fordításhoz színes illusztrációkat is készít.

A zseniális kezű és jó külsejű Birnfeld önmagát rajzolja meg ex librisében.(6)

A most analizálandó, vallási ihletettségű grafikusi munkáit két csoportba osztottam.

Birnfeld és a Biblia címet azon grafikáinak adtam, melyek átvitt, vagy konkrét értelemben kapcsolódnak a T'nách-hoz, illetve a zsidósághoz. Állandó rabbi állása nem lévén a Kiskunságot járta, s ahol szükség volt rá, prédikált, tanított, írásmagyarázatot tartott, és közben írt, fordított, zenét szerzett, s ezen túlmenően - Heller Ödönnél tanult Szegeden rajzolni - grafikákat készített.(7)

Szólt az Örökkévaló Ábrahámhoz...(8)

Ezeket a rajzokat - özvegye, Fein Margit szerint - azért készítette, hogy a Talmud Tórán a gyerekeknek illusztrációul szolgáljanak. A grafikán, meglehetősen gyengén megfogalmazva, az akkor még Ávrám (később: Ábrahám) látható, amint egy kicsit esetlenül megrajzolt tevét húz maga mellett.
Itt tehát Ábrahám életét ábrázolja, ahogy Úr Kászdimból elindul és az Ígéret Földje felé tart. Tekinthetjük ezt egy gyerekeknek szóló könyv illusztrációjaként, mely bemutatta a sivatagi állapotokat, s ezzel azt, milyen körülmények között teszi meg Ábrahám az utat. A jelzés értékű kopár hegyvonulat, a magányosan hajló, pálmaformát idéző fák, a kompozíció bal felső sarkában az eget szelő magányos madár, az ábrahámi mozdulat kétségei, egy magányos ember rejtelmeit sejteti.
Alul az ismert szentírási idézet, amellyel a kezdetlegesnek értékelhető grafika tartalma identifikálható

Ábrahám találkozása a három angyallal (9)

A következő kép megint bibliai témájú, amikor Ábrahám sátra előtt -Brit Milá-ja után - állva, köszönti a vendégeket, a három angyalt, akik meglátogatják őt. Kerítéssel övezett parasztkunyhó előtt a "műtétet" követő, kissé megtört testtartásban fogadja a váratlan jövevényeket. A kidolgozottságot alig hordozó alakok mozdulata önmagáért beszél.

A munkaszlgálatos

A harmadik kép már egy egészen más kor, az 1940-es évek eleje. Ekkor Magyarországon már igen erőteljesen jobbra tolódik a politika, és az 1940-es évek a magyarországi zsidóság történelmének a legszörnyűbb időszakává válik. Birnfeld tehetsége fogalmazódik meg abban, hogy amikor lát egy a frontra induló munkaszolgálatos századot, lerajzol sebtében egy bevonuló zsidót. Minden olyan attribútum megjelenik rajta, ami a tragikus jövőt vetíti előre. S fölé ír egy bibliai idézetet, mely mindezt még egyértelműbbé teszi a grafikus-rabbi üzenetét, panaszát:

"ÉS DOLGOZTATTÁK IZRAEL GYERMEKEIT KEMÉNY RABSZOLGA MUNKÁVAL" (10)

Utalva az egyiptomi rabság idején végzett rabszolgamunkára. Azaz a bibliai idézetet aktualizálja a XX. század 40-es éveire.

A FÁRAÓ

A következő képen ugyanez a gondolat fogalmazódik meg. Látjuk fáraót, az önkényesség, mögötte a gyilkolás szimbólumát. Itt sem az artisztikumot szeretném minősíteni, mert ez is csak egy skicc, egy naiv művész munkája. Ám itt található Birnfeld ítélete e korról, amely ugyancsak szentírási háttérrel bír.

"és Egyiptom minden bálványán ítéletet teszek..." (11)

Hággádá ihletésű a birnfeldi profetikus asszociáció, amelyben arra utal, hogy az üldözők sokszorta kapják vissza mindazt, amit üldözötteik ellen elkövetnek.

