Balázs Edit:
A berlini zsidóság kronológiája
(Az első világháborúig)

 

I. korszak

 A kezdetektől Lipold pénzverő kivégzését követő kiűzéséig

 10. sz. A zsidók  első említése Brandenburg területén.

13. sz. Spandauban temetőt hoztak létre, ahova a berlini zsidókat is temették.

1295 október 28. Céhszabályzat: a berlini gyapjúszövőknek megtiltják, hogy zsidóktól vásároljanak fonalat. Zsidók nem lehetnek céhtagok.

1317 április 5. Berlin-Köln ikerváros zsidói csak a városi magisztrátus joghatósága alá tartoztak, nem az uralkodó alá.

1347-49 Pestis járvány. A zsidókat okolják. Pogromok. Kiüldözik a zsidókat.

1354 Ismét betelepedhetnek.

1446 II. Frigyes választófejedelem alatt ismét kiűzik őket, majd Stefan Bodekker püspök kérésére visszaengedik.

1510 február 6. Paul Fromm keresztény fémműves ellopott egy szépen megmunkált ostyatartót két szentelt ostyával a knoblauchi templomból. A zsidókat ostyagyalázással vádolták. 51 zsidót letartóztattak. Kínzás alatt a bádogos bevallotta, hogy ő adta az ostyát a zsidóknak. Június 9-én 31 zsidót megégettek Berlinben a Szűz Mária templom előtti piactéren. Ezek után minden zsidót kitiltottak Brandenburgból, a zsidó temetőt feldúlták.

1539 A frankfurti választófejedelmi gyűlésen Rosheim Josel, az akkori német zsidóság politikai vezetője bebizonyította az 1510-es mártírok ártatlanságát és újból betelepedhettek, azzal a feltétellel, hogy a fejedelemnek, II. Joachimnak, 42 000 tallért fizetnek.

1543 Derenburgi Miklós Hofjude, Hoffakor lett.

1556 Prágai Lipold a brandernburgi zsidók választott vezetője lett.

1565 A választófejedelemség pénzverő kamarájának vezetője, kamaragróf lett.

 1571 II. Joachim meghalt. Lipoldot bebörtönözték, kivégezték. Az volt a vád, hogy megmérgezte az uralkodót, elsikkasztotta az állam pénzét. Pogromok.

 1573 I. János György választófejedelem kiűzi a zsidókat.

 

II. korszak

A berlini zsidó közösség megalakulásától az emancipációig

A 30 éves háború (1618-1648) fontos cezúra a németországi zsidók történetében. A zsidók a gazdasági élet középpontjába kerültek (élelem, takarmány, készpénz). Valamennyi érintett fél számára nélkülözhetetlenek lettek. Megjelennek az udvari zsidók.

1665 Izrael Áron Hofjude letelepedési engedélyt kap Berlinbe.  Frigyes Vilmos választófejedelem terveit finanszírozza.

1670 A zsidók kiűzése Bécsből. Egy csoportjuk Brandenburgban telepedett le.

1671. március 21. Potsdamban 10 pontból álló rendelet (Schutzbrief):

1. 50 zsidó családot befogad, Brandenburgban bárhol letelepedhetnek, házat bérelhetnek és építhetnek.

2. Szabad nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozniuk, különösen gyapjúval, vászonnal, posztóval, konfekció áruval.

3. Tilos az uzsorás tevékenység, és bármilyen más nem engedélyezett pénzművelet.

4. A Bécsből kiűzötteknek elengedte a személyi vámot, de 8 tallért fizettek családonként a letelepedésért, 1 arany guldent a fejedelemnek házasságkötéskor. A többi adót a magisztrátusnak fizették.

5. Magánjogi ügyekben a városi bíróság, büntető ügyekben a fejedelem különbírósága alá tartoztak.

6. Nyilvános istentiszteletet zsinagógában nem tarthattak,  de magánlakásban igen. Tanárt és hentest tarthattak.

7. A lehetőség szerint ne vigyenek ki az országból teljes súlyú pénzérméket, és ne hozzanak be csekély súlyúakat.

8. A magisztrátus fogadja be a zsidókat és semmi rosszat ne kövessen el ellenük.

9. Az 50 család 20 éves próbaidőre kapja meg a letelepedés jogát, amit jó magaviselet esetén meg lehet hosszabbítani.

10. Háború esetén a zsidók is kapjanak menedéket az erődítményekben.

Ezt tartják a berlini zsidó község  hivatalos megalakulásának.

