Elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett
rendezvénysorozatban, Zsidó művészet, zsidó művészek címmel
megrendezett tudományos ülésszakon,(Budapest, 2008. november 18.)
„És állandó lészen a Te házad”
(Smu II. 7. 16.)
„Az én házam, imádság háza minden nép számára” (Jes 56.7)
Bevezető
Az OR-ZSE zsinagógája az egyetem épületével együtt 1877-ben épült,
azóta megszakítás nélkül funkcionál. A zsinagógai tér a neológ
szertartásnak megfelelően került kialakításra, egyedisége — az
épület szerkezetéből adódóan — az ablakok egy oldalon, a bejárattól
baloldalon való elhelyezkedésében áll. A jelenlegi vallási vezetést
dicséri az a törekvés, hogy valamennyi zsinagógai ablak színesítse a
belső atmoszférát. Az ablakok egykoron egyszerű üvegezésűek voltak,
napjainkra ennek helyét majdnem az egész ablakfelületen színes,
díszített, festett ólomkeretes üvegtáblák vették át, amelyeken
keresztül gyönyörű színek vetülnek a frigyszekrényre és a templomi
térre.
A zsinagóga ablakait szerkezetileg három egységre oszthatjuk. A
földszinti ablaksor, amelynek középső részén egy ajtó is helyet
kapott, alsó 5x6 ablaktáblája az egykori lágymányosi épült zsinagóga
ablakai alapján készült. Az 1936-ban épült zsinagóga Budapest egyik
különleges Bauhaus zsinagógája volt, amely alig három évtizedig
szolgálhatott eredeti állapotában hitéleti célokat, államosították,
majd 1969-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak adták át.
Eredeti külső díszeit lebontották, a megmentett ablaktáblákat pedig
az akkori Országos Rabbiképző Intézetbe szállították.
Ezeken az ablaktáblákon hagyományos zsidó szimbólumok, a zsinagógai
és vallási élet eseményeinek, ünnepeinek tartozékai, jelképei
jelennek meg.
A földszinti ablaksor legfelső sora már a zsinagóga híveinek, az
egyetem oktatóinak adományaiból készült el, ezek között középen
megtalálható a hagyományos menóra ábrázolás és Izrael állam címere
is, amelyek a zsinagóga oldali ajtajának felső részében kaptak
helyet. A további ablakokon — balról jobbra haladva — havdalához
szükséges eszközöket, egy asztalt gyertyával és imakönyvvel, hamszát,
a Dohány utcai zsinagóga örökmécsesét, tóraolvasó emelvényt tórával
és jáddal, a siratófalat, a soproni zsinagógából elhozott óra képi
másolatát és Sára sátrát láthatjuk.
A karzat szintjén még nem lett újraüvegezve minden ablak, az
elkészült színes, díszített üvegek szintén a hívek adományaiból
készültek el.
A következő ablakok érdekes közös jegye az apró színes üvegkövekből
kirakott szőlőfürt, amely különlegessé teszi az üvegtáblákat,
megtöri a szögletes, egyenes vagy enyhén hullámzó vonalakkal tagolt
mozaikrendszert és mozgalmasan, üdítően színesen szokatlan elemekkel
ábrázol.
Tóra és szőlőfürt
Talmud Menahet: „A Tóra tanulmányozása áldás mondá Rabban Samuel Bar
Nachmani”. és hivatkozik.
Móz: II. 33. 11. „Az ő szolgája az ifju Józsua, Nunnak fia nem
távozik el a sátorból” Ekkor a szent, áldassék a neve így szólt
Józsuához: Mivel hogy a Tóra igéi tenéked oly kedvesek „a Tórának
eme könyve ne hagyja el a te szájadat”.
