AZ OR-ZSE NYELVVIZSGAKÖZPONTJÁNAK BELSŐ MŰKÖDÉSI RENDJE

I. A vizsgaközpont személyi állománya:

Az OR-ZSE NYVK személyi állománya mindenben megfelel a 137/2008. (V.16.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 8. §-ban előírtaknak.

A vezetőség létszáma:
vizsgaközpont vezető: 1
szakmai vezető: 1
gazdasági vezető: 1

Munkatársi létszám:
adminisztrátor: 1
informatikus: 1
modern héber vizsgafejlesztő: 4, bibliai héber vizsgafejlesztő: 3
vizsgáztató: 7


II. A vizsgafejlesztés módszertana

Az OR-ZSE NYVK modern héber (általános) nyelvvizsgája az Európa Tanács Közös Referenciakeretben ajánlott rendszere szerint B1, B2 és C1 szinten történik.

Az írásbeli feladatok fejlesztésének módszere, folyamata:

Nyelvvizsgaközpontunk valamennyi szinten méri az olvasott szöveg értésének készségét, az írott szöveg létrehozásának készségét, illetve a közvetítői készséget és elkülönülten értékeli azokat. Ezen kívül egy nyelvismereti mérési egység (nyelvtani teszt) megíratásával ellenőrzi a vizsgázó grammatikai tudásszintjét.

A feladatfejlesztés folyamata:

1. Feladattervek elkészítése az olvasott szöveg értése, az írott szöveg létrehozása és a közvetítői készség tárgykörében, valamint nyelvtani teszt elkészítése a vizsgáztatók, vizsgafejlesztők közreműködésével.

2. A feladatsorok megvitatása a vizsgafejlesztők és vizsgáztatók jelenlétében

3. A szükséges módosítások elvégzése

4. A feladatok előterjesztése

5. Előtesztelés

6. Az eredmények elemzése

7. A vizsgaanyag elkészítése

8. A vizsgaanyag karbantartása

9. Az eredmények összesítése és értékelése

A szóbeli feladatok fejlesztésének módszere, folyamata:

Nyelvvizsgaközpontunk valamennyi szinten méri a beszédkészséget és a hallott szöveg értésének készségét, és elkülönülten értékeli azokat.

A vizsgafejlesztés folyamata:

1. Vizsgatervek elkészítése a beszédkészség és a hallott szöveg értésének tárgykörében

2. A témakörök megvitatása a vizsgafejlesztők és vizsgáztatók közreműködésével

3. A szituációs feladatok színvonalának, illetve lehetséges szereplőinek kipróbálása a vizsgáztatók segítségével

4. A rendelkezésre álló hanganyagok kiválogatása, megfelelő szinten való felhasználása

5. A módosítások elvégzése

6. Előtesztelés

7. A vizsgaeredmények elemzése

8. A vizsgaanyag karbantartása

9. Az eredmények összesítése és értékelése

Mindezekkel a módszerekkel biztosítjuk, hogy a vizsga mérési hiba nélkül mérjen, valamint azt, hogy adekvát módon mérje, amit mérni hivatott. Így gondoskodni tudunk a vizsgafejlesztés folyamatának szabályozottságáról, valamint a vizsga értékelésének kompatibilitásáról.

III. A vizsgáztatók képzése, továbbképzése

A vizsgáztatók továbbképzésére nagy gondot fordít nemcsak nyelvvizsgaközpontunk, hanem a nyelvvizsgaközpontot működtető egyetemünk, az OR-ZSE is. Alapvetően fontos ez a héber nyelv oktatásában és vizsgáztatásában egyaránt, hiszen az egyetemen belül modern héber nyelvből nemcsak nyelvvizsgázni lehet, de egyes szakokon kötelező a szigorlat is azok számára, akik nem óhajtanak nyelvvizsgázni.

