Sommer László egyetemi docens:
Az egyetemi zsinagóga ablakai

Elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett rendezvénysorozatban, Zsidó művészet, zsidó művészek címmel megrendezett tudományos ülésszakon,(Budapest, 2008. november 18.)

„És állandó lészen a Te házad”
(Smu II. 7. 16.)
„Az én házam, imádság háza minden nép számára” (Jes 56.7)


Bevezető

Az OR-ZSE zsinagógája az egyetem épületével együtt 1877-ben épült, azóta megszakítás nélkül funkcionál. A zsinagógai tér a neológ szertartásnak megfelelően került kialakításra, egyedisége — az épület szerkezetéből adódóan — az ablakok egy oldalon, a bejárattól baloldalon való elhelyezkedésében áll. A jelenlegi vallási vezetést dicséri az a törekvés, hogy valamennyi zsinagógai ablak színesítse a belső atmoszférát. Az ablakok egykoron egyszerű üvegezésűek voltak, napjainkra ennek helyét majdnem az egész ablakfelületen színes, díszített, festett ólomkeretes üvegtáblák vették át, amelyeken keresztül gyönyörű színek vetülnek a frigyszekrényre és a templomi térre.

A zsinagóga ablakait szerkezetileg három egységre oszthatjuk. A földszinti ablaksor, amelynek középső részén egy ajtó is helyet kapott, alsó 5x6 ablaktáblája az egykori lágymányosi épült zsinagóga ablakai alapján készült. Az 1936-ban épült zsinagóga Budapest egyik különleges Bauhaus zsinagógája volt, amely alig három évtizedig szolgálhatott eredeti állapotában hitéleti célokat, államosították, majd 1969-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak adták át. Eredeti külső díszeit lebontották, a megmentett ablaktáblákat pedig az akkori Országos Rabbiképző Intézetbe szállították.

Ezeken az ablaktáblákon hagyományos zsidó szimbólumok, a zsinagógai és vallási élet eseményeinek, ünnepeinek tartozékai, jelképei jelennek meg.

A földszinti ablaksor legfelső sora már a zsinagóga híveinek, az egyetem oktatóinak adományaiból készült el, ezek között középen megtalálható a hagyományos menóra ábrázolás és Izrael állam címere is, amelyek a zsinagóga oldali ajtajának felső részében kaptak helyet. A további ablakokon — balról jobbra haladva — havdalához szükséges eszközöket, egy asztalt gyertyával és imakönyvvel, hamszát, a Dohány utcai zsinagóga örökmécsesét, tóraolvasó emelvényt tórával és jáddal, a siratófalat, a soproni zsinagógából elhozott óra képi másolatát és Sára sátrát láthatjuk.

A karzat szintjén még nem lett újraüvegezve minden ablak, az elkészült színes, díszített üvegek szintén a hívek adományaiból készültek el.

A következő ablakok érdekes közös jegye az apró színes üvegkövekből kirakott szőlőfürt, amely különlegessé teszi az üvegtáblákat, megtöri a szögletes, egyenes vagy enyhén hullámzó vonalakkal tagolt mozaikrendszert és mozgalmasan, üdítően színesen szokatlan elemekkel ábrázol.


Tóra és szőlőfürt

Talmud Menahet: „A Tóra tanulmányozása áldás mondá Rabban Samuel Bar Nachmani”. és hivatkozik.

Móz: II. 33. 11.Az ő szolgája az ifju Józsua, Nunnak fia nem távozik el a sátorból” Ekkor a szent, áldassék a neve így szólt Józsuához: Mivel hogy a Tóra igéi tenéked oly kedvesek „a Tórának eme könyve ne hagyja el a te szájadat”.
 

Ez az ablak sok szép színes egységből áll össze, amelyek az ősz tiszta színeit hordozzák magukban, bal felső egységében egy hatalmas zöld szőlőfürt látható levelekkel és kacsokkal, mellette pedig az ablak fő eleme két kéz által magasra tartott szétnyitott tóratekercs, rajta kiemelve a B’resit, Mózes azonos nevű első könyvének kezdő szava olvasható. Az ablak a tórát tisztelő édesapa emlékét őrzi.

Az őszi motívum valamint a B’resit feliratú tóra együttesen az őszi nagyünnepekre, illetve a Tóra lezárását azonnal követő újrakezdésre utal. A felolvasás módja is a zsidó vallás, a zsidó élet folytonosságát szimbolizálja. Az őszi nagyünnepek a zsinagógai év legjelentősebb eseményei közé sorolandók.