Ez az ablak sok szép színes egységből áll össze, amelyek az ősz
tiszta színeit hordozzák magukban, bal felső egységében egy hatalmas
zöld szőlőfürt látható levelekkel és kacsokkal, mellette pedig az
ablak fő eleme két kéz által magasra tartott szétnyitott
tóratekercs, rajta kiemelve a B’resit, Mózes azonos nevű első
könyvének kezdő szava olvasható. Az ablak a tórát tisztelő édesapa
emlékét őrzi.
Az őszi motívum valamint a B’resit feliratú tóra együttesen az őszi
nagyünnepekre, illetve a Tóra lezárását azonnal követő újrakezdésre
utal. A felolvasás módja is a zsidó vallás, a zsidó élet
folytonosságát szimbolizálja. Az őszi nagyünnepek a zsinagógai év
legjelentősebb eseményei közé sorolandók.
Szőlőfürtök és hárfa
Moz IV. 13, 24: „Azt a helyet elnevezték Eskol völgyének a szőlőfürt
miatt, amelyet Izrael Fiai onnét hoztak.”
Smuel: 1. 16, 16-18 és 16, 23
„Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak,
hogy keressenek olyan embert, a ki tudja a hárfát pengetni, és mikor
az Istentől küldött gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te
megkönnyebbülj. És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát
számomra olyan embert, aki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám.
Akkor felelt egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a
Bethlehemben lakó Isainak egyik fiát, aki tud hárfázni, aki erős
vitéz
és hadakozó férfiú, értelmes és Szép ember, és az Úr vele
van”.
„És lett, hogy a mikor Istennek lelke Saulon volt, vette Dávid a
hárfát és kezével pengette; Saul pedig megkönnyebbült és jobban
lett, és a gonosz lélek eltávozott tőle”.
Az ablaktábla egyszerű szürke háttérrel rendelkezik, felső részében
néhány narancsszínű részlettel. A fő motívum a precízen,
háromdimenziós formában ábrázolt csontszín hárfa, amelyet fent
balról egy piros, jobbról pedig egy zöld szőlőfürt övez. A
szőlőszemek színes üvegkavicsokból készültek, több, egymással
harmonizáló színárnyalatban.
A megjelenített hárfa Feleki Rezső kántorművész emlékét őrzi.
Érdekes gondolati kapcsolatot képez az a tény, hogy Feleki Rezső
korábban a Bocskay úti zsinagóga kántoraként is funkcionált, ahonnan
az alsó ablaksor származik.
Dávid pajzsa és korona
Gerschom Scholem: „Ám ahogy a Dávid pajzs igazi szimbólummá
avatódjék, azért a cionistáknál sokkal többet tettek azok, akik
milliók megalázásának és szégyenének emlékeztetőjévé tették. A jel,
amelyet éppen a mi időnkben szentelt meg a szenvedés és az iszonyat,
méltóvá vált arra, hogy világítson az élet és az építés útján”.
Fehér háttérbe helyezve piros szegéllyel Dávid-pajzsa látható, rajta
kék Dávid-csillaggal. Az ablak felső egységében alul fehér, fölül
sötétzöld háttérrel egy kék kerek csúcsdíszekkel ékesített négyágú
szimmetrikus korona látható. A Dávid pajzs hagyomány szerinti
jelkép, amelynek pontos leírása nem szerepel a Tanachban, és a
későbbi bölcsek sem említik pontosan. Nem rendelkezünk hiteles
forrásokkal a különböző hadi csoportok pajzsainak képi
díszítéseiről, jelképeiről (csak azt tudjuk, hogy voltak), maga a
Dávidcsillag motívum a különböző, polgári időszámítás szerinti
évezredekben épült, zsinagógákon Inkább díszítőelemként jelent meg.
A korona egyértelmű utalás Dávid, a nagy király személyére.
Virágok és égitestek
Kohelet: 1.5: „A nap lenyugszik és felkel…”
Kohelet: 1.6: „Megy délnek, majd északnak kerül”
Ibn Daud: „A magasztos hit (Az egek élő létezők 69. o.) A T’nach szó
kettős jelentésű, szél és szellem. Itt nem lehet szél, mert az nem
mozgatja az egeket, és a szél mozgása egyébként sem rendezett, ezért
itt a szöveg a lélekről beszél, amely az egeket mozgatja”.
