Vissza a D'vár Torá-hoz

  

Izrael Állama 1963-1967. Június 11-e között
A Hat napos háború, és előtörténete


A modernkori Izrael államának legdinamikusabban fejlődő időszaka 1963-tól, 1966. végéig tartott. Ebben a négy évben az izraeli társadalmat két politikai ügy rázza meg, melyek a múltba gyökereznek, de az igazságra ezen évek alatt derül fény. Az egyik a Kasztner gyilkosság, a másik pedig az 1956-os válság idején lévő izraeli belügyminiszter korrupciója, a Lavon ügy.

Az 1963-as év elején az izraeli hírszerzés, a Moszad, információt kap arról, hogy Egyiptomban német tudósok új, nagy hatótávolságú, ballisztikus rakétákkal kísérleteznek. Ám egy pár hónappal később kiderül, hogy ez az információ valótlan, s tartalma csak annyiban igaz, hogy német tudósok kísérleteznek.
A mai napig az izraeli politikai közélet egyik legismertebb szereplője Simon Perez, kinek politikai pályafutása az 1963-as évben kezd el emelkedni, már ebben az évben hadügyminiszter helyettes. Az egyik legnagyobb izraeli város Jaffó. Csodálatos változáson megy keresztül, míg 1948-ban 65.000 arab lakosa van a városnak, alig 15 évvel később, 100.000 zsidó él ugyanitt, s 5000 arab.

1963. július 13-án Ben Gurion lemond. Lemondásának okát nem indokolja, de az izraeli hadsereg vezérkara, az akkori vezérkari főnök, Jichák Rabbin személyesen keresi fel az akkori Beer-Shevá melletti kibucban lakó Guriont, s kérik, hogy vonja vissza lemondását. De a volt államfő hajthatatlan, s nem indokolja döntését.


Érdekesség, hogy 1962 nyarán Placido Domingo, világhírű tenorista, a Tel Aviv-i Operaházban kezdte el karrierjét.

1964. nyarán, Szíria csúcstalálkozóra hívja Irak, Jordánia, Egyiptom és Libanon országainak vezetőit, ahol egy új fogalommal szembesíti az arab világot, a palesztin menekültekkel, akikből már 75.000 él Szíriában. Ez a dátuma a PFSZ- a Palesztín Felszabadítási Szervezet megalakulásának.
A szír vezetés úgy dönt, hogy a Jordánt, mely Izrael legnagyobb vízhozamáért felelős folyam, eltereli. Két szíriai forrásból táplálkozik a Jordán. A Házbáni és a Báni- Ász forrásokból. Mindkét forrás a Golán fennsíkon helyezkedett el, mely még akkor szíriai területnek számított. Az izraeli határ kevesebb, mint egy kilométerre volt ezektől a forrásoktól. Mikor elkezdődtek a munkálatok a szír területeken, Lévi Eskol, az akkori miniszterelnök magához hivatta hivatalába Jichák Rabbint, Hajim Bár Lévit - a hadműveleti főnököt, Dávid Elázárt - az északi határok parancsnokát, Izrael Tált - a páncélos hadtest tábornokát. A hadsereg azt a megbízást kapja, hogy lőjék ki a dózer gépeket. Igy Szíriának nem sikerült elterelnie a Jordánt a medréből. Az incidenst követően Szíria háborút hirdet Izrael ellen, ám az akkori egyiptomi diktátor, Nasszer, csillapítja a szír vezetést.

1965. január 1. Abu Ammar megalapítja a Fatachot, melynek jelentése győzelem. Ammar lesz a vezetője mind a Fatachnak, mind a PFSZ-nek. Később világszerte ismertté vált neve Jasszer Arafat.
1965. február 28-án egy új, addig ismeretlen fegyvernem születik meg: a terrorizmus. Két robbantást követ el a Fatach a jordániai Izrael határ mentén, két izraeli mosávban. Áldozatok nincsenek.

1965. májusában, Izrael állama az államiság egy alapvető oszlopával gyarapodik: az Izraeli Nemzeti Múzeummal. A létesítmény megszületése két ember bábáskodásának köszönhető: Gerson Ágronnak, a későbbi jeruzsálemi főpolgármesternek, és Jigáel Jaddinnak, a volt vezérkari főnöknek, és zseniális régészprofesszornak.

