Korczak pedagógiai elveinek megjelenése a mai pedagógiában

Sommer László docens előadása a Zsidó Múzeumban

Vajera
"Vedd egyetlen fiadat Izsákot, akit szeretsz és menj el Morija földjére és áldozd fel őt égő áldozatul a hegyek egyikén amelyet majd mondok Neked." (Gen 22.1-2)

A gyermek, akit szültél tíz fontot nyom. Ebből nyolc font víz, a többi egy maréknyi szén, nitrogén, kén, foszfor, kálium és vas. Így tehát nyolc font vizet és két font hamut hoztál a világra... És az emberek milliói között mit is hoztál a világra? Egy szalmaszálat, egy porszemet, egy semmit. Olyan elesett, hogy még egy baktérium is megölheti, amely olyan kicsiny, hogy ezerszeres nagyításban is csak pontnak tűnik a látómezőben.

Ez a semmi azonban hús-vér testvére a tenger hullámainak, a viharnak, a villámnak, a Napnak és a Tejútnak... Van benne valami, ami érez, vizsgálódik, túr, vágyik, örül, szeret, bízik, gyűlöl, hisz, kételkedik, vonz és taszít. Ez a porszem gondolataival mindent átfog: a csillagokat és az óceánokat, a hegyeket és a szakadékokat.(Janusz Korczak)

1910-ben Lengyelországban a Zsidó Árvasegélyező Társaság elhatározta, hogy új árvaházat alapít.
Dom Sierot zsidó árvaházat. 2 év alatt Korczak javaslatai és a kor egyik leghíresebb lengyel építészének, Henryk Sztyfelmann tervei alapján 1912-ben megnyílik egy kifejezetten gyerekek nevelésére megtervezett épületben, a Dom Sierot.

Korczak árvaházának koncepciója komoly tapasztalatok után alakult ki. Dolgozott nyári táborokban orvosként és nevelőként, dolgozott internátusban. Mindenütt tapasztalatokat szerzett a gyerekekről, az intézményekről és nem utolsó sorban önmagáról.

"Ismerd meg magadat, mielőtt hozzáfognál a gyermekek jogainak és kötelességeinek meghatározásához…“- írja.

Nem követelni kell, hanem nagyon alaposan megismerni a gyerekeket és így lehet nevelni, képezni. Mindig azt kell szem előtt tartani, hogy milyen lehetőségek vannak a gyerekben. "Nem az a fontos, hogy minek kell lennie, hanem az, hogy mi lehet...“- írja Korczak.

A felnőtt a gyerekek között ne felügyelő, hanem nevelő lehessen.

"Ha jó nevelő vagy, úgy a munkanapod tizenhat órás, szünet nélkül, ünnepek nélkül, a napod olyan munkákból áll, amelyek nem írhatók le, nem észlelhetők és ellenőrizhető; olyan szavakból, gondolatokból és érzésekből ‚amelyeknek ezer neve van..."- írja

"Megteremthetem az igazság, a rend, a szorgalom, a becsületesség és az őszinteség hagyományainak alapját, de egyik gyermeket sem alakíthatom mássá, mint ami."
A felnőttek feladata ebben a folyamatban, hogy megértsék, támogassák a gyerekeket. Ez csak úgy lehetséges, ha a felnőttek képesek elfogadni a gyerekek különös világát. Korczak szerint ennek a világnak a különösségét függetlenség, mobilitás, gyors állapotváltozások, nagy szabadság jelenti.

A gyereknek joga van ahhoz, hogy a Saját világát figyelembe vegyék.

Az árvaházban a gyerekek és a felnőttek együttélésének új modelljét alakította ki. Az árvaháznak családi környezetet kellett biztosítani. Csak ilyen környezetben látta biztosítottnak azt, hogy az őszinteség, jól neveltség, szabadság, harmonikus szellemi, lelki erő, mint cél elérhető legyen neveltjeinél.

Úgy véli, hogy a felnőttek kitalálták a "gyerekség uniformisát"- szavaival élve. Tulajdonképpen hálát várnak és még jól is érzik magukat ebben a helyzetben." A felnőttek nem bölcsek. A felnőttek nem jók. A felnőttek hazudnak.

Meg kell kérdezni a gyerekeket arról, hogy számukra mi a jó, mi a rossz és mit hajlandók tenni azért, hogy a jó megvalósuljon és a rossz nem.

