Kollányi Irén:
A pozsonyi Hatam Szofer

 

Moses Schreiber (vagy ahogy saját környezetében nevezték: Mose Szofer )   - ebben minden életrajzírója egyetért - szeptember 24-én született.[1] De  hogy 1763-ban  vagy 1762-ben, ezt, valószínűleg a zsidó naptár őszi évváltása miatt, az életrajzok fele így, a fele úgy közli. Halála időpontjában nincs eltérés az adatok közt  : 1839 október 3. 

 

Néhány tömör állítás, ahogy életrajzírói látták:

1. „Hatam Szofer a modern kor magyarországi zsidóságának egyik megkerülhetetlen gondolkozója.”

2. „A végletekig ragaszkodott az évszázados tanítások megmásíthatatlanságához és elítélt minden apró újítást. Szerinte „A Tórával ellentétes minden újdonság”

3. Gyakorlatilag tőle származott az egykori hazai ortodoxia.”

4. Ellenezte a zsidó filozófiát.

Gondolkodó? Újkori rabbikat nem szokás így titulálni. Azt mondják: bölcs, Talmud-tudós, esetleg cádik. De gondolkodó? Általában csak annyi közismert róla, hogy tiltott minden reformot.  Ki volt ő, és mi a jelentősége számunkra?

 

I. Nézzünk először egy igen rövid életrajzot:

-Mose Szofer (német családnevén Schreiber - mindkét szó írót jelent) Frankfurt am Main-ban született.

-Családját Rasitól, a XI. században élt neves Biblia kommentátortól származtatta.

-Csak 19 éves koráig élt szülővárosában.

-1783-tól Ausztriába Bosskowitzban és Prossnitzban folytatta tanulmányait.

- Dressnitzben, majd Strassnitzban (Morvaországban) volt rabbi,

-1798-tól Nagymarton (Mattersdorf) rabbija

-1806-tól élete végéig pozsonyi rabbi

- Meghalt Pozsonyban 1839 okt. 3.-án

-A Hatam Szofer nevet  már halála után híres responzum-gyűjteményéről kapta hajdani tanítványaitó, mikor döntvényei Chátám-szófer címen 1841-61 között  öt kötetben jelentek meg.

-Egy legenda szerint sírját még Hitler sem merte leromboltatni: babonásan félt tőle.

 

II. A tényszerű adat-halmaz nem árult el semmit.  Ahhoz, hogy Hátám Szofer életét, és nézeteit megértsük, két dolgot kell figyelembe vennünk: milyen volt a korabeli zsidóság helyzete, és honnan, milyen szellemi közegből származott?

-A működése előtti, azt befolyásoló tényezők közül kettőt érdemes kiemelni:

a) Az egyik esemény régebbi időre nyúlik vissza. Náchmanidesz (Ramban) hagyománytisztelete, és a RaMBaM féle racionális gondolkodás ellenzése. Ma már általános vélemény, hogy Maimonidész a középkor legnagyobb zsidó filozófusa. Műveit már keletkezésüktől kezdve mindenki ismerte, és szinte mindenki állást foglalt mellette, vagy ellene. A zsidó vallástudomány legnagyobb vitája az ő művei körül zajlott már életében, majd többször kiújult a XIII-XIV század során. Először az arab-zsidó kultúrterületen robbantott ki heves vitákat a Misna-kommentár, és a Misné Tora, még a szerző életében. A Babiloniai gáon és rés gálutá köreibe szól bele Maimonidesz azzal, hogy a Misné Torá szerkezete feleslegesé teheti a  talmudi tanulmányokat. -Maimonidesz egyik legelszántabb ellenfele R. Abulafia[2] Őt főleg a test feltámadásával kapcsolatos állítások ingerlik. Maimonidesz szerint bár van túlvilági élet, az nem az egyén, mint testi alak feltámadását jelenti. Másik problémája a I’ten tulajdonságaival, az antropomorfizmus vádjával kapcsolatos. „ebben a könyvben vészes, és veszélyes ellentétek vannak”- írja. Szerinte Maimonidesz tanai veszélyesek a zsidóságra, ezért kiterjedt levelezést folytat, hogy azoknak terjesztését megakadályozza. A Maimonidesz követők sem kevésbé vehemensek. R. Chizkija (ellen) átoklevelet ad ki Maimonidész támadói ellen. Spanyolországban Maimonidész műveit szívesen fogadja a művelt zsidó réteg. A kérdés: görög bölcsesség vagy zsidó hit, itt is felmerül. - Átok - ellenátok - elfogadás - tiltás - tanítás. Az elmérgesedett helyzetben végül két neves tudóst kértek fel a vita eldöntésére: Dávid Kimchi-t és Nachmanidészt. Kimchi Maimonidész követője volt, hajlott a filozófikus értelmezésre. Nechmanidész elutasította a filozófia módszereit, az ő irányvonala a kabbala, és a misztika volt. Nechmanidész az aggadikus értelmezést tartotta helyesnek, az allegórikust nem. Feltétel nélküli hagyománytisztelő volt, véleménye az elődökről: „fejünket lábaik talpa alá kell hajtanunk”[3]. Hatam Szofer ezt az irányvonalat  követte.