1965. május 19-én az izraeli társadalom alapjaiban rendül meg. Az emberek kivonulnak lakásaikból az utcákra, és gyertyákat gyújtanak. Damaszkuszban, ezen a napon felakasztják Éli Kohent, az akkor már 10 éve ott élő világhírű kémet. Ez az a politika történeti pillanat, amikor Ben Gurion kilép a Mappáj-i pártból, s új pártot alapít, a RÁFITOT - Resimá Poáléj Israel Ubilti Miflágtijim- ot. Az új pártba rögtön belép Mose Dáján, Simon Perez, Jichák Návon, Chájim Herzog. Az izraeli hadsereg - CÁHÁL - Cává Hágáná Le Iszrael - napról-napra erősödik. A hadseregnek két olyan alakulata van, mely nem csak zsidókból áll. Az egyik a határőrség: drúzokból áll, míg a másik, a felderítők, beduinokból. Korának legközismertebb izraeli beduin katonája Abd El Maid Kidr, aki később izraeli nevet vesz fel, az Ámmosz Járkoni-t. 1967. nyarától ő lesz a Közép- Szinai félsziget első konzulja.

1966-ban Smuel Ágnon, izraeli író, irodalmi Nóbel-díjat kap.

Időközben a környező arab országok katonai csapatösszevonásai a határ mentén egyre gyakoribb tényezőkké válnak. Az izraeli politika nagy megdöbbenésére, az addig francia szövetséges nézőpontot változtat, s az arab világgal kezd el szimpatizálni, De Gaulle vezetésével.
Amerika Johnson elnök vezetésével támogatja az izraeli érdekeket. Angliában először jut hatalomra a Munkás párt, s ezért az akkori miniszterelnök Harold Willson szintén támogatja Izraelt. A szíriai és a Jordán határon egyre sűrűbbé válnak a Fatach által szervezett és vezetett támadások. Október 12-én Jordániában szövetséget köt Jordánia és Szovjetunió, hogy megvédik Szíriát, ha Izrael megtámadja. Az 1966-os év második felében Szíria megerősíti a Golán fennsíkon lévő állásait.
1966. október végén Jordániából, Gázából, Libanonból és Szíriából egyre több terrorcselekmény indul ki.

1966. november 16-án az izraeli politikai és katonai vezetés úgy dönt, hogy megelőző csapást mér a Jordániában lévő Szauma falura, amely a Fatach központja, s az izraeli határtól alig 3 km-re van. Egy ejtőernyős zászlóaljat, és 10 könnyű tankot dobnak le. Ám a Jordán hadsereg információt szerez arról, hogy ezen a napon az izraeli hadsereg Jatta városát fogja megostromolni. Ám a Jatta városa felé vezető út Szauma falun ment keresztül, így az izraeli seregnek vissza kellett vonulnia.

Ez év végéig Izrael a terrorcselekmények miatt 17-szer nyújt be kérelmet az ENSZ elé, s kéri őket, hogy ítélje el ezeket a cselekményeket. Ez egyszer sem történik meg. Szauma falu megtámadása után Jordánia az ENSZ elé terjeszt egy elítélő kiáltványt Izrael ellen, s ezt az ENSZ rögtön el is fogadja.
1967. április 7-én Szíria a Golán fennsíkról tűz alá veszi Bnot Jákob kibucát. Ez az első olyan alkalom, melyben az izraeli és a szíriai légierő összecsap. Szíria MIG 21-eseket, míg Izrael Mirageokat. 6 gépet veszít Szíria, visszavonulnak.

1967. május 13-án Egyiptom bevonul a Színai-félsziget demilitarizált övezetébe. Izrael, hogy tovább ne fokozza a háborús készültségeket a környező országokban, ezért az izraeli függetlenségi nap már megszokott katonai felvonulása alkalmával az állam nem vonultatta fel nehézfegyverzetét.