Az utolsó ablak egyike a zsinagóga egyszerűségében, minden
különleges és bonyolult szimbólumrendszert nélkülöző, mégis
megkapóan szép ablakainak. A kép alsó részében átlátszó térben három
kerekded sziromlevelű, sok kis levéllel körülvett színes Virág
látható. Fölöttük bal sarokban aranyló, nagy sugarakkal a nap, jobb
oldalon kék színbe ágyazva a kerek telihold képe található.
A színes virágok Sávuotot juttatják eszembe. Ezen ünnep szokásai,
hagyományai is a Tóra, a Tóra adásának körülményei körül forognak. A
zsinagógát még az ünnepet megelőzően szokás zöld ágakkal, virágokkal
díszíteni, mert a Szináj-hegy is virágba borult annak idején a Tóra
adásának tiszteletére — mondja a hagyomány.
A Soproni zsinagóga órája
Talmud: Avot Traktátus Akálja ben Michalél ezt tanította: „Fontolj
meg három dolgot és nem esel bűnbe. Honnan eredtél? Hová mégy? És ki
előtt adsz majd számot tetteidről? Honnan eredtél? Undok cseppből?
Hová mégy? A por, a nyüvek, a férgek honába? És ki előtt adsz majd
számot tetteidről? A királyok Királya a Legszentebb előtt, áldassék
a neve!”
A soproni zsinagóga eredeti órája helyet kap az ORZSE zsinagógájának
jobb oldali falán, s az egyik ablakon, (mely a zsinagóga bal oldalán
található), felfedezhetjük az órának az ablakbeli változatát.
Az óra jelképezi az idő múlását, a kerekséget, s a teljességet. Az
emberi élet végességét, melyet az Ö-való 120 évben határozott meg. A
kerekség, s teljesség abból adódik, hogy az óra mindig körbejár, de
mindig visszatér az adott órához, mint ahogyan a zsidóságban is
szimchat tórakor befejezzük és újra el is kezdjük olvasni a Tórát.
Sára sátra, nap, nap
Moz I. 11. 29: „Ávrom pedig és Nochor vettek maguknak feleséget.
Ávrom feleségének neve Szaraj”.
Moz I. 15. 3: „És mondta Ávrom:Íme nekem nem adtál magzatot és íme
az én házam szolgaszülöttje örököl utánam”.
Moz I. 17. 4: „Az én szövetségem íme Veled van és te leszel népek
tömegének atyjává”.
Moz I. 18. 10: „Fia lesz Sárának a Te feleségednek és Sára hallotta
a sátor bejáratából…”
Sára volt az első ősanyánk, akinek a sátra mindig nyitva állt, s
ahol mindig fény, étel és szeretet is volt. A Nap máshogy sütött le
az ő sátrára, ő volt az igazi „Jiddische mamme”, aki gondoskodott
férjéről, fiáról és az egész családjáról.
A pad mely az ablakon látható jelképezi azt, hogy még egy ilyen
nőnek is, mint Sára, aki mindent megadott családjának, néha bizony
meg kell pihennie, le kell ülnie a padra, hiszen ő is csak egy
ember, kinek szüksége van a pihenésre, szeretetre, melyet ő is ad,
de viszont is megkap.
Chamsza kéz
A chamsza kéz, mely a védelmet szimbolizálja, azt hogy az Ö-való
megvédi népét minden bajtól annak ellenére, hogy néha bizony
megpróbáltatások sorát kell kiállniuk. Ennek ellenére az Ö-való
mindig népével van, láthatatlan, s látható segítséget is nyújt nekik
a bajban. Népének meg kell találnia a hozzá, s segítő kezéhez vezető
utat, melyet nem mindig könnyű felfedezni, s ha már felfedeztük, nem
könnyű megtartani.