b) A másik esemény a Moses Mendelssohn  nevéhez köthető német haszkala - mely nem  sokkal Hatam Szofer születése előtt kezdődött.

-Az emancipáció útja a világi  - ebben az értelmezésben:  nem zsidó - életforma átvétele. Ennek eszközét a mászkilok - a hászkálá követői - a világi tudás megszerzésében látták. Elsődleges volt számukra a német nyelv elsajátítása. Céljaikat az állam is támogatta. Olyan oktatási rendszert kezdtek bevezetni, és kötelezővé tenni, melyben a gyerekek párhuzamosan tanulják a világi tárgyakat, és a maradék időnek megfelelően csökkentett mennyiségben a Bibliát. A Talmud-tanulás nem volt cél. A tárgyak közt olyan természettudományos ismeretek is szerepeltek, melyeket zsidó gyerekek addig nem tanultak.

-A legélesebb vitát kiváltó témák közé tartozott Mendelssohn Tóra fordítása német nyelvre.      Éppen Hatam Szofer mestere, R. Pinhasz Horowitz tiltakozott ellene. Az ellenérv: ha van fordítás, mindenki csak németül fogja olvasni a Tórát, a hébert pedig egyre jobban elfelejtik.

 

III. Életpályája

-Mose Szofer kilenc éves korában belépett rabbi  Nathan Adler jesivájába, Frankfurtban. Már ekkor felfigyeltek rendkívüli képességeire. Már 13 éves korában nyilvános előadásokat tartott. Tudása annyira rendkívüli volt, hogy Rabbi Pinchas Horowitz  megkérte őt, hogy legyen a tanítványa. Beleegyezett, de csak egy évig maradt a ebben a jesivában.

-Tanulmányait, és talán egész későbbi pályáját ez a két tanítómestere: Pinhasz Horovitz és Natan Adler határozta meg. Pinhasz rabbiról tudjuk, hogy kapcsolatban állt a haszidizmussal, (pl. a rabbi Luria féle imakönyvet használta) de ennek közvetlen hatása akkoriban nem volt Mose Szoferre. A frankfurti közösség hatalmas tudású rabbija komoly talmudi ismereteket adott tovább tanítványának. Rabbi Pinhasz szerint alapvető fontosságú Tóra eredeti jelentés szerinti magyarázata. Másik mestere, Nathan Adler ellentmondásos egyéniség lehetett: Ő és csoportja látszólag lerombolni szándékozott a szokásokat, - például a liturgia megreformálásával, a sábát időpontjának más kiszámítási módjával, de közelebbről nézve változtatási szándéka inkább szigorítás, mint reform. Úgy látszik, ismét egyszer „nincs semmi új a nap alatt”: r. Adler elképzeléseik közt szerepelt a nők cicit viselése is.

 

A korai évek munkája

-1776-tól  Mose Szofer a szomszédos városban  Mainzban tanult, majd 1777-ben visszatért szülővárosába. Amellett, hogy már fiatal korában hatalmas talmudi ismereteket szerzett, igen jártas volt a csillagászatban, geometriában , és a történelemben  is.

-1782-ben tanítóját, Nathan Adler rabbit meghívta a rabbinátus  Boskovicébe , Morvaországba, és a 18 éves Mose  Szofer követte. Innen,  Adler  rabbi tanácsát követve Prostějovba ment, ahol 1787-ben feleségül vette Sarah,  az elhunyt Prostějov-i rabbi lányát, , végül vezetője lett a helyi jesivának.

