A XIX. század közepéig, a század
végéig, a T'náchban, a zsidó Bibliában rögzített tények, adatok, események és
részben a személyek, a leírt és elbeszélt alakok nagy része, kétségbe vonhatatlan,
többségükben az archeológiai leletek által igazolt, megerősített történelmi
részleteknek számítottak. A XX. század elején változott a helyzet és egyre nagyobb
számban jelentek meg a kétségek, mutatkozott meg a datálható archeológiai leletek
és a T'náchban található adatok össze nem vethetősége és vonták le a tudósok
név és szám szerint jelentős része a következtetést, mely szerint a Biblia,
különösen az addig legszavahihetőbbnek tartott része, a Korai Próféták (N'vi'im
Risonim) könyvei (J'hosuá, Bírák, Sámuel 1-2, és Királyok 1-2. könyvei) sem
tekinthetők történelmi forrásműnek. Az ilyen vélekedés, sőt ítéletmondás
olyannyira erősödött és szélesedett, hogy az addig legbizonyosabbnak,
legéletszerűbbnek megrajzolt bibliai személyiségek, Dávid és Salamon királyok
történelmi létét és uralkodását is kétségbe vonták, sőt Dávid városának,
Jeruzsálemnek, ókori város-jellegét sem ismerték el. Dávid és Salamon elterjedt
hírű és számon tartott építkezéseinek sem akadtak nyomára, illetve az eddig
feltárt és azonosított leleteket más korba, tehát más uralkodó személyéhez
datálták. Izrael korai története és legjelentősebb évszázadai, személyiségei,
műemlék-leletei teljesen kiestek a történelem rostáján. A világ kultúrájának ma
is jelentős részét alkotó nép története, legfényesebb eseményei, történelmi
hősei, szereplői a babilóniai fogság befejeződését megelőző korból semmivé
váltak, legalább is az archeológiát, az archeológia elfogadott kronológiáját
biztos alapnak tartó történészek számára. A bibliai híradásokat, addig a
krónika-írók feljegyzéseinek tartott szövegeket, puszta mesének, vallásos
legendának vélték.
És akkor jött egy régész, egy ókortörténész, aki újra, a XIX.
század régészeihez hasonlóan, Bibliával, mint biztos forrással a kezében, kereste
meg és találta meg a lelőhelyeket, ugyan azokat és ugyan ott, amelyekről a kezében
tartott Könyvek Könyve szólt és ahol leírta azok lelőhelyét.
David Rohlnak, a Nagy Britanniában élő és ott dolgozó
egyiptológusnak és az ősi Közel-Kelet tudósának, általában véve, az ókori
történelem nagy szakértőjének érdeklődése Egyiptom, és bátran mondhatjuk, hogy
az egyiptológia iránt korán, már kilenc éves korában, egy Kairóban és a núbiai
abu simbeli templomokban tett látogatásakor kezdődött, amikor az egykori uralkodó,
Faruk király kerekes gőzhajóján, a Kased Kheir-ren utazott. Az ennek az élménynek
nyomán kelt érdeklődés végigkísérte gyermek és ifjúkorát, meghatározta egyetemi
éveit, s ma is irányítja tudományos gondolkodását és általában gondolatait.
Bár egész életének iránymutatója az egyiptológia volt és az ma
is, - érvényesülésének első szikrái zenei téren, a könnyű zenében jelentkeztek.
A zenei élet különböző területein dolgozott. Rock zenész volt, hangfelvételeket
vezető mérnök, prodúcer és díjnyertes TV-programok zeneszerzője. Ennek a
tevékenységének során fogalmazódtak meg benne azok a gondolatok, amelyekkel a
hagyományaihoz olyannyira ragaszkodó egyiptológiát felrázta tespedtségéből és
bizonyos mértékben forradalmasította. Ekkor alakult ki gondolataiban a nevéhez és
munkásságához kötődő "új kronológia". Végül is ez az elgondolás vezetett az
elhatározáshoz, hogy az egyiptológia tudományterülete lesz életében ezen túl az
egyetlen csapás, amelyet töretlenül követni fog.
1987-ben megkezdte tanulmányait, Egyiptom és az őstörténet,
valamint az ókortörténet szakterületén Londonban, a University Collegeben.
Diplomáját és tudományos fokozatát 1990-ben szerezte meg. Jelenleg doktori
disszertációján dolgozik, amelynek témája "Egyiptom Harmadik Átmeneti Korszaka
kronológiájának felülvizsgálata".
David Rohl számára az ismertséget, a hírnevet, az ókori Egyiptom
történetének tanulmányozásához és megismeréséhez javasolt új kronológiája
hozta meg, amelyet alaposan illusztrálva és megindokolva lefektetett és
kifejtett 1995-ben A Test of Time( The Bible- from Myth to History címmel megjelent
könyvében, amely magyarul Fáraók és királyok. A Biblia - a mítosztól a
történelemig címen került az érdeklődő olvasók kezébe. Ez a könyv elmondja és
megmagyarázza a nagyon közeli kapcsolatot az ókori Egyiptom története és a
T'náchban, a zsidó Bibliában ábrázolt események, az ott megörökített és
megőrzött beszámolók között. Rohl úgy hiszi és meggyőzően bizonyítja, hogy
Egyiptom hagyományos és a tudomány által elfogadott kronológiája sok ellentmondást
mutat, különösen a Harmadik Átmeneti Korszak esetében. Rohl szerint a kronológiákat
használhatatlanná teszik a hiányos és pontatlan adatok. Rohl tanulmányozta a
szomszédos területek korabeli történetét és kultúráját és összevetette
történeti adataikat az Egyiptomról készült feljegyzéseivel.
Az egyiptológiai kutatásait és tanulmányait kiegészítette a
héber írások tanulmányozásával, amit egy újabb összevetés alapjának tekint.
Végül is megállapította, hogy a Harmadik Átmeneti Korszakot túl hosszúra
becsülték és legalább 141 esztendővel meg kell rövidíteni. Az így nyert ismeretek
annak igazolásához vezettek, hogy a T'náchban, Bibliánkban olvasható számos esemény
és ott megismert személyiség a valóság, a történelem része.
Rohl több tudományos társaság és szervezet tagja, közöttük
említjük az Interdiszciplináris Tudományok Tanulmányozása, rövidített nevén az
ISIS titkára, az archeológia-rovat vezetője a The Express című újságnál, a Sussex
Egyiptológiai Társaság elnöke, a Holt-tenger Víz alatti Kutató Expedíció
igazgatója és több tudományos folyóirat szerkesztője.
Régészeti-, archeológiai- és az új kronológiát ismertető
témáiról TV-filmsorozatokat készít, amelyek Angliában és az Egyesült Államokban
nagy sikert aratnak.
Borsányi-Schmidt
Ferenc
|