Mózes (12)

A következő kép már mutatja a művész érzékenységét. Mint minden artisztikummal rendelkező ember klasszikus témaként választja Mózest, ő is. A teljesen tónusos fekete háttérből karakterisztikusan jelenik meg az öregedő Mózes figurája. Barázdált homloka, szúrós tekintete a megpróbáltatásokat átélt, sok csalódást átvészelt népvezér pesszimisztikus arcát mutatja. Homloka sugárcsóvát szór, s nem szarvként jelzi az interpretációs tévedést. Kezében a két kőtábla, amelyen a betűk, annak ellenére, hogy Birnfeld kiválóan tudott héberül, kriksz-krakszok, nem valóságos héber írásjelek, utalva a feje tetejére állt világra. Még a betűk is kivetkőztek önmagukból.
Birnfeld megmaradt írásaiban és fennmaradt rajzain egyértelműen kirajzolódik Mose Rábénu iránt érzett tisztelete.

A Tízparancsolat

Mózes történetének egyik nagyon fontos eleme, a két kőtábla átvétele. Mózes ugyan nincs jelen, de a próféta hatását tükrözi az alsó szinten megjelenő, ujjongó emberek sora. Magasba emelkedő kezük érzékeltetik, hogy történelmi esemény részeseivé válnak.

Látjuk Szináj hegyét a tetején a kőtáblákkal. Jelzés értékkel bír a különleges megfogalmazás, hiszen a "hegy" mintegy egyedi jellegű bérccel-csúccsal közeledik a magasságok felé. E képmegformálás is aktuálpolitikai üzenettartalommal bír, mert fölé írja a DÁJÉNU - magyarul ELÉG! - szót...

Aranyborjú

Megint oktató célzattal készül a következő rajz. Mózes könyvében az egyik legdrámaibb kép az aranyborjú. A mindenkori értelmetlen, "megmagyarázhatatlan" lázadozás, ellenkezés szimbóluma, amelyet a Biblia és az exegézis szerint körültáncol és őrjöngve, tapsolva vesz körül a gyülevész tömeg.

A másik oldalon sötétbe burkolózva látható a Szináj, s egy pici kis figura, aki nem más, mint Mózes, kezében a kőtáblával, mintegy ellensúlyozva az aranyborjút. Azonban ebben a pillanatban még az aranyborjú jóval nagyobb a kőtáblánál, noha tudjuk, hogy később tönkremegy, megsemmisül. A madáchi gondolatot átvéve azt mondanám, hogy a két kőtábla súlyával és erkölcsi erejével zúzza szét Mózes az erkölcstelenség és a mámor szimbólumát, az aranyborjút.

Szegedi ózsinagóga, avagy Kistemplom (15)

Szegedi életének eseményei. A második világháború előtt három zsinagóga működött Szegeden: az ortodox, az ózsinagóga, vagy más néven az kis templom és a Löw zsinagóga. 1791-ben már volt egy épület a szegedi ózsinagóga helyén, s ezt az épületet 1843-ban építették újjá, a mai napig ott áll a nagy zsinagóga árnyékában, sajnos nem zsinagógai funkcióban. A frigyszekrénye, amely a legszebb architektonikus része a zsinagógának, megmaradt. Ezt örökítette meg az 1940-es évek elején Birnfeld egy grafika erejéig, bemutatva, hogyan nézett ki az az imaház, ahol Frenkel Jenő is prédikált. (16) Ugyanis, amikor Löw a nagy templomban funkcionált, a kis templomban is volt istentisztelet.

A szegedi zsinagóga kupolája (17)

Talán a legismertebb ábrázolás, melyet 1943-ban rajzol Sámuel rabbi. A kupola a zsinagóga egyik jellegzetes művészettörténeti értéke. Ez a külsejében is teljesen egyedülálló épület belső tartalmában olyan magasrendű, komoly teológiai felkészültséget igénylő szentírási, post-biblikus, zsoltár idézethalmazból áll, amelyhez Löw zsenialitása kellett, s amelyeket az akkori zsidók olvasni tudtak. A templom legmagasabb pontján, a kupolából kiemelkedve a mai napig ott tündököl zsidóságunk legismertebb szimbóluma, a Dávid csillag.