Így elsőrendű érdeke a nyelvoktatás és vizsgáztatás, feladatírás, és vizsgafejlesztés valamennyi szereplőjének, hogy minél magasabb szintű képzettséggel rendelkezzen. Ez igazán nagy motiváció valamennyiünknek, hogy továbbképzéseken vegyünk részt, hogy így minél modernebb módszerek segítségével adekvátabb, a KER előírásainak megfelelően, minél hatékonyabb nyelvtanítási - vizsgáztatási képességre tegyünk szert.

Ennek érdekében, illetékes tanáraink kétféle módon juthatnak héber nyelvi továbbképzéshez.

1. Adott témára Izraelből évente Magyarországra érkező továbbképző tanárok segítségét vesszük igénybe.

2. Vizsgaközpontunkban vizsgafejlesztőként vagy vizsgáztatóként dolgozó tanárainkat hosszabb - rövidebb időre kiküldjük Izraelbe, és az ottani különböző felsőfokú intézményekkel együttműködve foglalkoznak az adott témákkal.

Ennek az együttműködésnek az eredményeképpen utazhattak Izraelbe vizsgáztatóink, vizsgaíróink és vizsgafejlesztőink, hogy részt vegyenek a Melton Centre for Jewish Education of the Hebrew University of Jerusalem, vagy a Schechter Institute for Jewish Studies, HUG különböző nyelvi továbbképző programjaiban.

További elképzeléseink között szerepel az ELTE Hebraisztika szakával együttműködve közös továbbképzések szervezése nemcsak saját vizsgáztatóink számára, hanem minden olyan tanár számára, aki az emeltszintű érettségi vizsgák vizsgafejlesztői és vizsgáztatói. Fontos ez azért, mert a törvénynek megfelelően az emeltszintű érettségi héber nyelvből B2 szintű nyelvvizsgával egyenértékű. Ezekhez a továbbképzésekhez is - nagy valószínűség szerint - érdemes lesz izraeli szakembereket igénybe venni. Remélhetőleg meg tudjuk majd valamilyen módon ennek anyagi feltételeit is teremteni.

Mindezeken kívül nyelvvizsgaközpontunk folyamatos kapcsolatot tart fenn nyelvoktatási és vizsgáztatói módszertani kérdések tárgykörében izraeli felsőoktatási intézmények szakértőivel.

IV. A vizsgáztatással kapcsolatos tájékoztató felületek kialakítása és karbantartása

A vizsgák követelményrendszeréről, lebonyolításáról elektronikus felületen folyamatosan tájékoztatjuk a vizsgázókat.

Az OR-ZSE NYVK minden évben közzéteszi a TÁJÉKOZTATÓ című felületen a honlapon és nyomtatott formában. A TÁJÉKOZTATÓ-t évente frissíti a R-nek és az AK-nak megfelelően.

* a vizsgára való jelentkezés módját (14 éves korhatár, állampolgárság, jelentkezési lap, vizsgadíj befizetését igazoló bizonylat)

* vizsgarendszerei folyamatos fejlesztését

* a vizsga lebonyolításának módját

* minden akkreditált nyelvből, minden szinten a szóbeli, az írásbeli és a komplex típusú vizsga tartalmi követelményeit

* a nyelvvizsga értékelésének módját

* a sikeres nyelvvizsga feltételeit

* a segédeszközök használatát

* a bizonyítvány kiadásának módját

* a héber nyelvvizsga általános jellemzését

* a fellebbezés módját

* írásbeli vizsgamintákat

* szóbeli témalistákat a beszédkészség vizsgálatához szintenként a modern héberhez és bibliográfiát a bibliai héber kulturális témaköréhez

V. A vizsgaközpont vizsgarendszereiben akkreditált nyelvek vizsgáinak szervezése

A vizsgák szervezése az alábbiak szerint történik:

* a vizsgák meghirdetése a honlapon

* évente kétszer (májusban és novemberben) hirdet a NYVK nyelvvizsgát modern héber (általános) és bibliai héber (szaknyelv) nyelvből

