Elhangzott a Magyar Tudomány napja 2005
rendezvénysorozat, Méltatlanul elfeledve című előadásán a Szentírás-
és Talmudtudományi Tanszék rendezésében. (Budapest, 2005. november
29.)
Birnfeld Sámuel, az
Országos Rabbiképző Intézet végzettje, 1906-ban született és
1944-ben már felavatott rabbiként Félixdorfban zsidóságáért
mártíriumot szenvedett, éhen halt. Életét és munkásságát az
Elfelejtett álmok című munkámban összefoglaltam, egy témáról nem
szóltam, s ez az, amiről most szeretnék beszélni.(1)
A második világháború előtti magyarországi zsidóság legmagasabb
szintű neológ szellemi intézménye az akkori nevén a Ferenc József
Országos Rabbiképző Intézet volt. Az itt végzett rabbik kiemelkedő
személyiségei voltak a közép-kelet európai neológ világlátásnak.
Annak idején is arra tanították az itt tanító professzorok a
gondjaikra bízottakat, hogy életük hivatása a rabbiság legyen,
ugyanakkor fontosnak tartották, legyen olyan civil foglalkozásuk
is, melyben lelki megpróbáltatásaik, gondjaik óráján nyugalmat
lelnek. Azaz két vallási kérdés megoldása között, mintegy
levezetésképpen, s nem utolsó sorban tudományos okok miatt is
biztonságérzetet adjon a rabbinak. Birnfeld a Rabbiképző mellett a
Pázmány Péter Tudományegyetemen tanul és szerzi meg
bölcsészdoktori címét. (3)
Az 1970-es évek elején kerültem Szegedre, és ismerkedtem meg
Birnfeld özvegyével, aki elővette férje addig elrejtett nagybecsű
művészi produktumait, melyek egy amatőr művész gondolatvilágát,
világlátását tükrözik különböző interdiszciplináris formákban.(4)
Klasszikus bibliai héberséggel fordítja le Petőfi János vitéz-ét
Johanan háGibor címen. (5)
Birnfeld pasztorizációs, írói és fordítói munkássága mellett
rendkívül sokat foglalkozik a rajzolással. Például a már említett
János vitéz fordításhoz színes illusztrációkat is készít.
A zseniális kezű és jó külsejű Birnfeld önmagát rajzolja meg ex
librisében.(6)
A most analizálandó, vallási ihletettségű grafikusi munkáit két
csoportba osztottam.
Birnfeld és a Biblia címet azon grafikáinak adtam, melyek átvitt,
vagy konkrét értelemben kapcsolódnak a T'nách-hoz, illetve a
zsidósághoz. Állandó rabbi állása nem lévén a Kiskunságot járta, s
ahol szükség volt rá, prédikált, tanított, írásmagyarázatot
tartott, és közben írt, fordított, zenét szerzett, s ezen
túlmenően - Heller Ödönnél tanult Szegeden rajzolni - grafikákat
készített.(7)
Szólt az Örökkévaló Ábrahámhoz...(8)
Ezeket a rajzokat - özvegye, Fein Margit szerint - azért
készítette, hogy a Talmud Tórán a gyerekeknek illusztrációul
szolgáljanak. A grafikán, meglehetősen gyengén megfogalmazva, az
akkor még Ávrám (később: Ábrahám) látható, amint egy kicsit
esetlenül megrajzolt tevét húz maga mellett.
Itt tehát Ábrahám életét ábrázolja, ahogy Úr Kászdimból elindul és
az Ígéret Földje felé tart. Tekinthetjük ezt egy gyerekeknek szóló
könyv illusztrációjaként, mely bemutatta a sivatagi állapotokat, s
ezzel azt, milyen körülmények között teszi meg Ábrahám az utat. A
jelzés értékű kopár hegyvonulat, a magányosan hajló, pálmaformát
idéző fák, a kompozíció bal felső sarkában az eget szelő magányos
madár, az ábrahámi mozdulat kétségei, egy magányos ember
rejtelmeit sejteti.