-1794-ben  vállal először rabbi állást a Morvaországi Dresnitz-be Ott hozta létre első  jesiváját.  Egyik első tanítványa a későbbi  Gaon Rabbi Meir Ash  vagyis Maharam ,Ungvár  rabbija volt.

-1798-ban nevezték ki  rabbinak Nagymartonba, vagyis Mattersdorf-ba, ez egyike a Sevá kehilotnak (a hét községnek) Burgenlandban. 

Ebben az időben már sok háláhikus kérdést intéztek hozzá a környező városokból, tehát  már közismert lehetett hatalmas háláhikus tudása.

Visszautasított ajánlatokat a rabbinátustól, de 1806-ban elfogadta a meghívást Pozsonyba vagyis Pressburgba

 

Pozsony 1806

-A pozsonyi közösség ugyanúgy megosztott volt a reform, és a konzervatív felfogás követői közöt, mint a nikolsburgi, és a prágai. Hatam Szofer érkezésekor a reformerek tartottak a nyílt konfrontációtól. De ő inkább a fiatalok tanításával, és a vallásilag képzetlen felnőttek oktatásával foglalkozott először.  A korabeli szokások szerint a rabbi ritkán, jobbára csak a nagyünnepeken tartott beszédet, Hatam Szofer azonban éppen gyakori szónoklataival, karizmatikus személyiségével, ragyogó szónoki képességeivel fogta meg a pozsonyiak szívét.

-A másik, ami nevének fényét emelte: megbízhatósága, adott szavának betartása: Mikor a nagymartoni rabbi felkínált hivatalát már elfogadta, egy jelentősebb közösség, a possnitzi is meghívta. Nemet mondott. ”Ha meggondolnám magam, nem mondanák-e a nagymartoniak: Minden ember álnok, és ez a Mózes nevű ember, akit rabbinak hívtunk … csaló. És lenne …. harag és I’ten nevének gyalázása. Egy olyan helyen pedig, ahol I’ten nevét gyalázzák, ott a rabbi tiszteletre nem számíthat.” (Nagymartonból Vágújhelyre hívása idején visszavonta szavát, de nem saját hasznára: nagymartoni búcsúbeszédét tartotta, mikor tűz ütött ki a zsidónegyedben. Bár távozása előtt feszült volt a hangulat közte és a közösség közt, nem hagyta ott helyét, míg ki nem vette részét  az újjáépítésben.)

 

-Hatam Szofer pozsonyi jesivája már három éves működés után nagyhírű intézmény, mely 150 tanulót számlál. Jesivájának látogatottsága csak a babilóniai tanházakéhoz mérhető, összesen mintegy 500 tanítványa volt.  Tanítványait megragadja különleges személyisége, kialakul körülötte egy jól képzett, és erős konzervatív csoport, melynek egyre több tagja vállal rabbi állást a környező városokban, főleg Magyarországon.  Tanítványaira következetesség, és fanatizmus jellemző. Ezek a fiatal rabbik, ahova meghívták őket, ott olyan gyülekezeteket alakítottak ki, ahol a rabbi egyszemélyi vezetőként állt a közösség élén.  Leszármazottjai és tanítványai, szétszóródva szinte az egész akkori Magyarországon, rabbiként, sokan közülük saját jesivájukban, széles körben terjesztették a mester szigorúan konzervatív tanait.

-A XIX század folyamán a másik irányvonal. a reformtörekvés is erősödött, míg végül két ellentétes felfogású részre szakadtak a magyarországi közösségek.

 

IV.  Nézetei - működése

- Véleménye a világi tanulásról:

 „Amellett, hogy fiatal korában hatalmas talmudi ismereteket szerzett, jártas volt a csillagászatban , geometriában , és a történelemben is.” - nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy szerinte a világi tárgyak közül csak ezeket szabad tanulni, ami egyébként megegyezik a középkori rabbinikus felfogással, Nahmanidesz véleményével is.  A fiatalok szerinte elhanyagolják a Tóra-tanulmányokat az idegen nyelvek kedvéért. Véleménye szerint, ha a gyerekek először világi tanulmányokat folytatnak, és csak a zsidóság alapjaival ismerkednek meg, a Talmudi tudománnyal nem, félő, hogy mire idáig jutnának, már a törvénytelenséget fogják választani. (Valószínűleg a jesivából gimnáziumba átiratkozó, világi műveltségű mászkilokra is gondolt.)

