Vissza a TUDOMÁNY-hoz

  

Kármán György, tanszékvezető egyetemi magántanár :
ZSIDÓ ÜNNEPEK MEGJELENÍTÉSE AZ EZREDFORDULÓN
A MAGYAR TELEVÍZIÓBAN


Elhangzott Debrecen és határon túli testvérhitközségei V. Nemzetközi Tanácskozásán, melynek címe: "A remény él..." volt. (Debrecen, 2003. május 23-25.)


Mielőtt a megtisztelő felkérésnek eleget próbálok tenni, egy történelmi tény ismertetése szükséges. Ősi, háláhikus törvényeink értelmében soha, Sábbátkor, ünnepeinken, az istentiszteleteken, semmiféle felvétel, vagy élő, helyszíni közvetítés nem készülhet, tehát akár a rádióban, akár a televízióban, a szombat, vagy az ünnep időpontjában technikai eszközök nem lehenek jelen.
Egyszersmind a háláhikus törvényeket betartó zsidó ember, ilyenkor be sem kapcsolja a rádiót, vagy a televíziót. Ezt a tényt a műsorratűzést illetően, a rádiónak és a televíziónak is figyelembe kell vennie.

Ebből következően történt 1990-ben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Magyar Televízió akkori vezetősége között az a mai napig érvényes megállapodás, amely szerint Az utódok reménysége címmel, négyhetenként egy zsidó vallási műsor kerül képernyőre, kezdetben 15, ma 26 percben.
A zsidó hitközségek műsora címét Jeremiás próféta könyvéből javasolta akkoriban Schőner Alfréd főrabbi, héberül így szól: Jés tikvá löáháritéch. Az akkori megegyezés biztosított számunkra évente ugynevezett istentisztelet helyszíni közvetítést is, ami a fentemlített háláhikus törvény alapján egy minden évben saját produkcióban megjelenő, gyertyagyújtással egybekötött liturgikus-irodalmi-zenés Hanuka-műsort eredményez. Ezenkívűl évente általában 3-4 külön adásra is van lehetőségünk. Mindez a Magyar Televízió Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségének gondozásában és anyagi ellátásában készül. A szerkesztőség vezetője: Csiszér Ferenc úr. Műsoraink állandó stábja: Török Ilona rendező, Fodor Ilona rendezőasszisztens, Bánhegyi István operatőr, Schluth András gyártásvezető. Jómagam szerkesztőként kaptam megbí-zást annakidején a Mazsihisz világi és rabbinikus vezetőségétől. Műsorvezetőnk: Kocsi Zsolt, aki az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Vallástanári Szakán diplomázott.

Műsorunk alapvetően magazinműsor. Ez azt jelenti, hogy minden, ami a magyar és a világ zsidóságával kapcsolatban áll, az témánk lehet. Nincs gondunk, ha bármilyen vallási eseményről, például egy Lag boajmer ünnepségről, vagy a budapesti Gettó felszabadulásának emlékünnepélyéről van szó. Lehet egy zsinagóga újjáépítéséről, vagy a Zsidó Múzeumban rendezett kiállításról, egy kántor-koncertről hírt adni, vagy Izraelből hozzánk látogató gazdasági, kulturális küldöttséget bemutatni. Egyetlen problémát kellett csak megoldani: ünnepeink képernyőre vitelét. Ez nemcsak azért volt fontos, mert elsősorban vallási műsort készítünk, hanem mert vidéken élő testvéreink számára sok esetben a képernyő biztosítja a kapcsolatot a zsidósággal, intézményeinkkel.
Ide tartoznak a határainkon kívűl élő, magyar ajkú zsidó testvéreink is, akik akár a MTV 1.földi, akár az MTV 2. műhold csatornán, ismétléskor műsorainkat nézni tudják.Ez utóbbi adásunk Európaszerte és Izraelben is látható.