* egy-egy készség mérésére irányuló feladat, változatlan formában, évente legfeljebb egy vizsgaalkalommal használható fel

* teljes körűen dokumentálja a vizsgával kapcsolatos eseményeket, illetve az OH elektronikus felületén (REX) vezeti a nyelvvizsga anyakönyveket

* az OH REX-en keresztül elkészítteti a vizsgabizonyítványokat

A héber nyelvvizsgáról szóló tudnivalók megtalálhatók az OR-ZSE honlapján: www.rabbi.hu

VI. A vizsgára történő jelentkezés rendje

Az OR-ZSE NYVK minden évben közzéteszi a következő évi vizsgaidőpontokat, valamint szintenként a szóbeli, írásbeli és komplex típusú vizsgák tartalmi követelményeit.

Nyelvvizsgára minden, a jelentkezés naptári évében 14. életévét betöltő személy jelentkezhet.

A jelentkezés Jelentkezési lapon történik, melyet a vizsgázó a honlapról kinyomtatva, vagy személyesen vehet kézhez. A jelentkezési lapon fel kell a jelöltnek tüntetnie, hogy a héber nyelv melyik változatából (bibliai –szaknyelv -, illetve modern – általános), milyen szintű és milyen típusú nyelvvizsgát kíván tenni. A kitöltött jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgadíj befizetését igazoló bizonylatot is. A nyelvvizsgára elektronikus úton is lehet jelentkezni, mikor is a jelentkezési lap elküldésével egyidejűleg a befizetett csekkszelvény másolatát is mellékelni kell az e-mailhez.

A vizsgadíj a vizsgáról való távolmaradás esetén nem követelhető vissza. Igazolt távolmaradás (pl. betegség, érettségi, stb.) esetén a vizsgázó kérheti a vizsga elhalasztását. A jelentkezés nyilvántartása számítógépen történik.

A jelentkezési határidő az OR-ZSE honlapján megjelenik, vagy telefonon, illetve postai úton is megtudható. A vizsgára a vizsgázónak a vizsgát megelőző 10. napig kell jelentkeznie.

A vizsgázók értesítése a vizsgaidőpontról írásban, vagy telefonon, illetve elektronikus úton történik. A vizsga beosztásról legkésőbb a vizsgát megelőző 10. napon küldünk értesítést.

VII. A fogyatékkal élők számára biztosított megfelelő körülmények

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a fogyatékos személyek számára a törvény által előírtak alapján a fogyatékosságának megfelelő körülményeket teremtünk.

A mozgáskorlátozottak számára lift áll rendelkezésre, hogy feljussanak az első emeleten működő nyelvvizsgaközpontba.

A gyengén látók esetében, ha ezt igazolni tudja a vizsgázó, az írásbeli feladatokat felnagyítjuk, esetleg meghosszabbítjuk a rendelkezésre álló időt, hogy a közvetítői készség vizsgálatában a szótárhasználat lassúsága miatt ne érje csorba a teljesítményt.

Ez esetben, ha a gyengén látó vizsgázó igényt tart rá, használhat nagyítót is.

A diszgráfiás, diszlexiás vizsgázók - megfelelő igazolás mellett - időhosszabbítást kaphatnak, illetve kérésre nem fehér, hanem drapp papírra, dupla sorköz használatával írt feladatsort kapnak, hogy vizuálisan számukra könnyebben áttekinthető legyen a szöveg. A hallott szöveg értése esetében esetleg még egyszer meghallgathatják a szöveget. A szóbeli vizsgán a vizsgáztató lassabban beszél, hogy a félreértéseket elkerülje.

A nyelvi vizsgáztató egység technikailag alkalmas szükség esetén egy-egy audióegység különleges felhangosítására anélkül, hogy a többi vizsgázót ez zavarná. Ezzel lehetőséget biztosítunk esetleges nagyothalló vizsgázók számára, hogy teljesítményük ne csorbuljon. A szóbeli vizsgán a vizsgáztató hangosabban, lassabban beszél, hogy a félreértéseket elkerülje.

