A XIX.század óta a magyarországi cházánut, a
kántorművészet megteremtésében igen sok meghatározó egyéniség vett részt. Nagy
nevek működtek itthon és külföldön egyaránt. Leszármazottaik, növendékeik ma is
a közép-európai, ezen belül a hazai cházánut örököseinek vallják magukat.
Feleki Rezső, az Országos Rabbiképző -
Zsidó Egyetem zsinagógájának egykori főkántora és tanára is ezek közé tartozott.
Istenáldotta, gyönyörű basszbariton hangjával, zenei tehetségével, énektudásával
és szuggesztív előadói képességével, évtizedeken át meghatározta
istentiszteleteink liturgikus zenei színvonalát.
Életéről röviden. 1900-ban született.
Tanult énekművész volt. Jóbarátja, Ernster Dezső, a világhírű operaénekes
tanácsára német operaszínpadokon kezdte el működését, az 1920-as években. Az
operaszínpadon mégsem tudott érvényesülni, mert az operaelőadásokkal járó
feszültséggel nem tudott megbirkózni.Visszatért Budapestre, dalénekléssel
foglalkozott és hangversenyeken is fellépett. 1927-ben a Dohány utcai zsinagóga
másodkántorának nevezték ki. Ebben a minőségben szerezte meg judaisztikai tudását,
kiválóan olvasott Tórát és elsajátította a hétköznapok, szombatok és az ünnepek
zenei liturgiáját.
A II.Világháború után a budapesti
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola énektanáraként fiatal énekeseket
nevelt.Egyik leghíresebb növendéke Kelen Péter, a Magyar Állami Operaház művésze.
Rövid ideig a Honvéd Művészegyüttes Férfikarának szólistája volt. Scheiber
Sándor - az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója - a zsinagóga kántorának
kérte fel. Ezt a funkciót és énektanári működését 1981-ig - haláláig -
töltötte be.Holnap, november 19-én éppen húsz esztendeje kísértük utolsó útjára
a rákoskeresztúri temetőben.
A magyarországi zsidó közösség, főleg a holocaustot túlélt idősebb generáció,
számos nagyhírű cházánra emlékezik, ám működésükről hangzó anyag nemigen
maradt meg.Feleki Rezső kivételt képez. Ennek történetéhez néhány személyes
élményemről szeretnék beszámolni.
1958-ban, végzős Zeneművészeti
Főiskolás növendékként ismertem őt meg. Akkoriban arra kérte a Főiskola
Tanulmányi Osztályát, hogy küldjenek hozzá egy fiatal zongoristát, akit a
daléneklés érdekel, hogy néhány művet otthonában, zongorakísérettel
magnetofonjára felvehessen. Szerencsémre engem küldtek hozzá. Több alkalommal
próbáltunk, majd 1959 első felében 14 Schubert-dalt vettünk fel. Jutalmul az
együttműködésért a felvételekről másolatot kaptam tőle, amelyet a mai napig
megőriztem.
1968-ban, a Nagyünnepek előtt, Scheiber Sándor felkért, hogy legyek a Rabbiképző
zsinagógájának orgonistája. Feleki Rezsővel ettől az időtől kezdve teljesedett ki
közös munkánk és barátságunk. - 1972-ben elhatározta, vegyünk fel liturgikus
zenét is magnetofonra. A József körúti zsinagógában a szombati és ünnepi zenei
liturgiából 16 részlet került megörökítésre. A felvételekből ezúttal is
megajándékozott másolattal. Valóban ajándék volt mindkét szalag, mert ő ezeket
önmaga ellenőrzésére, tanulásra használta, nem kívánta publikálni.
1974-ben mégis sor került publikációra.
A Hungaroton ekkor vette fel vele és a Goldmark Kórussal - Ádám Emil vezényletével -
Hebrew Melodies for Shabbath and High Holidays című lemez anyagát. Az ismertetőt
Scheiber Sándor írta, a Kaufmann-gyűjtemény híres sófárt fúvó, középkori alakja
is az ő javaslatára került a lemez borítólapjára. A lemezen Feleki Rezső 5
liturgiai részletet énekel.
Ami az orgonakíséreteket illeti, a zsinagógában az akkor még működő, lábbal
fújtatott harmóniumon, a Hanglemezgyár Rottenbiller utcai stúdiójában, egy három
manuálos, lábjátékkal rendelkező hangszeren lehettem a felvételek részese.
A Magyar Rádióban 1994 novemberében, decemberében és 1995 januárjában és
februárjában, 10-10 perces adássorozat készült Feleki Rezső főkántor emlékezete
címmel. Munkatársaként és barátjaként arra kértek fel, hogy a műsorokban
narrátorként működjek közre. Mind a Schubert-dalok, mind a liturgikus zenék
felvételeiből minden alkalommal részletek hangzottak el.
A közel 20 esztendős zenei
együttműködés lehetővé teszi számomra, hogy Feleki Rezsőről, a művészről és
emberről, néhány emléket felidézhessek. Minden ima, költemény, himnusz, vagy
zsoltár amit énekelt, filozófiailag, teológiailag átgondolt volt. Pontosan tudta mit
imádkozik és mi az, ami a szavak mögött rejtőzik.Szövegkiejtése tökéletes volt. A
szavak értelmezése énekhangjával, zenei formálásával azok számára is világossá
vált, akik az imákat talán csak nagyjából, vagy egyáltalán nem
ismerték.Énektechnikai felkészültségével mindent ki tudott fejezni. Technikai
tudására jellemző volt, hogy az őszi ünnepek végeztével, a háromhetes periódus
végén, vidáman közölte: "Most már igazán jól beénekeltem magam..."
