Dr. Schőner Alfréd főrabbi
Adalék az Eszter-tekercsek művészettörténetéhez

- A Kaufmann Megila -

A középkorban Eszter életének jeleneteit leginkább a miniatúrafestészetben ábrázolták. Az egyetemes művészetben főleg a reneszánsz korától örökítik meg Megilát Eszter jeleneteit. E kor művészete kedvelte a hős férfiakat és asszonyokat. Példaképpen megemlíthetjük Sandro Botticelli "Mordecháj gyásza" című, 1478-ban, Filippino Lippi "Eszter Áchásvéros előtt" című, szintén 1478-ban készült, Michelangelo "Hámán halála" című, a Sixtusi kápolnában található, 1508-1512 között született, s Tintoretto, a Midrás-ból merített "Eszter elájul Áchásvéros király előtt" című alkotását.
A barokk kori művészek közül elsősorban Rembrandt és tanítványai, valamint Rubens műveire hívjuk fel a figyelmet. (1)

A Megilát Eszter és a zsidó művészet

A zsidó művészet máig egyedülálló alkotása az a freskósorozat, amely az i. sz. III. század első felében készült a mai Szíria területén levő Dura Europos-ban. E több, mint hét évtizeddel ezelőtt előkerült falképsorozat a helyi zsinagóga falait díszítette. A zsinagóga nyugati falának kompozíciói közül az egyik Purim történetének epizódjait ábrázolja. (2)

Majd egy évezreddel később, a héber nyelvű illusztrált kéziratosság korában találkozunk újból Eszter történetének jeleneteivel. Az Eszter könyv művészetének kiindulási pontja:
1. T'nách, a Szentírás; 2. a zarándok ünnepi Machzor; 3. a széder esti olvasmány, a Hággádá.

E három típusban nem fejlődött ki az Eszter-történet illusztráció, teljességre törekvő művészete. Az itt előforduló kompozíciók egyes jeleneteket, kiragadott mozzanatokat ábrázolnak, anélkül, hogy művészileg összefüggő képsorozatokat alkotnának.
Hadd emeljünk ki néhány példát!

1.    Az 1300-ban írt "Chumas Regensburg" magába foglalja Mózes öt könyvének, a Háftáráknak, az öt megillának, valamint Jeremiás könyve egyes fejezeteinek szövegét. A könyv illusztrációi között megtaláljuk "Eszter Áchásvéros előtt", "Mordecháj diadala", s a "Hámán akasztása" jelenetet. (3)
2.    A lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzik az 1320 körül Dél-Németországban írt és illusztrált "Machzor Lifszija"-t. A purimi liturgikus költemény marginálisán ábrázolták Hámán és fiai végzetét, valamint egy ismert Midrás jelenetet, amely szerint Hámán lánya szennyvizet zúdít - tévedésből - apjára. (4)
3.    A 15. századi reneszánsz hangulatát tükrözi a jeruzsálemi Nemzeti Egyetemi Könyvtárban lévő "Rothschild Hággádá". A hággádá egyik lapján két miniatűr kép van. Az egyiken Eszter királynő udvarhölgyeinek elrendeli a böjtöt, a másikon Hámán lóg az akasztófán.

Az említett példák ellenére azt mondhatjuk, hogy illusztrált megillák a 17. századtól maradtak fenn, eltérően a pészáchi hággádáktól, amelyeket már sok évszázaddal korábban illusztráltak zsidó művészek. Az utóbbit ugyanis - ellentétben a megillákkal - nem a zsinagógákban használták, hanem családi körben, széder este. A 17. század a barokk százada, így a Megilát Eszter szinte egész tartalma, a királyi udvar, a palota, az udvarhölgyek, az udvari emberek, fényes lakomák, az intrika, a diadalmenet, mind-mind nagyszerű témái a színekben, díszítési elemekben pompázó barokk művészetnek.