Alul az ismert szentírási idézet, amellyel a kezdetlegesnek
értékelhető grafika tartalma identifikálható
Ábrahám találkozása a három angyallal (9)
A következő kép megint bibliai témájú, amikor Ábrahám sátra előtt
-Brit Milá-ja után - állva, köszönti a vendégeket, a három
angyalt, akik meglátogatják őt. Kerítéssel övezett parasztkunyhó
előtt a "műtétet" követő, kissé megtört testtartásban fogadja a
váratlan jövevényeket. A kidolgozottságot alig hordozó alakok
mozdulata önmagáért beszél.
A munkaszlgálatos
A harmadik kép már egy egészen más kor, az 1940-es évek eleje.
Ekkor Magyarországon már igen erőteljesen jobbra tolódik a
politika, és az 1940-es évek a magyarországi zsidóság
történelmének a legszörnyűbb időszakává válik. Birnfeld tehetsége
fogalmazódik meg abban, hogy amikor lát egy a frontra induló
munkaszolgálatos századot, lerajzol sebtében egy bevonuló zsidót.
Minden olyan attribútum megjelenik rajta, ami a tragikus jövőt
vetíti előre. S fölé ír egy bibliai idézetet, mely mindezt még
egyértelműbbé teszi a grafikus-rabbi üzenetét, panaszát:
"ÉS DOLGOZTATTÁK IZRAEL GYERMEKEIT KEMÉNY RABSZOLGA MUNKÁVAL" (10)
Utalva az egyiptomi rabság idején végzett rabszolgamunkára. Azaz a
bibliai idézetet aktualizálja a XX. század 40-es éveire.
A FÁRAÓ
A következő képen ugyanez a gondolat fogalmazódik meg. Látjuk
fáraót, az önkényesség, mögötte a gyilkolás szimbólumát. Itt sem
az artisztikumot szeretném minősíteni, mert ez is csak egy skicc,
egy naiv művész munkája. Ám itt található Birnfeld ítélete e
korról, amely ugyancsak szentírási háttérrel bír.
"és Egyiptom minden bálványán ítéletet teszek..."
(11)
Hággádá ihletésű a birnfeldi profetikus asszociáció, amelyben arra
utal, hogy az üldözők sokszorta kapják vissza mindazt, amit
üldözötteik ellen elkövetnek.
Mózes (12)
A következő kép már mutatja a művész érzékenységét. Mint minden
artisztikummal rendelkező ember klasszikus témaként választja
Mózest, ő is. A teljesen tónusos fekete háttérből
karakterisztikusan jelenik meg az öregedő Mózes figurája.
Barázdált homloka, szúrós tekintete a megpróbáltatásokat átélt,
sok csalódást átvészelt népvezér pesszimisztikus arcát mutatja.
Homloka sugárcsóvát szór, s nem szarvként jelzi az interpretációs
tévedést. Kezében a két kőtábla, amelyen a betűk, annak ellenére,
hogy Birnfeld kiválóan tudott héberül, kriksz-krakszok, nem
valóságos héber írásjelek, utalva a feje tetejére állt világra.
Még a betűk is kivetkőztek önmagukból.
Birnfeld megmaradt írásaiban és fennmaradt rajzain egyértelműen
kirajzolódik Mose Rábénu iránt érzett tisztelete.
A Tízparancsolat
Mózes történetének egyik nagyon fontos eleme, a két kőtábla
átvétele. Mózes ugyan nincs jelen, de a próféta hatását tükrözi az
alsó szinten megjelenő, ujjongó emberek sora. Magasba emelkedő
kezük érzékeltetik, hogy történelmi esemény részeseivé válnak.
Látjuk Szináj hegyét a tetején a kőtáblákkal. Jelzés értékkel bír
a különleges megfogalmazás, hiszen a "hegy" mintegy egyedi jellegű
bérccel-csúccsal közeledik a magasságok felé. E képmegformálás is
aktuálpolitikai üzenettartalommal bír, mert fölé írja a DÁJÉNU -
magyarul ELÉG! - szót...