Kotel hamaaravi
Korán: „Siratófal arab kultúrkörökből származik egyidejűleg a könyv
népeként említődik a zsidóság”.
Talmud Smot Rabba: „Annak ellenére, hogy elpusztult, megmaradt
szentsége, mert a Mindenható nem mozdul el onnan az I’teni glória
jelenlét soha nem távozott el a siratófaltól”.
Talmud Bamidbar Rabba: „A jerusalemi templom Nyugati fala sohasem
pusztult el”.
A kotel, nyugati fal, siratófal, szimbolizálja a Szentélyeket,
melyeket leromboltak, s melyeknek még ma is nagy jelentősége van a
zsidóság számára. A nép várja a Messiást, aki, ha eljön felépíti a
III. Szentélyt, feltámasztja a holtakat, s elhozza a örök
békességet, s nyugalmat erre a földre. A siratófalhoz mindenki
elmehet, s ott elmondhat egy „Smá Jiszraelt”, itt kívánhatja az
Örökkévalótól azt, hogy legyen békesség e földön, s hogy a zsidó
nép, békében és nyugalomban élhessen azon a földön melyet az Ő ígért
meg nekik.
Ezt legjobban egyik hallgatónk, Turi Anett Sarah versével tudnám
bemutatni, hogy milyen jelentősége is van a Szentélynek, s így a
siratófalnak is a zsidó nép számára.
Utópia, avagy az örök boldogság.
Oly szép ez a nap, minden ember arca sugárzik a boldogságtól, hisz
tegnap jött el a Messiás.
Feltámasztotta a halottakat, így mindenki találkozhatott
szeretteivel, elbeszélhették életük minden titkát, haláluk minden
körülményét.
A Messiás felépítette a III. Szentélyt, melyben ott imádkozik Mózes,
Áron, a királyok és az ősapák, hisz ma van Rosh Hasana estéje,
együtt várják az Ö.való szavait.
A Messiás mindenkit megnyugtatott, hogy nemsokára az Ö.való is szól
majd a néphez, így elősegítve az emberek töretlen hitét.
A Szentély olyan nagy és szép lett, hogy mindenki kényelmesen elfér
benne.
A világ összes rabbijának megvan a helye a Szentélyben.
Az emberek boldogok, béke lett a világon. Nincsenek többé természeti
katasztrófák.
Megszűntek a kórházak, nincs rendőrség.
Az emberek szívébe szeretet és boldogság költözött.
Az egész Föld virágba borult, nincs többé szükség pénzre, hisz
minden ingyen van.
A Messiás elhozta az öröklétet, minden ember számára.
Nincs többé bűnözés, gonoszság.
A világon mindenki boldog, szép és jó lett.
Eljött a Földünkre az örök jólét, melyet a Messiás hozott el.
Nér tamid, az örökmécses
Moz II. 40. 2: „Állítsd fel a gyülekezés sátrának hajlékát”.
Moz II. 40. 4: „Vidd be a lámpást és tedd fel mécseit”.
Talmud Megila 24/b. Rabbi Joszi a híres tanítómester mondotta:
„Egyszer késő este koromsötétben mentem az utcán. Vak embert láttam
magam előtt, ki fáklyát tartott a kezében. Miért tartja – kérdeztem
tőle”. „Mindaddig, amíg a fáklya a kezemben van az emberek látnak
engem, s utat találnak a sötétben”. (Schőner: Mérleg)
Az örökmécses, amely jelen van minden zsinagógában, s jelen volt a
Szentélyben is egyike a legfontosabb dolgoknak melyeknek jelen kell
lennie egy zsinagógában. Szimbolizálja az örök szövetséget az
Örökkévaló és a zsidó nép közt, mely sosem ér véget, ahogyan az
örökmécses sosem alszik ki.