- Jól ismerte a Mendelssohn féle felfogást, és úgy vélte, a racionális magyarázgatás vége az lesz, hogy majd más racionális okokra hivatkozva elvetik a Tóra törvényeit. Mondása jelszóvá vált: “Az újítást tiltja a Tóra.” ).  Ellenezte a zsidó filozófiát, mely a judaizmus racionális magyarázatát kutatta. Szerinte, mint Nachmanidesz szerint is, törvények megtartásának nem lehet oka a megértés. Ez a felfogás elítélte a hagyományos filozófia alkalmazását a zsidóság alapelveire vonatkoztatva. (A biblia „keletkezési időpontjának” vitatása ellentétes a   - Mózes átvette a Tórát a Szinájon, és továbbadta Józsuának - vagyis a Pirké ávot-nak, a Misna a hagyomány láncolatát elmondó első mondatának elfogadásával. Márpedig ha nem fogadjuk el ezt a mondatot, akkor tagadjuk a szóbeli tan létezését, tehát a Tórát is.) Hatam Szofer szerint a hászkálá hívei egyszerűen I’ten tagadók.

- Egyes mai orthodox véleményeket figyelembe véve meglepő, de Hatam Szofer a héber nyelv  és a Cionba való visszatérés propagátora.” Az akkoriban alakuló Sivát Cion (visszatérés a Cion hegyhez) mozgalom kezdeti lépéseit egyetértően támogatta. Tanította, hogy Erec Jiszráélba letelepedni az ország építésében részt venni micva (jótékony parancsolat). Meggyőző érvei hatására az 1830-as évek táján csoportok - köztük sok tanítványa - vándoroltak ki a Szentföldre és alapítottak településeket.” -írta róla Slomovits tanár úr, az OR-ZSE honlapján megjelent cikkében[4]

 

-Responzumai - a hozzá írott kérdésekre adott válaszai - már pozsonyi rabbisága előtt is ismertté tették nevét.  Fontosnak tartotta, hogy a döntvénynek függetlennek kell lennie, és aki adja, felelősséget kell,  hogy vállaljon érte.  Összesen 150 magyarországi községből intéztek hozzá kérdéseket halákhikus ügyekben.

-Responzumai közül négyet magyar nyelven  is kiadtak 2006-ban, az MTA Judaisztikai kutatócsoport gondozásában. [5] A  responzumokról részletes, és alapos  ismertetőt közölt az OR-ZSE honlapján Szerdócz Ervin doktorandusz.[6]

-1810-ben Németországból keresték meg, hogy csatlakozzon a vesztfáliai rabbitanács elítélőihez.  A vita tárgya halahikus kérdés: szabad-e peszah idején hüvelyeseket fogyasztani? Az askenáz közösségekben ez rabbinikus tilalom alá esett, mivel a babot, borsót ínséges években ugyanúgy használták kenyérféle készítésére, mint a gabonát. Ezért az askenáz hagyomány szerint, ahogy a Tóra tiltja peszahkor a homecos - tehát a gabonakenyér - fogyasztását, ugyanúgy tilos a hüvelyesek fogyaszása is. Hatam Szofer nem mondott ki heremet - átkot - a tilalom németországi feloldóira. Nem a szomszédos ország zsidóságával való vita szítása volt a célja. Elismerte, hogy joguk volt a saját döntésükhöz, tehát a tilalom feloldásához, pedig a kérdés lényegéről más volt a véleménye, mint a vesztfáliaiaknak. Ugyanakkor kiadta saját rendeletét, mely szerint a tilalmat eredetileg a kora középkorban hozta egy rabbi, és az szerinte ma is érvényes.  A lényeg itt a risonim - és általában az elődők - tekintélyének, és az általuk hozott tilalmaknak elismerése, a bölcsek joga, hogy kerítést emeljenek a Tórának. „Az Örökkévaló, áldott legyen a neve, minden nemzedékben feljogosította a bölcseket, hogy új szokásokat vezessenek be. Így hát egyáltalán nincs mód ezeket a szokásokat eltörölni.”