Szőlőfürtök és hárfa

Moz IV. 13, 24:Azt a helyet elnevezték Eskol völgyének a szőlőfürt miatt, amelyet Izrael Fiai onnét hoztak.

Smuel: 1. 16, 16-18 és 16, 23
Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak, hogy keressenek olyan embert, a ki tudja a hárfát pengetni, és mikor az Istentől küldött gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te megkönnyebbülj. És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát számomra olyan embert, aki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám. Akkor felelt egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a Bethlehemben lakó Isainak egyik fiát, aki tud hárfázni, aki erős vitéz és hadakozó férfiú, értelmes és Szép ember, és az Úr vele van”.
„És lett, hogy a mikor Istennek lelke Saulon volt, vette Dávid a hárfát és kezével pengette; Saul pedig megkönnyebbült és jobban lett, és a gonosz lélek eltávozott tőle”.


Az ablaktábla egyszerű szürke háttérrel rendelkezik, felső részében néhány narancsszínű részlettel. A fő motívum a precízen, háromdimenziós formában ábrázolt csontszín hárfa, amelyet fent balról egy piros, jobbról pedig egy zöld szőlőfürt övez. A szőlőszemek színes üvegkavicsokból készültek, több, egymással harmonizáló színárnyalatban.

A megjelenített hárfa Feleki Rezső kántorművész emlékét őrzi. Érdekes gondolati kapcsolatot képez az a tény, hogy Feleki Rezső korábban a Bocskay úti zsinagóga kántoraként is funkcionált, ahonnan az alsó ablaksor származik.


Dávid pajzsa és korona

Gerschom Scholem:Ám ahogy a Dávid pajzs igazi szimbólummá avatódjék, azért a cionistáknál sokkal többet tettek azok, akik milliók megalázásának és szégyenének emlékeztetőjévé tették. A jel, amelyet éppen a mi időnkben szentelt meg a szenvedés és az iszonyat, méltóvá vált arra, hogy világítson az élet és az építés útján”.

Fehér háttérbe helyezve piros szegéllyel Dávid-pajzsa látható, rajta kék Dávid-csillaggal. Az ablak felső egységében alul fehér, fölül sötétzöld háttérrel egy kék kerek csúcsdíszekkel ékesített négyágú szimmetrikus korona látható. A Dávid pajzs hagyomány szerinti jelkép, amelynek pontos leírása nem szerepel a Tanachban, és a későbbi bölcsek sem említik pontosan. Nem rendelkezünk hiteles forrásokkal a különböző hadi csoportok pajzsainak képi díszítéseiről, jelképeiről (csak azt tudjuk, hogy voltak), maga a Dávidcsillag motívum a különböző, polgári időszámítás szerinti évezredekben épült, zsinagógákon Inkább díszítőelemként jelent meg.
A korona egyértelmű utalás Dávid, a nagy király személyére.



Virágok és égitestek


Kohelet: 1.5: A nap lenyugszik és felkel…

Kohelet: 1.6:Megy délnek, majd északnak kerül

Ibn Daud:A magasztos hit (Az egek élő létezők 69. o.) A T’nach szó kettős jelentésű, szél és szellem. Itt nem lehet szél, mert az nem mozgatja az egeket, és a szél mozgása egyébként sem rendezett, ezért itt a szöveg a lélekről beszél, amely az egeket mozgatja”.

Az utolsó ablak egyike a zsinagóga egyszerűségében, minden különleges és bonyolult szimbólumrendszert nélkülöző, mégis megkapóan szép ablakainak. A kép alsó részében átlátszó térben három kerekded sziromlevelű, sok kis levéllel körülvett színes Virág látható. Fölöttük bal sarokban aranyló, nagy sugarakkal a nap, jobb oldalon kék színbe ágyazva a kerek telihold képe található.

A színes virágok Sávuotot juttatják eszembe. Ezen ünnep szokásai, hagyományai is a Tóra, a Tóra adásának körülményei körül forognak. A zsinagógát még az ünnepet megelőzően szokás zöld ágakkal, virágokkal díszíteni, mert a Szináj-hegy is virágba borult annak idején a Tóra adásának tiszteletére — mondja a hagyomány.


A Soproni zsinagóga órája

Talmud: Avot Traktátus Akálja ben Michalél ezt tanította:Fontolj meg három dolgot és nem esel bűnbe. Honnan eredtél? Hová mégy? És ki előtt adsz majd számot tetteidről? Honnan eredtél? Undok cseppből? Hová mégy? A por, a nyüvek, a férgek honába? És ki előtt adsz majd számot tetteidről? A királyok Királya a Legszentebb előtt, áldassék a neve!”