VIII. Az írásbeli vizsgák és a beszédértés vizsgák szervezése és értékelése

A vizsgaközpont megfelelő algoritmus kidolgozásával biztosítja, hogy egy éven belül egy készség mérésére irányuló feladat változatlan formában ne forduljon elő.

A szóbeli nyelvvizsgát az OR-ZSE NYVK által szervezett legalább kéttagú bizottság előtt kell letenni. Nem lehet a vizsgabizottság tagja a vizsgázó hozzátartozója, tanára. Az írásbeli vizsgákat két vizsgáztató javítja egymástól függetlenül javítókulcs alapján, majd az eredményt egybevetik.

A szóbeli nyelvvizsgáról – a vizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján - hangfelvétel készül. A hangfelvételeket ugyanúgy őrizzük meg, mint a papír alapú vizsgadolgozatokat.

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgaközpont páncélszekrényében őrizzük, és a vizsga napján a lezárt, lepecsételt borítékokban levő vizsgalapokat az írásbeli helyszínén a vizsgaközpont vezetője, vagy egyik vizsgáztatója bontja fel. A vizsgalapokat tartalmazó zárt borítékok felbontásának helyét, időpontját és sértetlenségét a vizsgázók ellenőrzik, és ezt az ezt igazoló jegyzőkönyv aláírásával igazolja két vizsgázó.

A beszédértés vizsgarész feladatlapjai ugyanilyen módon kerülnek felbontásra, melyről szintén jegyzőkönyv készül.

A teremfelügyelők számára összeállított lebonyolítási forgatókönyv: (AK 4/I. 10.) /1 sz. melléklet/

Az írásbeli és a beszédértési vizsgarészek befejezése után a vizsgaanyagokat a teremfelügyelő átadja a vizsgaközpont vezetőjének, vagy egyik vizsgáztatójának, aki elzárja azokat.

Az OR-ZSE NYVK a vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókról, követelményrendszeréről, lebonyolításáról elektronikus felületen tájékoztatja a vizsgázókat.

A vizsga elbírálása azon a szinten történik, melyre a vizsgázó jelentkezett. A modern héber vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az elérhető pontszám 60%-át teljesítette mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán, és minden egyes nyelvi készségben külön-külön elérte a 40 %-os teljesítési minimumot.

A bibliai héber vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az elérhető pontszám 60%-át teljesítette mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán. A bibliai héber nyelvvizsga mindhárom szinten csak komplex típusú lehet.

A modern héber nyelvvizsga mindhárom szinten lehet szóbeli, írásbeli és ezek kombinációja, azaz komplex típusú.

A vizsgázók értesítése a vizsgaidőpontról írásban történik. A vizsga beosztásról a vizsgázót legkésőbb a vizsgát megelőző 10. napon értesítjük.

A vizsgaeredményekről - azonosító szám alapján - az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem honlapján is adunk tájékoztatást.

Az OR-ZSE NYVK a vizsgákról az OH elektronikus felületén nyelvvizsga anyakönyvet állít ki a vizsgára történő beosztás, a vizsgázók, a vizsgáztató és értékelő személyek és a vizsga értékelésének adataival.

A vizsgák lefolytatása az alábbiak szerint történik:

* A vizsgázó személyének azonosítása a személyazonosságot igazoló okmánnyal a szóbeli és az írásbeli vizsgán egyaránt

* Az írásbeli vizsgák meghatározott ülésrend szerint folynak

* Az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyv készül, mely a felügyelő fegyelmi felelősségét és a vizsga tisztaságát hivatott biztosítani.

* Az írásbeli vizsgajegyzőkönyv tartalmazza a vizsga kezdő- és befejező időpontját, a vizsgázók névsorát, illetve dolgozatuk beadásának időpontját, az ülésrendet és a vizsgaközpont-vezető ellenőrzésének időpontjait.