1967. május 16-án Nasszer felszólítja az ENSZ-t, hogy vonuljanak ki a demilitarizált övezetből. U Thant, az akkori ENSZ főtitkár elfogadja, és visszahívja a 3400 ENSZ békefenntartó katonát.
1967. május 19-e hajnalán az utolsó ENSZ katona is elhagyja a félszigetet.
1967. május 20-án az izraeli hadsereg behívja az összes tartalékos állományát. 1967. május 23-án vésztanácsot hív össze Lévi Eskol, amelyen részt vesz Aba Ebán, Menáchem Begin, Jichák Rabbin, Ezer Weizmann, hadműveleti főnök, és Aharon Jariv, a katonai elhárítás tábornoka. Amerika 48 óra haladékot kér Izraeltől, hogy megpróbáljon rendezni egy lehetséges háborús konfliktust.
1967. május 24-én Kuvaitból Kairóba érkezik egy páncélozott iraki dandár. Eisenhower nyilatkozza, meg kell nyitni a Tiráni szorost, s megerősíti az 1957-es ENSZ nyilatkozatot.
1967. május 25-én a csatornán egyiptomi páncélos egységeket hajóztatnak át.
1967. május 28-n Johnnson elnök bejelenti egy nemzetközi flottilla felállítását, melynek ellenőrző feladatai lesznek. A hajókat adó államok a következők: USA, Anglia, Kanada, Hollandia. Izraelben megszületik az egységes kormány. A kormány 18 minisztere szavaz: háború, vagy béke. A szavazás végén az állás: 9-9.
1967. május 29-től kezdetét veszi a Chámtáná korszak, melynek jelentése: várakozás.
1967. június 1-én Din Rusk külügyminiszter Izraelbe érkezik, s hivatalosan bejelenti, hogy amerika nem gátolja Izraelt a háborúban. Mose Dajant kinevezik hadügyminiszternek, és a déli állások főparancsnokának. Menachem Begint, aki Cherut, ellenzéki párt vezetője, tárca nélküli miniszternek. Az Egyesült Arab hadsereg a következő erőt vonultatja fel: egyiptomi front, 100.000 katona, 900 tank, + tartalékos: 140.000 ember, 300 tank.
SzJria: 75.000 ember, 400 tank.
Jordánia: 32.000 ember, 300 tank.
Irak: 150 tank, 750 repülőgép.
Izrael: 264.000 ember, 800 tank, 300 repülő.
Mose Dáján 1967. június 3-án, szombaton összehívja a vezérkart, s a Nemzeti Egység kormányt a Gödörbe, amely a fedőneve az izraeli katonai központnak.
1967. június 5-én 7:45-kor Izrael támad. Négy órával később Mordecháj Hud, a légierő főparancsnoka bejelenti, hogy 400 ellenséges repülőt semmisítettek meg. Közben Izrael megpróbálja meggyőzni Jordániát, hogy ne lépjen be a háborúba. Ezt három csatornán keresztül próbálja meg; az első: fegyverszüneti bizottság, a második: az ENSZ, s a harmadik: USA. Nasszer közben felhívja ugyanekkor Husszein királyt, a Jordán uralkodót, hogy Egiptom megsemmisítette az izraeli légierőt. Ezért Jordánia is belép a háborúba.
Az első nap végén Izrael légi győzelmet arat, s elindul a harc Jeruzsálemért. Bekerítő hadmozdulatokat kezd el az izraeli sereg, két stratégiai pont megszerzéséért: délen a kormánypalota, északon pedig a french hegy, s azon lévő jordán erőd. Ezzel próbálják elvágni a Jordán utánpótlás vonalat. Közben az izraeli légierő elkezdi bombáznia Jerikó felé vezető utat. Nasszer ismét blöfföl, s június 6-án, reggel 6:00-kor bejelenti, hogy az USA hatodik légiflottájának, s angol kisegítő gépeinek harcba szállása miatt szerzett előnyt Izrael. Közben Izrael Tál tábornok elvágja Gázát az egyiptomi csapatoktól. Mose Dajan nem akar egy északi frontot is nyitni, miközben Oroszország is sürgeti a fegyverszünetet.
Június 7-én éjjel Izrael elfoglalja Sharmes Shejket, a Tiráni szoros ismét nyitva áll.
Ezen a napon az ENSZ felhívja a feleket a tűzszünetre. Ugyanezen a napon az óvárost, s a Sirató falat elfoglalják az ejtőernyősök. Jeruzsálem ismét egységes város. Közben El Ariszt, amely Jaffó felett egy kis városka, egy idegen felségjelű naszád tűz alá veszi. Az izraeli légierő elsüllyeszti, s csak később derül ki, hogy az USA 6. Flottájának, Liberty rombolója volt. Motta Gur tábornok beveszi az Olajfák hegyét, s hetedikén, este 10.00-től a tűzszünet életbe lép. Ám Dávid Elázárhoz a parancs már későn érkezik, s elkezdődik, a 6 napos háború leggyilkosabb csatája. Kilencedikére az egész Golán fennsík izraeli ellenőrzés alatt áll.
1967. június 10-én reggel befejeződik a 6 napos háború. Közben 15.000 zsidót menekítenek ki Damaszkuszból, Szíria fővárosából. A háború során 777 zsidó halt meg.


Bibliográfia

Smoel Ettinger- A Zsidó Nép Története , A modern kor : a 17. századtól napjainkig. Osiris Kiadó Budapest , 2002

Martin Gilbert - Izrael Története , Pannonica Kiadó ,2002

David J. Goldberg - To the Promised Land , A History of Zionist Thought from Its Origins to the Modern State of Israel, Penguin Books , London, 1996.

Neil Asher Siberman - A Prophet for Amongst You , The Life of Yigael Yadin : Scholar , and Mythmaker of Modern Israel, Addison-Wesley , Reading , Massachusetts , 1993.

Ronald W. Zweig - David Ben-Gurion , Politics and Leadership in Israel , Frank Cass , London , and Yad Izhak Ben-Zvi , Jeruselem ,1991.

 

Róna Tamás
rabbijelölt
2003. november 20.

Vissza a d'VAR Torá-hoz