Aranyborjú
Megint oktató célzattal készül a következő rajz. Mózes könyvében
az egyik legdrámaibb kép az aranyborjú. A mindenkori értelmetlen,
"megmagyarázhatatlan" lázadozás, ellenkezés szimbóluma, amelyet a
Biblia és az exegézis szerint körültáncol és őrjöngve, tapsolva
vesz körül a gyülevész tömeg.
A másik oldalon sötétbe burkolózva látható a Szináj, s egy pici
kis figura, aki nem más, mint Mózes, kezében a kőtáblával, mintegy
ellensúlyozva az aranyborjút. Azonban ebben a pillanatban még az
aranyborjú jóval nagyobb a kőtáblánál, noha tudjuk, hogy később
tönkremegy, megsemmisül. A madáchi gondolatot átvéve azt mondanám,
hogy a két kőtábla súlyával és erkölcsi erejével zúzza szét Mózes
az erkölcstelenség és a mámor szimbólumát, az aranyborjút.
Szegedi ózsinagóga, avagy Kistemplom (15)
Szegedi életének eseményei. A második világháború előtt három
zsinagóga működött Szegeden: az ortodox, az ózsinagóga, vagy más
néven az kis templom és a Löw zsinagóga. 1791-ben már volt egy
épület a szegedi ózsinagóga helyén, s ezt az épületet 1843-ban
építették újjá, a mai napig ott áll a nagy zsinagóga árnyékában,
sajnos nem zsinagógai funkcióban. A frigyszekrénye, amely a
legszebb architektonikus része a zsinagógának, megmaradt. Ezt
örökítette meg az 1940-es évek elején Birnfeld egy grafika
erejéig, bemutatva, hogyan nézett ki az az imaház, ahol Frenkel
Jenő is prédikált. (16) Ugyanis, amikor Löw a nagy templomban
funkcionált, a kis templomban is volt istentisztelet.
A szegedi zsinagóga kupolája (17)
Talán a legismertebb ábrázolás, melyet 1943-ban rajzol Sámuel
rabbi. A kupola a zsinagóga egyik jellegzetes művészettörténeti
értéke. Ez a külsejében is teljesen egyedülálló épület belső
tartalmában olyan magasrendű, komoly teológiai felkészültséget
igénylő szentírási, post-biblikus, zsoltár idézethalmazból áll,
amelyhez Löw zsenialitása kellett, s amelyeket az akkori zsidók
olvasni tudtak. A templom legmagasabb pontján, a kupolából
kiemelkedve a mai napig ott tündököl zsidóságunk legismertebb
szimbóluma, a Dávid csillag.
Jegyzetek
1. Schőner Alfréd, Az elveszitett álmok. Dr. Birnfeld Sámuel rabbi
emlékének, Budapest, 2004.
2. Intézményünk eddigi történetét megírták:
I. Bánóczy József, Az Országos Rabbiképző Intézet első évtizedének
története, Budapest, , 1887.
II. Schill Salamon, A Budapesti Országos Rabbiképző Intézet
története,
Budapest, 1896
III. Blau Lajos: Adalékok a Ferenc József Országos Rabbiképző
Intézet történetéhez, Budapest, 1917.
IV. Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa, Emlékkönyv a Ferenc József
Országos Rabbiképző Intézet 50 éves jubileumára, I. kötet,
Budapest, 1927.
V. Wertheimer Adolf, Guttmann Mihály, Lőwinger Sámuel és Guttmann
Henrik, A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet hatvanéves
jubileuma, Budapest, 1937.
VI. Dr. Lőwinger Sámuel, Rabbiképzőnk hetvenedik évfordulója, in:
Az ORI Értesítője, Dr. Kálmán Ödön és Dr. Lőwinger Sámuel
közreműködésével szerkesztetik: Dr. Hahn István és Dr. Scheiber
Sándor, Budapest,
VII. The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977, A Cantennial
Volume, Edited by Moshe Carmilly-Weinberger
VII. "Tanítás az élet kapuja ". Tanulmányok az Országos Rabbiképző
Intézet fennállásának 120. évfordulója alkalmából, Bp., 1999.