-1820-ban Hatam Szofer még ellenzi a rabbiság apai örökségként való kezelését, szerinte egy fiúnak sincs joga ezt követelni. 1836-ban végrendeletében viszont arra kéri a közösséget, ne hagyják sokáig betöltetlenül a rabbi-állást. Már elsőszülött fia 15 éves korában úgy határoz, a fiúnak joga van örökölni apja hivatalát. „ És milyen örvendetes lenne, ha fiam, Avraham Smuel Binjamin tartaná az előadásokat”. - írja. Idős korában úgy látszik, már családi örökségnek értelmezi a rabbi állást. Valóban, halála után első fiát még temetésre előtt beiktatják hivatalába.

 

Halála után:

- Elsőszülött fia követi hivatalában.

- Második fia csakis erősen dicsérő hangvétellel emlékezik meg róla könyvében

- Talán fiainál is nagyobb szerepet kaptak álláspontjának tovább vitelében  a tanítványi. Nekik tulajdonítható a rabbik tekintélyének erősödése Magyarországon. Nem véletlen: az ő jesivájából kerültek főleg  ide. A karizmatikus vezető lett a minta.

-A pozsonyi jesiva növendékei közül kerül ki a Nagymihály-i gyűlés (1865) kezdeményezője, Hillel Lichtenstein. Ezen a gyűlésen hozta az orthodoxia a határozatot: [7]

Tilos más nép nyelvén prédikálni

Tilos ott imádkozni, ahol a bima nem  középen van

Tilos a zsinagógára tornyot építeni

Tilos a kántornak, és a kórusnak olyan ruha, mint a más vallásúaké

Tilos, úgy elválasztani a női karzatot, hogy a férfiak a nőket lássák

Tilos kórus imáját hallgatni, velük imádkozni, vagy imájukra áment mondani

Tilos belépni Chor Schul zsinagógába - ezek apikoroszok[8] házai.

Tilos a hüpét a zsinagógán belül felállítani - és nem a szabad  ég alatt

Tilos megváltoztatni bármilyen atyáinktól, ősatyáinktól származó bevett zsidó szokást, vagy gyakorlatot a zsinagógában.

-A határozat egyik változatában még egy pont szerepel: Tilos Tórán kívüli tanulmányokat folytatni, a mesterségeket kivéve.

Ez ma is a magyar orthodoxia hivatalos véleménye.

 

Sírjának története is különleges. Pozsonyban a XVII századtól a sziklafal és a Duna part közti keskeny sávban volt a zsidótemető. 1847-ig működött.  A temetőt 1943-ban, a megszállt Pozsonyban fel akarták számolni, hogy utat építsenek helyére.  A sírok nagyobb részét elvitték az új temetőbe, de Hatam Szofer sírjához nem mertek nyúlni. Hitler babonásan félt tőle. Ezért a környező rabbi-sírokkal együtt betonlappal fedték le az ohelt, így háborítatlanul megmaradt. Ma föld alatti emlékhelyén háborítatlanul áll a sír, sok turista látogatja.

 

Még egy érdekesség - a "Magyar házak" a Mea Sárim-ban

Jeruzsálem legismertebb ultra-ortodox negyedében, a Mea Sárim-ban  található a Magyar Házak (héberül: Batéi Ungarim) elnevezésű lakóudvar. A házakat 1891-ben építették, eredetileg egy bentlakásos jesivának (vallási iskolának). A jesivában Magyarországról kivándorolt zsidók tanultak, elsősorban a híres pozsonyi Hatam Szofer rabbi által alapított iskola idősebb diákjai.

 

Összefoglalás helyett néhány megjegyzés, ami mostanában elgondolkodásra késztetett:

- Egyfelől (ahogy Sólem Aléhem Tevjéje latolgatja): Nemrégiben valaki hosszasan, és lelkesen fejtegette, miért nem érvényes ma a homoszexualitásra vonatkozó tórai tilalom. Hogy nyomatékot szerezzen érveinek, arra hivatkozott, hogy ma a „ne ölj” parancs sem érvényes. Példának - értelmetlenül, és helytelenül - az izraeli sereget hozta fel. (Helytelenül, hiszen a védekező háború a már Tóraadás idején is más megítélés alá esett, mint a „polgári” gyilkosság, avagy a tisztán területszerző háborúban okozott halál) Ha kicsit több ideje lett volna ennek az embernek, talán a bálványimádás tilalmára is keres feloldást.  És ha sikerült volna neki minden törvényt kiiktatni, rétegenként lefejteni, ahogy a levelet káposztáról, meglepetten szemlélte volna a torzsát, nem értve, mi ebben a jó? Nem hiszem, hogy volna jogunk mindent eldobni, ami ellentétes pillanatnyi vágyainkkal.