A soproni zsinagóga eredeti órája helyet kap az ORZSE zsinagógájának jobb oldali falán, s az egyik ablakon, (mely a zsinagóga bal oldalán található), felfedezhetjük az órának az ablakbeli változatát.

Az óra jelképezi az idő múlását, a kerekséget, s a teljességet. Az emberi élet végességét, melyet az Ö-való 120 évben határozott meg. A kerekség, s teljesség abból adódik, hogy az óra mindig körbejár, de mindig visszatér az adott órához, mint ahogyan a zsidóságban is szimchat tórakor befejezzük és újra el is kezdjük olvasni a Tórát.


Sára sátra, nap, nap

Moz I. 11. 29:Ávrom pedig és Nochor vettek maguknak feleséget. Ávrom feleségének neve Szaraj”.

Moz I. 15. 3:És mondta Ávrom:Íme nekem nem adtál magzatot és íme az én házam szolgaszülöttje örököl utánam”.

Moz I. 17. 4:Az én szövetségem íme Veled van és te leszel népek tömegének atyjává”.

Moz I. 18. 10:Fia lesz Sárának a Te feleségednek és Sára hallotta a sátor bejáratából…”

Sára volt az első ősanyánk, akinek a sátra mindig nyitva állt, s ahol mindig fény, étel és szeretet is volt. A Nap máshogy sütött le az ő sátrára, ő volt az igazi „Jiddische mamme”, aki gondoskodott férjéről, fiáról és az egész családjáról.
A pad mely az ablakon látható jelképezi azt, hogy még egy ilyen nőnek is, mint Sára, aki mindent megadott családjának, néha bizony meg kell pihennie, le kell ülnie a padra, hiszen ő is csak egy ember, kinek szüksége van a pihenésre, szeretetre, melyet ő is ad, de viszont is megkap.


Chamsza kéz

 

A chamsza kéz, mely a védelmet szimbolizálja, azt hogy az Ö-való megvédi népét minden bajtól annak ellenére, hogy néha bizony megpróbáltatások sorát kell kiállniuk. Ennek ellenére az Ö-való mindig népével van, láthatatlan, s látható segítséget is nyújt nekik a bajban. Népének meg kell találnia a hozzá, s segítő kezéhez vezető utat, melyet nem mindig könnyű felfedezni, s ha már felfedeztük, nem könnyű megtartani.


Kotel hamaaravi

Korán: „Siratófal arab kultúrkörökből származik egyidejűleg a könyv népeként említődik a zsidóság”.

Talmud Smot Rabba: „Annak ellenére, hogy elpusztult, megmaradt szentsége, mert a Mindenható nem mozdul el onnan az I’teni glória jelenlét soha nem távozott el a siratófaltól”.

Talmud Bamidbar Rabba: „A jerusalemi templom Nyugati fala sohasem pusztult el”.

A kotel, nyugati fal, siratófal, szimbolizálja a Szentélyeket, melyeket leromboltak, s melyeknek még ma is nagy jelentősége van a zsidóság számára. A nép várja a Messiást, aki, ha eljön felépíti a III. Szentélyt, feltámasztja a holtakat, s elhozza a örök békességet, s nyugalmat erre a földre. A siratófalhoz mindenki elmehet, s ott elmondhat egy „Smá Jiszraelt”, itt kívánhatja az Örökkévalótól azt, hogy legyen békesség e földön, s hogy a zsidó nép, békében és nyugalomban élhessen azon a földön melyet az Ő ígért meg nekik.

Ezt legjobban egyik hallgatónk, Turi Anett Sarah versével tudnám bemutatni, hogy milyen jelentősége is van a Szentélynek, s így a siratófalnak is a zsidó nép számára.

Utópia, avagy az örök boldogság.
Oly szép ez a nap, minden ember arca sugárzik a boldogságtól, hisz tegnap jött el a Messiás.
Feltámasztotta a halottakat, így mindenki találkozhatott szeretteivel, elbeszélhették életük minden titkát, haláluk minden körülményét.
A Messiás felépítette a III. Szentélyt, melyben ott imádkozik Mózes, Áron, a királyok és az ősapák, hisz ma van Rosh Hasana estéje, együtt várják az Ö.való szavait.
A Messiás mindenkit megnyugtatott, hogy nemsokára az Ö.való is szól majd a néphez, így elősegítve az emberek töretlen hitét.
A Szentély olyan nagy és szép lett, hogy mindenki kényelmesen elfér benne.
A világ összes rabbijának megvan a helye a Szentélyben.
Az emberek boldogok, béke lett a világon. Nincsenek többé természeti katasztrófák.
Megszűntek a kórházak, nincs rendőrség.
Az emberek szívébe szeretet és boldogság költözött.
Az egész Föld virágba borult, nincs többé szükség pénzre, hisz minden ingyen van.
A Messiás elhozta az öröklétet, minden ember számára.
Nincs többé bűnözés, gonoszság.
A világon mindenki boldog, szép és jó lett.
Eljött a Földünkre az örök jólét, melyet a Messiás hozott el.