Főszerkesztő: Schweitzer József, Szerkesztik: Gábor György, Hajnal
Piroska, Schweitzer Gábor
3. Doktori disszertációjának cime: Sévet Jehuda. S"lomo Ibn Verga
krónikája. Bp., 1934.
4. Birnfeld felesége Fein Margit jóvoltából ismerhettem meg a
mártir-rabbi grafikai munkásságát. Az eredeti dokumentumokat az
USA-ban élő unokatestvérének Kovács László úrnak hagyományozta,
akinek segítségével tehetem közzé az eleddig nem publikált
dokumentumokat.
5. Birnfeld néhai felesége közlése szerint: a rendszeresen
használt T'nách-ja mellett visz magával a koncentrációs táborba
egy Petőfi összest.
6. B.S grafikusi munkásságának méltatásánál meg kell említeni
scriptor-i tevékenységét. Néhai Dr. Singer Ödön elmondása szerint
get-ek, házasságfelbontó levelek megírására is kapott megbízást.
Rabbi diplomájának textusa is az ő keze munkáját dicséri, de a
János Vitéz ránk maradt magyar és héber kalligrafikus szépségű
szövege is, egy artisztikummal rendelkező embert tételez fel.
7. A szegedi zsinagóga zenei struktúráját Lőw Immánuel átformálta.
Talán ez is hozzájárult, hogy a közelében élő B.S. komponálással
is foglalkozott. Eddigi kutatásaim alapján egy - a szakemberek
által is kitűnőnek tartott - Vesámru-ra akadtam.
8. Mózes I. 12.1.
9. Mózes I. 18.2.
10. M. II. 1.13
11. M. II.12.12. A szentírási eredeti szöveg:
12. A Mózes ábrázolások a Dura Europos falkép freskóitól napjaink
ezernyi kompozíciójáig húzódnak. Talán Klaus Sluter, a Dijon-ban
lévő Mózes-kút alkotása indítja el az asszociáció hullámot.
13. "A Dájénu gondolatának magvát megtaláljuk a Szifrében is
(337), egyébként ez a fejezet csak a Hággádában van meg. - írja
Róth Emil Az őrködés éjszakája, peszachi hággáda magyarázatában.
Lásd az OR-ZSE reprint kiadásában, Budapest, 2004, p.75
15. Figyelembe ajánlom a Magyarországi zsinagógák, szerk.: Gerő,
Budapest, 1989, melyben adatokat találhatunk a szegedi
zsinagógákról is. p. 129.
16. Dr. Frenkel Jenőt 1926-ban választották meg rabbivá Szegeden.
Aktív cionista szemléletű tudós volt. 1927.-ben "Ifjúsági
Könyvtárt" alapított. Öt évig - 1934-1939 - szerkesztette a Zsidó
Ifjúsági Könyvtár című havi lapot. 1949-ben Izraelbe alijázott.
Frenkel Jenő életéről e konferencián tart előadást a jelenlegi
szegedi rabbi, Markovits Zsolt.
Frenkel publikációi közül megemlítjük:
Dr. Frenkel Jenő: A MISNA. A XXII. KÖZSÉGKERÜLETI ŰLÉSE ELÖTT,
1937.
VII. 23. Szeged, 1937.
Dr. Frenkel Jenő: KORUNK PRÓFÉTÁJA, Szeged, 1939.
Dr. Frenkel Jenő: ISTVÁN KIRÁLY, 1938. VIII.20, Szeged, 1938.
Dr. Frenkel Jenő: 5701 ADAR HETEDIKE, Szeged, 1941.
17. A szegedi zsinagógáról megjelent bőséges irodalomból hadd
emeljük ki a legújabb magyar nyelvű irodalmat: Podonyi Hedvig,
Zsinagógák Magyarországon, Bp. é.n. (2005)
|