"A legrégibb megila, amelynek keletkezési évszámát hitelesen ismerjük, az 1637. évből származik, és Arthur Howitt angliai gyűjteményében van. Olaszországban készült és az ottani barokk stílus jellegzetességeit figyelhetjük meg benne. A szöveget oszlopok választják részekre és az oszlopok között van a megila szövege. Ez az első tipikus formája az architektonikus díszítésű megilláknak. Az oszlopok felett jellegzetes barokk portale van és rajta pálmát hordozó női alakot látunk, amely minden kolumna fölött ugyanaz, és semmi zsidó jellege nincs. Az oszlopfők között az Eszter dráma főszereplői: Eszter, a király, Mordecháj és Hámán láthatók. Az oldal alsó részén keretekben kisebb képek vannak. A Howitt féle megila általában a megila illusztrációjának fő típusa, amit évszázadokon keresztül utánoztak." (5)

A "Megilát Kaufmann"

Az előbb említett ún. Howitt megila hatott az Olaszországban született, majd Amszterdamban alkotó grafikusra, a nyomdát alapító Salom d'Italia-ra, s közvetve a dolgozatunk témáját alkotó ismeretlen mesterre, művészre, aki a Kaufmann Megila-t képsorozattal látta el.

Miért kapta tekercsünk a "Kaufmann Megila" elnevezést?
Kaufmann Dávid a morvaországi Kojeteinben született 1852. június 7-én és Karlsbadban elhunyt elnök 1899. július 6-án. Breslauban szerezte meg rabbioklevelét 1877-ben. Rendkívüli tehetségének köszönhetően meghívást kapott a budapesti Országos Rabbiképző Intézetbe, ahol a vallásfilozófia és a zsidó történelem tanára lett. A középkori zsidó történelem témaköréből merített tanulmányai meghozták a nemzetközi elismerést. Feladatának tartotta a zsidó tudományok népszerűsítését, s szerkesztője lett a Monatschrift für Gesichte und Wisseschaft des Judentums-nak. Emellett egyedülálló hozzáértéssel és érzékkel gyűjtötte a ritka könyveket, kéziratokat és inkunabulumokat.

Világhírű gyűjteménye halála után a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának keleti Gyűjteménye (Kaufmann Gyűjtemény) tulajdonába került. A gyűjtemény katalógusát Weisz Miksa rabbi állította össze. (6)
A Kaufmann Gyűjteményből eddig megjelentetett művek legutolsó darabja az ún. Kaufmann Megila. (7)
Az Eszter-tekercset Kaufmann Dávid Gabriele Trieste-től vásárolta Mantovában. A különleges érték megszerzése mindig megrendítette Kaufmannt. A Maimuni Kódex megvásárlása után így írt: "Ki mondotta volna Dávidnak, hogy lakásában látni fogja, amit csodálattal és ámulattal nézett tizenkilenc évvel ezelőtt a Trieste testvérek palotájában, megb. Dr. Cosimo orvos barátja társaságában, 1877 nyarán Páduában. Azért nevezhetem ezeket a napokat Purimnak, mert sorsom megajándékozott ezzel a kinccsel, a gyönyörűségnek e csodás foglalatával, melyet viszontlátni nem reméltem. Már felhagyott a szívem minden reménnyel, hogy birtokba vehetem, amit a Trieste testvérektől megvásároltam. Mert amikor a könyvek tíz ládában a határhoz, Udine-be értek, a vámosok nem engedték ki az országból… Már lemondottam a reményről, és íme segítség és mentés jött más helyről. A firenzei Galéria véleményezte a kivitel engedélyezését… Pénteken, 1896 Purimján házamba vihettem…" (8)

A Kaufmann Gyűjteményben őrzött Eszter-tekercs (jelzete: Kaufmann A 14) 3m 93,5 cm hosszú és 39 cm széles. A pergamentekercsre írt hagyományos szöveget a scriptor 16 kolumnára osztotta. Külön pergamentekercs őrzi a Megilát Eszter elmondása előtti és utáni imákat. Színekben rendkívül gazdag, architektonikus keret veszi körül minden oldal 22, sötétbarna tintával írott sorát. A T'nách hagyományos szövege felett hol a különböző - női képmás szimbolizálta - múzsák foglalnak helyet, hol szárnyas puttók tartanak ékes koronát, mely alatt különböző bibliai idézetek találhatók.