Nér tamid, az örökmécses

Moz II. 40. 2:Állítsd fel a gyülekezés sátrának hajlékát”.

Moz II. 40. 4: „Vidd be a lámpást és tedd fel mécseit”.

Talmud Megila 24/b. Rabbi Joszi a híres tanítómester mondotta:Egyszer késő este koromsötétben mentem az utcán. Vak embert láttam magam előtt, ki fáklyát tartott a kezében. Miért tartja – kérdeztem tőle”. „Mindaddig, amíg a fáklya a kezemben van az emberek látnak engem, s utat találnak a sötétben”. (Schőner: Mérleg)

Az örökmécses, amely jelen van minden zsinagógában, s jelen volt a Szentélyben is egyike a legfontosabb dolgoknak melyeknek jelen kell lennie egy zsinagógában. Szimbolizálja az örök szövetséget az Örökkévaló és a zsidó nép közt, mely sosem ér véget, ahogyan az örökmécses sosem alszik ki.
Ez az a jel mely azt mutatja, hogy az Örökkévaló van, volt és lesz, tehát örök, mint ez a mécses, melynek mindig égnie kell, s gondot viselnie a zsidó népről, arról a népről mely örökké az Örökkévaló kiválasztott, egyetlen, s legkedvesebb népe lesz.


Havdala (fűszerszagoló, serleg)

Moz: II. 31. 13.
Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni:Áldott vagy Te Ö.való, Ki elválasztod a szentet a világiaktól”.

A havdala melynek jelentése elválasztás, nagy jelentőséggel bír hagyományainkban. Ez az a szertartás, melynek keretében elválasztjuk szombatot a hétköznapoktól, itt térünk vissza a szombat szentségéből újra a hétköznapi életbe. E szertartás keretében fűszereket szagolunk, melyek segítenek illatukkal elválasztani a legszentebb ünnepünket, a szombatot, mely minden héten visszatér hozzánk, a hétköznapoktól.


Benjámin története a fáraónál

Moz I. 44, 2: „Serlegemet pedig az ezüst serleget tedd a legkisebbik zsákjának szájába…

József megparancsolta, hogy az Összes testvérének, aki elment hozzá Egyiptomba, töltsék meg a zsákját élelemmel. József ezüst serlegét pedig a legkisebb testvér, Benjámin zsákjába kellett rakni. Így is lett. József azért tette ezt, mert Benjámint szerette a legjobban, és szerette volna, ha nála marad. Ugyanis akinél megtalálják a serleget, annak szolgálnia kell Józsefet. Amikor megtalálták, a többi testvér is maradni akart, de József elküldte őket.


József szimbóluma

Moz I.37. 6-7:Halljátok csak ezt az álmot, amit álmodtam Íme mi kévéket kötöttünk a mezőn, és íme fölállot az én kévém és állva is maradt, körülveszik a ti kévéitek és leborulnak az én kévém előtt.”

Moz I. 37. 9: Még egy álom „a nap a hold és tizenegy csillag leborultak előttem”.

Józsefnek sanyarú sorsa volt, mert a testvérei kútba vetették, ami után Egyiptomba került, ahol pedig börtönbe. Szerencséjére sikeresen megfejtett a tömlöcben egy álmot, amire felfigyeltek. A fáraó maga mellé fogadta, hogy segítsen az ő álmait is megfejteni. József segítségével fel tudtak készülni Egyiptomban a hét bő és a hét szűk esztendőre. A hét szűk esztendő alatt József testvérei és családjaik Egyiptomba mentek, mert tudták, hogy ott még van gabona. Azt viszont nem tudták, hogy találkozni fognak Józseffel. Amikor erre sor került, nem ismerték meg őt, teljesen elfelejtették, kivéve az apjukat. Mint Egyiptomban a második ember, rendelkezhetett a gabona felől és adott is a rokonainak.


Eszter koronája

Talmud: Megila traktátus: „Törvényeink különböznek minden népétől.” nem esznek a miénkből, nem házasodnak közülünk, nem jönnek nőül hozzánk és a király törvényeit tartják be”.