Istentiszteletet "imitálni", azaz előre megrendezni, mint igazi eseményt hamis, eröltetett volna. Hiányozna a vallásos hangulat, érezhető lenne, hogy csinált az egész és nem őszínte az adás. Járhatóbb utat kerestünk és kialakítottunk egy saját produkcióban megszerkesztett és megrendezett televíziós műfajt, amit magunk között "televíziós istentiszteletnek" neveztünk el. Elsősorban egy ünnepi beszédet, "dróset" kérünk valamelyik rabbinktól, aki az ünnep mondanivalójáról, történelmi gyökereiről, szokásairól szól olymódon, hogy azt mindenki, akár zsidó, akár nem az, de érdeklődően figyeli műsorainkat, megérti. Itt jegyzem meg, hogy mi nemcsak közösségünknek készítünk 26 percet, hanem egyben a tv-nézőknek is, abban a reményben, hogy sokan vannak olyanok, akik érdeklődnek és jóindulattal vannak irántunk, Ez tehát ünnepi műsorainknak egyik eleme.

A másik nagyon fontos téma, az ünneppel kapcsolatos liturgikus zene, amelyet cházánjaink szólaltatnak meg. A zsidó kántorzene igen népszerű. Ezt bizonyítják a kántor-hangversenyek is, amelyek telt házakat vonzanak. Egy-egy ünnepünk legjellemzőbb, legfontosabb liturgikus dallama ezekben a műsorokban központi helyet foglal el és tekintettel arra, hogy ha nem is istentiszteletről van szó, de televíziós u.n. produkcióról, kántoraink művészetük legjavát adják, ami a képernyőt nézve, őket hallgatva, érzékelhető.

Ünnepi televíziós dramaturgiánk harmadik eleme a Biblia, az imakönyv, a költészet és az irodalom. A Hetek Ünnepén a Tízparancsolat magyar nyelvű tolmácsolása, Nagyünnepeken az Uneszane tajkef egy-egy részlete, zsidó költők, mint például Kiss József, vagy a modernek ünnepekkel kapcsolatos versei, Bella Chagall, Bacsevics Lev Singer, Chájim Potok írásainak elmondása élvo-nalbeli előadóművészeink közreműködésével emelik az ünnep televíziós megjelenítését. Ritkább esetben - például a Hanuka-műsorban, vagy egy Purim -összeállításban a tánc, a klezmerzene is fontos kiegészítője az ünnepi műsornak.

Az ilymódon összeállított műsoraink az ünnepek előtt kerülnek képernyőre.
A négyhetenkénti "vetésforgó" miatt természetesen nem lehet minden ünnep az adás központjában, de az őszi ünnepek előtt hagyományosan ünnepi műsor készül, vagy egy alkalommal mind a négyet összefoglalva, vagy Ros Hásónó és Jom Kippur együtt és külön Szukkajsz és Szimchász Tajró. Az említetteken kívűl az évek során Peszachról, Sövuajszról, Szukkajszról, Áv hó 9.-ről, Purimról is "televíziós istentiszteletet" készítettünk. Legújabbkori ünnepeink közül a Jom háÁcmáutról emlékezünk meg. Hanukakor pedig a már említett 45 perces műsort sugározzuk.

Ez év februárjában örömteli nemzetközi eseményre került sor Amsterdamban: megalakult a Jewish - European Broadcaster Association, a Zsidó - Európai Műsorkészítők Szövetsége, amely szervezetnek alakuló ülésére meghívást kaptunk. Együttműködés, műsorcsere, információk kicserélése, a jövőben közös műsorok készítése a cél, amelyben mi is résztveszünk.

Első lépésként szó van egy európai közös magazínműsor létrehozásáról, valamint egy kétrészes dokumentumfilm elkészítéséről, amelyben az európai zsidóság történelmének legfontosabb eseményeit dolgozza fel a rendező, a Második Szentély pusztulásától napjainkig. Az értekezleten például az is kiderült, hogy az Utódok reménysége rendszeresen megjelenő magazínműsorhoz hasonló zsidó vallási műsorsorozat Magyarországon kívűl, csak Olaszországban van, az olasz televízió, a RAI gondozásában, zsidó stáb szerkesztésében. Meghívásunk és részvételünk a szervezet munkájában arra a következtetésre jogosít fel bennünket, hogy 13 éves munkánkra, eredményeinkre külföldön is felfigyeltek és ez biztatást ad a számunkra jövőre nézve.

Abban a reményben, hogy országunkon belül, valamint a határainkon kívűl élő nézőink továbbra is figyelemmel kísérik műsorainkat, mindnyájukra a Mindenható áldását, munkánkra segítségét kérjük.

Vissza a TUDOMÁNY-hoz