Ez az a jel mely azt mutatja, hogy az Örökkévaló van, volt és lesz,
tehát örök, mint ez a mécses, melynek mindig égnie kell, s gondot
viselnie a zsidó népről, arról a népről mely örökké az Örökkévaló
kiválasztott, egyetlen, s legkedvesebb népe lesz.
Havdala (fűszerszagoló, serleg)
Moz: II. 31. 13.
Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni: „Áldott vagy Te Ö.való, Ki
elválasztod a szentet a világiaktól”.
A havdala melynek jelentése elválasztás, nagy jelentőséggel bír
hagyományainkban. Ez az a szertartás, melynek keretében elválasztjuk
szombatot a hétköznapoktól, itt térünk vissza a szombat szentségéből
újra a hétköznapi életbe. E szertartás keretében fűszereket
szagolunk, melyek segítenek illatukkal elválasztani a legszentebb
ünnepünket, a szombatot, mely minden héten visszatér hozzánk, a
hétköznapoktól.
Benjámin története a fáraónál
Moz I. 44, 2: „Serlegemet pedig az ezüst serleget tedd a legkisebbik
zsákjának szájába…”
József megparancsolta, hogy az Összes testvérének, aki elment hozzá
Egyiptomba, töltsék meg a zsákját élelemmel. József ezüst serlegét
pedig a legkisebb testvér, Benjámin zsákjába kellett rakni. Így is
lett. József azért tette ezt, mert Benjámint szerette a legjobban,
és szerette volna, ha nála marad. Ugyanis akinél megtalálják a
serleget, annak szolgálnia kell Józsefet. Amikor megtalálták, a
többi testvér is maradni akart, de József elküldte őket.
József szimbóluma
Moz I.37. 6-7: „Halljátok csak ezt az álmot, amit álmodtam Íme mi
kévéket kötöttünk a mezőn, és íme fölállot az én kévém és állva is
maradt, körülveszik a ti kévéitek és leborulnak az én kévém előtt.”
Moz I. 37. 9: Még egy álom „a nap a hold és tizenegy csillag
leborultak előttem”.
Józsefnek sanyarú sorsa volt, mert a testvérei kútba vetették, ami
után Egyiptomba került, ahol pedig börtönbe. Szerencséjére sikeresen
megfejtett a tömlöcben egy álmot, amire felfigyeltek. A fáraó maga
mellé fogadta, hogy segítsen az ő álmait is megfejteni. József
segítségével fel tudtak készülni Egyiptomban a hét bő és a hét szűk
esztendőre. A hét szűk esztendő alatt József testvérei és családjaik
Egyiptomba mentek, mert tudták, hogy ott még van gabona. Azt viszont
nem tudták, hogy találkozni fognak Józseffel. Amikor erre sor
került, nem ismerték meg őt, teljesen elfelejtették, kivéve az
apjukat. Mint Egyiptomban a második ember, rendelkezhetett a gabona
felől és adott is a rokonainak.
Eszter koronája
Talmud:
Megila traktátus: „Törvényeink különböznek minden népétől.”
nem esznek a miénkből, nem házasodnak közülünk, nem jönnek nőül
hozzánk és a király törvényeit tartják be”.
Eszter Perzsiában elő zsidó lány volt, akinek tündérmeseként alakult
az élete. Természetesen az ezekre a mesékre jellemző bonyodalmakkal
együtt.
Évente egyszer, Purimkor — a zsidó farsangkor — felolvassuk a
zsinagógákban ezt a történetet. Perzsia királyának felesége nem
viselkedett jól, ezért megölettetett. Az Új feleség, hősnőnk, Eszter
lett. A király nem tudta róla, hogy zsidó, mert félt, és eltitkolta
ezt. Történt egyszer, hogy a király tanácsosa előtt nem borult le
valaki, aki zsidó volt, ezért ki akarta irtani őket. A király
hajlott volna a dologra, de amikor megtudta, hogy szeretett felesége
is e nép tagja, megkegyelmezett nekik, és a gonosz tanácsosát
végeztette ki. Így megmenekülhettek a zsidók.