Jegyzetek

1. Schőner Alfréd, Az elveszitett álmok. Dr. Birnfeld Sámuel rabbi emlékének, Budapest, 2004.

2. Intézményünk eddigi történetét megírták:

I. Bánóczy József, Az Országos Rabbiképző Intézet első évtizedének története, Budapest, , 1887.
II. Schill Salamon, A Budapesti Országos Rabbiképző Intézet története,
Budapest, 1896
III. Blau Lajos: Adalékok a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet történetéhez, Budapest, 1917.
IV. Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa, Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet 50 éves jubileumára, I. kötet, Budapest, 1927.
V. Wertheimer Adolf, Guttmann Mihály, Lőwinger Sámuel és Guttmann Henrik, A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet hatvanéves jubileuma, Budapest, 1937.
VI. Dr. Lőwinger Sámuel, Rabbiképzőnk hetvenedik évfordulója, in: Az ORI Értesítője, Dr. Kálmán Ödön és Dr. Lőwinger Sámuel közreműködésével szerkesztetik: Dr. Hahn István és Dr. Scheiber Sándor, Budapest,
VII. The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977, A Cantennial Volume, Edited by Moshe Carmilly-Weinberger
VII. "Tanítás az élet kapuja ". Tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézet fennállásának 120. évfordulója alkalmából, Bp., 1999. Főszerkesztő: Schweitzer József, Szerkesztik: Gábor György, Hajnal Piroska, Schweitzer Gábor

3. Doktori disszertációjának cime: Sévet Jehuda. S"lomo Ibn Verga krónikája. Bp., 1934.

4. Birnfeld felesége Fein Margit jóvoltából ismerhettem meg a mártir-rabbi grafikai munkásságát. Az eredeti dokumentumokat az USA-ban élő unokatestvérének Kovács László úrnak hagyományozta, akinek segítségével tehetem közzé az eleddig nem publikált dokumentumokat.

5. Birnfeld néhai felesége közlése szerint: a rendszeresen használt T'nách-ja mellett visz magával a koncentrációs táborba egy Petőfi összest.

6. B.S grafikusi munkásságának méltatásánál meg kell említeni scriptor-i tevékenységét. Néhai Dr. Singer Ödön elmondása szerint get-ek, házasságfelbontó levelek megírására is kapott megbízást.
Rabbi diplomájának textusa is az ő keze munkáját dicséri, de a János Vitéz ránk maradt magyar és héber kalligrafikus szépségű szövege is, egy artisztikummal rendelkező embert tételez fel.

7. A szegedi zsinagóga zenei struktúráját Lőw Immánuel átformálta. Talán ez is hozzájárult, hogy a közelében élő B.S. komponálással is foglalkozott. Eddigi kutatásaim alapján egy - a szakemberek által is kitűnőnek tartott - Vesámru-ra akadtam.

8. Mózes I. 12.1.

9. Mózes I. 18.2.

10. M. II. 1.13

11. M. II.12.12. A szentírási eredeti szöveg:


12. A Mózes ábrázolások a Dura Europos falkép freskóitól napjaink ezernyi kompozíciójáig húzódnak. Talán Klaus Sluter, a Dijon-ban lévő Mózes-kút alkotása indítja el az asszociáció hullámot.

13. "A Dájénu gondolatának magvát megtaláljuk a Szifrében is (337), egyébként ez a fejezet csak a Hággádában van meg. - írja Róth Emil Az őrködés éjszakája, peszachi hággáda magyarázatában. Lásd az OR-ZSE reprint kiadásában, Budapest, 2004, p.75



15. Figyelembe ajánlom a Magyarországi zsinagógák, szerk.: Gerő, Budapest, 1989, melyben adatokat találhatunk a szegedi zsinagógákról is. p. 129.

16. Dr. Frenkel Jenőt 1926-ban választották meg rabbivá Szegeden. Aktív cionista szemléletű tudós volt. 1927.-ben "Ifjúsági Könyvtárt" alapított. Öt évig - 1934-1939 - szerkesztette a Zsidó Ifjúsági Könyvtár című havi lapot. 1949-ben Izraelbe alijázott. Frenkel Jenő életéről e konferencián tart előadást a jelenlegi szegedi rabbi, Markovits Zsolt.
Frenkel publikációi közül megemlítjük:
Dr. Frenkel Jenő: A MISNA. A XXII. KÖZSÉGKERÜLETI ŰLÉSE ELÖTT, 1937.
VII. 23. Szeged, 1937.
Dr. Frenkel Jenő: KORUNK PRÓFÉTÁJA, Szeged, 1939.
Dr. Frenkel Jenő: ISTVÁN KIRÁLY, 1938. VIII.20, Szeged, 1938.
Dr. Frenkel Jenő: 5701 ADAR HETEDIKE, Szeged, 1941.

17. A szegedi zsinagógáról megjelent bőséges irodalomból hadd emeljük ki a legújabb magyar nyelvű irodalmat: Podonyi Hedvig, Zsinagógák Magyarországon, Bp. é.n. (2005)

Vissza a TUDOMÁNY-hoz