Eszter Perzsiában elő zsidó lány volt, akinek tündérmeseként alakult az élete. Természetesen az ezekre a mesékre jellemző bonyodalmakkal együtt.

Évente egyszer, Purimkor — a zsidó farsangkor — felolvassuk a zsinagógákban ezt a történetet. Perzsia királyának felesége nem viselkedett jól, ezért megölettetett. Az Új feleség, hősnőnk, Eszter lett. A király nem tudta róla, hogy zsidó, mert félt, és eltitkolta ezt. Történt egyszer, hogy a király tanácsosa előtt nem borult le valaki, aki zsidó volt, ezért ki akarta irtani őket. A király hajlott volna a dologra, de amikor megtudta, hogy szeretett felesége is e nép tagja, megkegyelmezett nekik, és a gonosz tanácsosát végeztette ki. Így megmenekülhettek a zsidók.


Égő csipkebokor

Moz II. 3, 2:És megjelent neki az Ö,való angyala tűzlángban a csipkebokor közepéből és ő látta, hogy íme a csipkebokor ég a tűzben, de a csipkebokor nem emésztődik meg”.

Mózes a fáraó fiaként nőtt fel és ő örökölte volna a trónt, de amikor megtudta, hogy ő a rabszolga néphez, a zsidókhoz tartozik, akkor eljött a nevelőapjától és a pusztában vándorolt. Az Ö.való megjelent neki egy égő csipkebokorban, és arra kérte, hogy vezesse ki a zsidókat Egyiptomból. Mózes nem tudta, hogy vajon hinni fognak-e neki, ezért az Ö.való jeleket mutatott, amivel meggyőzheti a népet.

Az égő csipkebokornál felmerül az a kérdés, hogy Vajon miért nem égett el a bokor? Talán valami más égett? De akkor mi volt az? Ezek azok a kérdések, amelyekre nincs magyarázat, csupán az Ö.valóba vetett hitünk.


Papi áldás

Moz IV. 6f. 22-27 mondat:És szólt az Ö.való Mózeshez, mondván: „Szólj Áronhoz és fiaihoz, mondván: Így áldjátok meg Izrael fiait, ezt mondván nekik: Áldjon meg téged az Ö.való, és őrködjék fölötted. Ragyogtassa az Ö.való az Ö arcát reád és legyen hozzád kegyelmes. Fordítsa az Ö.való az Ő arcát feléd, és szerezzen neked békét. És helyezzék nevemet Izrael fiaira, és én megáldom őket”.

A kohanita (főpapi) áldás többek közt Jom Kipurkor van. Más néven düchenolásnak hívják. Speciális kéztartás párosul hozzá, miszerint a mutató- ás középső ujjakat, valamint a gyűrűs- és kisujjat egymáshoz szorítják úgy, hogy középen látható távolság legyen.

Ez az ablak egy ilyen áldást ábrázol, ami ebben a zsinagógában történt. A kis szalagok és kipák a gyerekeket jelképezik, akiket megáldott rektorunk, Dr. Schőner Alfréd.


Az élet fája

Talmud Gittin szerint:Izraelben fiúgyermek születésekor egy kis cédrusfát, leánygyermek születése esetén egy kis erdei fenyőt ültettek. Menyegzőjüknél a fát kivágták és esküvői mennyezet készült. Betharban egyszer az arra járó császárkisasszony kocsijának a rúdja eltörött. A cédrusfát kivágták kocsirúdnak rakták. A zsidók rátámadtak a munkásokra, ezért a császár ellenük vonult”.

A Tórában a Teremtés után rögtön Ádám ás Éva története következik. Miután az való megteremtette és elvezette őket az Éden kertbe, ahol két fát mutatott nekik. A tudás fája mellett az élet fáját. E két fáról nem ehetnek, de az összes többiről igen. Aki eszik az élet fájáról, az örökéletű lesz. Az Ö.való ezt nem szerette volna, de mégis próbára tette az első emberpárt. Éva a kígyó hatására végül nem ennek a fának a gyümölcséből evett, hanem a tudás fájáról.

Ez esetben nem teljesen erről szól ez az ablak. Itt, az ablak készíttetője a testvéreit kívánta megjeleníteni. Azok az ágak, amin nincsenek levelek, azokra a családtagokra emlékeztetnek, akik odavesztek a II. világháborúban. Amin viszont vannak levelek, ők megmaradtak, és családot tudtak alapítani. A levelek a leszármazottakat szimbolizálhatják.
 

Sommer László

   Vissza a TUDOMÁNY-hoz