Égő csipkebokor
Moz II. 3, 2: „És megjelent neki az Ö,való angyala tűzlángban a
csipkebokor közepéből és ő látta, hogy íme a csipkebokor ég a
tűzben, de a csipkebokor nem emésztődik meg”.
Mózes a fáraó fiaként nőtt fel és ő örökölte volna a trónt, de
amikor megtudta, hogy ő a rabszolga néphez, a zsidókhoz tartozik,
akkor eljött a nevelőapjától és a pusztában vándorolt. Az Ö.való
megjelent neki egy égő csipkebokorban, és arra kérte, hogy vezesse
ki a zsidókat Egyiptomból. Mózes nem tudta, hogy vajon hinni
fognak-e neki, ezért az Ö.való jeleket mutatott, amivel meggyőzheti
a népet.
Az égő csipkebokornál felmerül az a kérdés, hogy Vajon miért nem
égett el a bokor? Talán valami más égett? De akkor mi volt az? Ezek
azok a kérdések, amelyekre nincs magyarázat, csupán az Ö.valóba
vetett hitünk.
Papi áldás
Moz IV. 6f. 22-27 mondat: „És szólt az Ö.való Mózeshez, mondván:
„Szólj Áronhoz és fiaihoz, mondván: Így áldjátok meg Izrael fiait,
ezt mondván nekik: Áldjon meg téged az Ö.való, és őrködjék fölötted.
Ragyogtassa az Ö.való az Ö arcát reád és legyen hozzád kegyelmes.
Fordítsa az Ö.való az Ő arcát feléd, és szerezzen neked békét. És
helyezzék nevemet Izrael fiaira, és én megáldom őket”.
A kohanita (főpapi) áldás többek közt Jom Kipurkor van. Más néven
düchenolásnak hívják. Speciális kéztartás párosul hozzá, miszerint a
mutató- ás középső ujjakat, valamint a gyűrűs- és kisujjat egymáshoz
szorítják úgy, hogy középen látható távolság legyen.
Ez az ablak egy ilyen áldást ábrázol, ami ebben a zsinagógában
történt. A kis szalagok és kipák a gyerekeket jelképezik, akiket
megáldott rektorunk,
Dr. Schőner Alfréd.
Az élet fája
Talmud Gittin szerint: „Izraelben fiúgyermek születésekor egy kis
cédrusfát, leánygyermek születése esetén egy kis erdei fenyőt
ültettek. Menyegzőjüknél a fát kivágták és esküvői mennyezet
készült. Betharban egyszer az arra járó császárkisasszony kocsijának
a rúdja eltörött. A cédrusfát kivágták kocsirúdnak rakták. A zsidók
rátámadtak a munkásokra, ezért a császár ellenük vonult”.
A Tórában a Teremtés után rögtön Ádám ás Éva története következik.
Miután az való megteremtette és elvezette őket az Éden kertbe, ahol
két fát mutatott nekik. A tudás fája mellett az élet fáját. E két
fáról nem ehetnek, de az összes többiről igen. Aki eszik az élet
fájáról, az örökéletű lesz. Az Ö.való ezt nem szerette volna, de
mégis próbára tette az első emberpárt. Éva a kígyó hatására végül
nem ennek a fának a gyümölcséből evett, hanem a tudás fájáról.
Ez esetben nem teljesen erről szól ez az ablak. Itt, az ablak
készíttetője a testvéreit kívánta megjeleníteni. Azok az ágak, amin
nincsenek levelek, azokra a családtagokra emlékeztetnek, akik
odavesztek a II. világháborúban. Amin viszont vannak levelek, ők
megmaradtak, és családot tudtak alapítani. A levelek a
leszármazottakat szimbolizálhatják.
Sommer László
|