1672 Temető céljára telket vásárolnak (Grosse Hamburger Strasse), megalakul a Chevra Kadisa.

1703 Zsidókórházat hoztak létre a szegények számára. Nő az engedély nélkül letelepedett szegény zsidók  száma.

Két tehetős zsidó Josi Liebmann és Dávid Reis is nyilvánossá akarta tenni a magánzsinagógáját. Vita alakult ki, felmerült a kettészakadás veszélye, hogy ezt elkerülje az uralkodó feloldotta a zsinagóga építés tilalmát. A Heidereuter Gassen felépítették az első zsinagógát.

Egyre több lett a panasz ellenük, hogy elárasztották a használt cikk piacot, konkurenciát jelentenek, követelték, hogy űzzék ki a zsidókat.

I.Frigyes (1688-1713) választófejedelem, később porosz király nem enged a követeléseknek.

1714 május 20. Az 1671 – es edictumot határidő korlátozás nélkül meghosszabbítják.

1730 szeptember 29. A korábbi engedmények jó részét visszavonják.

1737 Limitálják a számukat. 537 zsidót kiűznek.

1743 A 14 éves Moses Mendelshon megérkezik Berlinbe.

1750 II. (Nagy) Frigyes porosz király(1740-1786) általános privilégiumában a zsidókat 6 csoportra osztotta, az első háromnak kellett a közösségre kirótt adót fizetni. Ezt a zsidók kérésére hat évig nem hozta nyilvánosságra.

1778- tól a hászkálá.

A francia forradalom és a napóleoni háborúk után.

1812. március 15. Az emancipáció kimondása.

- megszüntette a védett zsidó fogalmát (Schutzjud)

- katonai szolgálatot teljesíthettek, kereskedhettek, egyetemen tanulhattak, a helyi hivatalokban dolgozhattak, letelepedhettek.

A bécsi kongresszus után ( 1814. szeptember 18) szűkítették: csak Poroszország területére vonatkozott. Az újonnan meghódított területekről nem tudtak a zsidók Berlinbe költözni.

Az új porosz polgárokká vált zsidók részt vettek az ország háborúiban A berlini zsidók 21 törzstisztet adtak.

 III. korszak

A Német Birodalom zsidóinak az emancipációjáig tart

 1819 A Wissenschaft des Judentums megalapítása Berlinben. Cél a zsidó történelem, kultúra tanulmányozása.

1823 III. Frigyes Vilmos (1797-1840) megtilt minden változtatást a liturgiában.

1835 Az ortodox leány iskola megalapítása.

1845 Megalakul a berlini zsidó reformközössége.

1847 Tolerált vallás lett a zsidó vallás.

1850 január 31. Kimondják minden porosz állampolgár jogi egyenlőségét, beleértve a zsidókat is. A 4. cikkely szerint állami hivatalnokok, magas katonai főtisztek, és akadémiai székek tulajdonosai nem lehettek.

1854 Megnyitja kapuját a reform zsidó templom a Johann Strassén.

1866 A Liberális Új Zsinagóga

1869 Megalakul a második ortodox zsidó hitközség. 1885-től önálló hitközség lesz.

1871  A német egység létrejötte. Egyenjogúsítás az egész birodalom területén.

IV. korszak

A német zsidóság virágkorától a Weimári Köztársaságig

 1872 Miután több állami egyetemen nem sikerült elfogadtatni a judaisztikai fakultást, megalakították a  világ első zsidó egyetemét (Hohschule für Wissenschaft des Judentum).

1873 Megalakult az Orthodox Rabbiszeminárium

1875 Berlinben 65 000 főt számlálnak

1876 A visszavonási törvény megengedte a zsidóknak, hogy kilépjenek a hitközségükből anélkül, hogy megkeresztelkedjenek.

1880 A Weisensee területén temető megnyitása. 115 000 sírjával Európa második legnagyobb zsidó temetője.

1893 Megalakult a "Zsidó hitű német állampolgárok központi szövetsége" Célja az antiszemitizmus ellen fellépni, és harcolni a társadalmi befogadásért.

1910 144 043 zsidó lakost számolnak Berlinben.

1914 - 18 A háború alatt erősödik az antiszemitizmus.

1925 Nagy Berlinben 172 672 zsidó lakost írtak össze. Ez a lakosság 4,3 %-a. Egész Németországban 1% alatt volt a zsidók száma.


Felhasznált irodalom:

Nachum  T. Gidal: Jews in Germany 1998

Világtörténet évszámokban I. II. kötet összeállította Engel Pál Bp. 1982.

Paul Johnson: A Zsidók története Bp.2005.

Jacob Allerhand: A Talmudtól az elvilágosodásig.