Érdemes rámutatni a szöveg és a kolumnák alatti képek közötti kapcsolatra. Azonnal felvetődik a kérdés, vajon a scriptor és az illusztrátor egyugyanaz a személy volt-e. A Kaufmann Megila nem tüntet fel semmilyen impresszum adatot, így egyelőre a kérdés megválaszolhatatlan. Tény azonban, hogy az illusztrátor ügyes kézzel, szellemesen, sőt érzékletesen választotta ki az adott oldal egyik jellemző és jellegzetes jelenetét. Így a Megilát olvasó ember előtt "megjelent" az olvasott téma attraktív képi megfogalmazása. Mindemellett a különböző T'nách motívumok hátterében felvillan a reneszánsz korának városa, az élet hangulata, s a barokk ízlésvilág hatása is.

Az illusztrátor 18 képen, miniatúrán foglalta össze, illetve a képzőművészet "nyelvén" mondta elnök a történetet. Melyek ezek a témák?

1.Áchásvéros lakomája. (Eszter 1.3.)
2.A hét udvari bölcs megjelenik Áchásvéros előtt, s Vásti királyné megbüntetését tanácsolja a királynak. (Eszter 1.13-15.)
3.Esztert Hegájhoz, a haremor házába vezetik. (Eszter 2.8.)
4.A puccsot előkészítő Bigtán és Teres végzete. (Eszter 2.23.)
5.Hámán pénzt ajánl fel a királynak a zsidók elpusztításáért cserébe. (Eszter 3.9.)
6.Eszter ruhát küld Mordechájnak, hogy azt vegye fel zsákruhája helyett. (Eszter 4.4.)
7.Hátách, Eszter háremőre viszi az üzenetet a királynőnek, mely szerint elrendeltetett a zsidók elpusztítása Susánban. (Eszter 4.9.)
8.A királyi lakoma után, Hámán hazatértében megpillantja Mordechájt, aki nem alázkodik meg előtte. (Eszter 5.9.)
9.A király álmatlanságban szenved, s felolvastat magának az udvari krónikából. (Eszter 6.1.)
10.A királyi udvaroncok Hámán házába érkeznek, hogy a minisztert Eszter
lakomájára hívják. (Eszter 6.14.)
11.Eszter a király lába elé veti magát, s könyörög népéért. (Eszter 8.3.)
12.Mordecháj Áchásvéros király nevében levelet diktál az írnoknak, melyet
elküldenek 127 tartományba. (Eszter 8.9-10.)
13.A zsidók felveszik a harcot ellenségeikkel, s elpusztítják őket. (Eszter 9.6.)
14.Hámán 10 fiának akasztása. (Eszter 9.7-9.)
15."Sloách mánot" küldése. (Eszter 9.22.)
16.Zsinagógai enteriőrben Mordecháj népét tanítja, a "dores" szót átvitt értelemben a "drasa"-val hozva összefüggésbe. (Eszter 10.3.)

A külön pergamentekercs - amelyen a megila felolvasása előtti és utáni imák olvashatók - két önálló kompozícióval egészíti ki a purimi történet illusztráció sorozatát. Az egyiken a purimi karnevált, a másikon az önvédelem jeleneteit láthatjuk.

A Kaufmann Megila illusztrációinak stíluselemeit vizsgálva megállapítható, hogy vannak olyan szimbolikus attribútumok, például a pálmaág, zeneszerszámok, stb., melyeket Jan van Eyck vagy Veronese álmodott vászonra, festett oltárképre a 15-16. században. A csavart oszlopok, a múzsákat szimbolizáló nőalakok, a koronát tartó puttók, az érett reneszánsz jellegzetességei. Ugyanakkor felfedezhetjük a 17-18. század fordulójára jellemző mozgáskavalkádot, drámai témaválasztást és teatralitást.

Az említett, datált Howitt Megila, valamint a korszakból ismert más Eszter tekercsek összehasonlítása, egybevetése alapján feltételezhető, hogy a Kaufmann Megila Itáliában készült a 17. század utolsó és a 18. század első harmada közötti időszakban. (8)