Fáradtságra sohasem panaszkodott és minden ünnep előtt lelkiismeretesen próbáltunk.
- Mindez a dalénekest is jellemezte. Nagyszerűen beszélt németül és mind zeneileg,
mind irodalmilag a német kultúra ismerője volt.
A XIX. század nagy
cházán-zeneszerzőinek, Sulzernek, Lewandowskynak, Friedmannak követőjeként saját
műveket is alkotott. Zsinagógánkban ma is felcsendülnek dallamai: a Kiddus és a 92.
zsoltár pénteken este, vagy a Mi sebérách szombaton délelőtt. Emlékét így őrzi
utóda, Tóth Emil főkántor úr és a közösség.- Rögtönözni is tudott, a chazanut
hagyományait ezzel is folytatta. Számos alkalommal, egy-egy istentisztelet előtt,
kedves humorával közölte velem, hogy ezt és ezt az imát, ma "Hasmanovszkytól
énekeljük..." Vagyis: improvizáljuk.- Közel kétméteres, magas termete, az
ókori főpapok emlékét idézte. Közvetlen emberségéért, jóságáért, mindenki
tisztelte, szerette.
Történelmi tény, hogy a háború utáni
évtizedekben az Országos Rabbiképző Intézet, ebben a térségben, az egyetlen
felsőfokú teológiai intézmény volt. Hírneve országon belül és kívül nemcsak
emiatt volt, hanem azért is, mert Scheiber Sándor péntek esti Kiddusokon elhangzott
előadásai mellett, Feleki Rezsőt lehetett istentiszteleteinken meghallgatni.
A művészt, aki Mozart, Schubert, Heine
és Goethe szellemével társalgott és aki az Örökkévalóhoz Nagyünnepeinken értünk
könyörgött a Hineni heoni mimáász hagyományos dallamaival.Szép hangjának, ragyogó
énekművészetének áldott emléke legyen bizonyítéka annak, hogy a zene mindnyájunk
számára az Örökkévaló ajándéka.
Most pedig felvételeiből
szólaljon meg néhány részlet.
Először Schubert: A hársfa című
dalának második versszakát hallják. A dalban a nyugalom, az otthon utáni béke vágya
szólal meg. "hier findst du deine Ruh" - itt találod meg nyugalmadat.
1.bejátszás: Schubert: A hársfa
A péntek esti Háskivénu következik.
Rögtönzött, hagyományos dallamok szólalnak meg az ima első részéből. Ufrajsz
olénu szukász sölajmehó - feszítsd ki felettünk a béke sátrát. Gyönyörű
költői kép a szövegben, a zene, az ének imádkozik a békéért.
2.bejátszás: Háskivénu
A Nagyünnepek délelőtti imarendjében
hangzik el az Uneszáne tajkef, a megrendítő középkori költemény.
Istentiszteleteinken Salamon Sulzer dallamait minden alkalommal drámai erővel énekelte
el. 1981-ben, Ros Hásónó másnapján, az ima végeztével Feleki Rezső rosszul lett.
Scheiber Sándor a funkciót átvette tőle. Felejthetetlen élmény volt az Olénu és az
Ajhiló loél Scheiber Sándor tolmácsolásában is. A főkántor az őszi ünnepeket
még végig énekelte, mielőtt távozott az élők sorából.
3.bejátszás. Uneszáne tajkef
Feleki Rezső énekművészete a lírát, a
szerelmi vallomást is ki tudta fejezni. Schubert egyik legnépszerűbb műve, a Standchen
- A szerenád-egyik legkedvesebb dala volt. Énekhangja puhán, behízelgően szólt. A
második versszakot hallják.
4.bejátszás: Schubert: Szerenád
A szerelmi líra másképpen szólal meg az
Énekek énekében. Minden egyes szavát zeneileg, hangilag úgy formálta meg, hogy a
hagyományoknak megfelelően imának is, vallomásnak is eleget tegyen.
5.bejátszás: Sír hásirim
Engesztelőnapon, az Ávodá imarészben, a
Hóju kajröim-nál leborulva énekelt. Mindnyájan úgy érezhettük, a jeruzsálemi
Szentély falainál mi is leborulunk...
6.bejátszás: Hóju kajröim
A halál és a lányka Schubert egyik
legnagyobb alkotása. A fiatal lány kétségbeesett, életért való könyörgését,
majd a halál megnyugtató szelídségét zeneileg kifejezni az énekművész nehéz
feladata.
7.bejátszás: Schubert: A halál és a
lányka
A dal meghallgatása
(csak nagysebességű vonalra ajánlott!!)
Másféle halálról szól a Kél mólé
ráchámim, amelynek hagyományos dallama az Örökkévalóhoz könyörög. Feleki Rezső
óhajára a lemezfelvételén utolsó részletként hallható az ima. Tolmácsolásának
minden szava, zenei fordulata, a holocaust okozta végtelen fájdalmunkat és hitünkben
való bizakodásunkat fejezi ki.
8.bejátszás: Kél mólé ráchámim
A dal meghallgatása
(csak nagysebességű vonalra ajánlott!!)
Végezetül szólaljon meg Feleki Rezső
egyik legszebb szerzeménye, a Mi sebérách, amelyben a közösségért elhangzó
áldáskérés hagyományos dallamait fűzte egybe.
9.bejátszás: Mi sebérách
|