- Másfelől: ma - sokadmagammal együtt mondhatom - talán már nem is lennénk képesek az orthodoxia által megkövetelt utat járni (én biztos nem), ennek az útnak keményebben érvényesülő, folyamatos közösségi kontrollra épülő szabályrendszerével együtt. 

- De egyfelől: Ha nem is tudjuk megtenni, fontos legalább tudnunk, milyen lenne a helyesen betartott háláhá. Ahogy Pollák úrtól[9] tanultam valaha: Szodoma és Gomora esetében a legnagyobb baj, hogy már nem is tudják, hogy rossz amit tesznek.

- Másfelől: A Hatam Szofer által támogatott orthodox felfogás szerint mi nők nem is lehetnénk jelen az egyetemen. Sőt: egyetem sem lenne ha Hatam Szofer tanítványainak véglegesen sikerült volna megakadályozni az építését.  Sajnálnám!!!

 


Források:

 -Zsidó Biblia  -  IMIT 1939-1942  alapján a 3. hasonmás kiadás
Chabad Lubovics zsidó nevelési és oktatási egyesület 1996.

-Jakov Katz: Hatam Szofer élete
 Múlt és jövő Budapest, 2008 - Magyar zsidó történelem másképp - Michael K. Silber

-Nataniel Katzburg : Az 1865-ös nagymihályi  pszák din
Múlt és jövő Budapest, 2008

- Bíró Tamás, Komoróczy Szonyja, Turán Tamás Kövér András, Visi Tamás :
Moses Schreiber (a Hatam Szofer) négy responzuma
MTA Judaisztika Kutatóközpont 2006  Budapest

- Dr. Kecskeméti Ármin rabbi - A zsidó irodalom története
        Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványa - Budapest 1909.

- Dr Fischer Ármin - Szemelvények a biblia utáni zsidó irodalomból
        Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság - Budapest 1906.

- OR-ZSE honlap : www.or-zse.hu

 


[1] Michael K. Silber : Magyar zsidó történelem másképp Jakov Katz írása : Hatam Szofer élete (Budapest: Múlt és jövő, 2008).  A sokféle internetes forrásnál Jakov Katz tanulmánya megalapozottabbnak tűnik, a további adatok az ő írására alapulnak.

[2] Rabbi Meir Halévi Abulafia tudós, a toledói jesiva vezetője (1170-1244). Leveléből közöl részleteket Dr. Fischer Ármin: Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból  (Budapest: Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság, 1906) p. 346.

[3] Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története II. (Budapest: Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványa,1909) p. 14.

[4] Eliezer Slomovits:  Hátám Szofer és az ereci gondolat .  (www.or-zse.hu,: az OR-ZSE honlapja,  2006)

[5] Bíró Tamás, Komoróczy Szonyja, Turán Tamás Kövér András, Visi Tamás: Hátám Szofer négy responzuma
  (
Budapest: MTA Judaisztika Kutatóközpont 2006)  

[6] Szerdócz Ervin Hatam Szofer: Apologetika és responzum irodalom ( www.or-zse.hu,: az OR-ZSE honlapja,  2007)

[7] Michael K. Silber : Magyar zsidó történelem másképp  - Nataniel Katzburg írása : Az 1865-ös nagymihályi pszák din   (Budapest: Múlt és jövő,2008 )  p.  191.

[8] A szó ezzel az írásmóddal szerepel a határozatban. Mivel így is érthető, nem változtattam rajta

[9] Dr. Pollák Jenő (1941-2003) jogász, címzetes egyetemi docens.  A Nagyfuvaros utcai körzet elöljárója, a MAZSIHISZ számvizsgáló bizottságának tagja, a BZSH elöljárója volt, 1997-től haláláig az OR-ZSE Szociális Munka tanszékén tanított. Zihrono livráhá- emlékéből fakadjon áldás. 

Kollányi Irén
Berlin, 2012 május

Vissza a TUDOMÁNY-hoz