Fő elemei ars poétikájának: lendület, munka, önkéntesség, problémák felvállalása, lelkesedés, erkölcsi esztétizmus, tolerancia, gondolatok, öröm, szellemi szabadság, nyitottság.

Egyetlen alapelvét egyetlen eszköz sem sérthette, ez a személyiség feltétlen tisztelete.

Ennek az elvnek a tiszteletben tartása rendkívül nehézzé tette Korczak munkáját.

"Arra a kérdésre, hogy kitette ezt?- a rendszeresen ismétlődő választ kapod:" Nem tudjuk!"- Ki öntötte ki, törte el? Megmagyarázod, hogy semmi következménye nem lesz, kéred, hogy jelentkezzen a tettes. Csend-de nem félelemből, ez az összeesküvés hallgatása.

Ahhoz, hogy a közösségi tudat észrevétlenül kialakuljon tettekre is szükség van, illetve ötletekre, eszközökre. Ebben van a nevelő és a gyerekek feladata.

Legyenek ötleteik, találjanak tárgyi és egyéb eszközöket annak érdekében, hogy kialakuljon a közösségi tudat, amelynek gyerek, nevelő azonos jogú tagja.

A naposság munkaelosztást jelent, amiben mindenki részt vesz és felelősséget kap ezáltal. A gyerekek maguk választanak munkaterületet. Ez a választás általában megegyezés eredménye. A naposság megszervezése kapcsán a gyerekek megtanulják a megegyezést, kompromisszumképesség.

Gyűlés
A gyűlés nem lehet játékszer, nem lehet gyakori, tárgyilagosnak kell lennie. Nyomást nem gyakorolhat a megjelenőkre és a döntéseket nyitva kell hagynia.

Egyike az eszközöknek, nem abszolutizálható. Arra figyelmeztet Korczak, hogy a gyerekeknek joguk van arra, hogy a Saját elképzeléseik szerint éljenek, csoportban vagy egyedül.

Az újság
Az újság összeköti az árvaház minden lakóját, gyereket, felnőttet egyaránt.
Az újságot rendszeresen felolvasták. Az újság az a fórum, ahol mindennek helye van.
Az újság dokumentálja a nevelő munkáját. Korczak reméli, hogy a pedagógusképzésbe bekerül a pedagógiai zsurnalisztika, mint szemináriumi téma.
Ő maga később a varsói rádióban rendszeres műsorokat vezetett gyerekek számára és innen ragadt rá az "Öreg Doktor" becenév.

Társadalmi bíróság
“A bíróság nem maga az igazságosság, de erre kell törekednie; a bíróság nem maga az igazság, de kívánnia kell az igazságot"-írja Korczak.

Aktív ‚önálló ‚autonóm személyiségek nevelése. A korczaki gyerekotthonokban a bíróság az önigazgatás, az önkormányzatiság szerve. A következő nevelési feladatokat látja el: védi a gyerekek önérzetét, az egyenlő jogokat biztosítja, a nevelők és a neveltek közötti kapcsolat, a gyerekek és a gyerekközösség közti kapcsolatot szabályozza, a jogok és kötelességek egységét biztosítja. A bíróságot azért hívja életre Korczak, mert felmérte azt, hogy ahol sok gyerek van együtt, ott konfliktusok keletkeznek, és azokat csak úgy lehet megoldani, ha létrejön a gyerekek igazságos és a gyerekek jogait védő testülete, azaz a bíróság.

A bíróság a sarkalatos pontja az önkormányzatiságnak.

A korczaki pedagógiai elvek a gettóban ‚ahova 200 gyerekkel maga Korczak is került rendkívül nehéz körülmények között működtek. Rendkívül nehéz körülmények között is az, aki igazi nevelő talál eszközt. Az eszköz saját magából is jön, felfogásából és a gyerekek iránti feltétel nélküli szeretetből és tiszteletből.

"Nekünk nincsenek névtelen halottaink, minden halottunk egy család tagja, Janusz Korczakot egy nagy család, a pedagógusok családjának tagjaként deportálták, és vesztette életét árvaházi gyerekeivel egy koncentrációs táborban, Treblinkán.

Emlékezünk rá, beszélünk róla, és a bibliai mondat alapján "És beszéljük fiainknak Janusz Korczakot." Ezt próbáltam tenni.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Sommer László
Budapest, 2012. november 13.