* Az írásbeli vizsgákat és a beszédértés vizsgarészt lemásolják, hogy két vizsgajavító javíthassa azokat. A kijavított írásbeli vizsgákat a javító tanárok aláírják.

* A szóbeli vizsgán szintén jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a vizsgázók által kihúzott tételszámot, s az elért pontszámot, valamint a legalább kéttagú vizsgabizottság tagjainak a nevét.

* Miután az írásbeli és a szóbeli vizsgákon is két-két vizsgáztató értékel, így megvalósul a kettős értékelés. Az objektíven értékelhető feladatokat megoldó kulcs alapján értékeljük. A szemi-objektíven és szubjektíven értékelhető feladatokhoz a javítási szempontokat tartalmazó táblázatokat készítünk, melyek segítségével javítjuk (írásbeli), illetve értékeljük (szóbeli) a vizsgateljesítményeket.

* Az értékelt dolgozatokat 10 évig őrizzük, melyhez csak a vizsgaközpont vezetője férhet hozzá.

* A nyelvvizsgákról elektronikus anyakönyv készül.

*Nyelvvizsgaközpontunkban számítógépes vizsgára nincs mód.

A beszédkészség vizsgák szervezése során a vizsgaközpont a vizsgabizottságot a törvénynek megfelelően úgy alakítja ki, hogy a bizottságnak nem lehet tagja a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv törvényei szerinti hozzátartozója, vagy az, aki a jelentkezőnek a nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett.

Esetünkben a vizsgáztató egység és a vizsgahely azonos. Nyelvvizsgát a vizsgaközponton kívül nem szervezünk.

A modern héber nyelvvizsga során az alkalmazott feladattípusok összhangban vannak a célcsoport valós nyelvhasználói igényeivel.

A vizsgafeladatokat olyan szempontok szerint állítjuk össze, amelyek egyértelműen bizonyítják a vizsgázónak az adott szinten minden egyes készségben megfelelő nyelvtudás meglétét.

Vizsgaközpontunkban minden vizsgaidőszakra, azaz évente kétszer új feladatsorokat állítanak össze a vizsgafejlesztők. Különösen fontos ez az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott rendszerhez történt szintillesztés tükrében. Ezzel együtt a feladatsorokat évenként és vizsgaidőszakonként osztályozzuk, évszámmal ellátjuk és szigorúan őrzött helyen tároljuk. Így csak a vizsgaközpont vezetője férhet hozzá a már lefolytatott vizsgák anyagához. Mivel vizsgaközpontunkban évente csak kétszer van nyelvvizsgáztatás, ezért ez még hosszú távon sem áttekinthetetlen. A feladatsorok vizsgaidőszakonkénti felcímkézése is biztosítja, hogy mely régebbi vizsgafeladatot lehet, illetve nem lehet az adott vizsgaidőszakban felhasználni.

A vizsgaanyagok semlegességét és a diszkriminációmentességét is biztosítjuk úgy, hogy sem nemet, sem társadalmi- és korcsoportot, kisebbséget, erkölcsöt sértő anyagokat nem alkalmazunk.

Mivel kis nyelvről, így kisszámú vizsgázóról van szó, továbbra is fontos számunkra, hogy nyelvvizsgánk minden igényt kielégítő legyen, így az is, hogy ne történjen meg, hogy egy éven belül egy készség mérésére irányuló feladat változatlan formában kétszer forduljon elő. Ennek érdekében továbbra is célunk, hogy minden vizsgaidőszakra új feladatsorokat készítsünk el.

Ezzel együtt minden vizsgaidőszak előtt szakmai értekezletet tartunk, melyen áttekintjük az előttünk álló feladatokat, átvizsgáljuk az előző vizsgaidőszakok feladatsorait, és a vizsgafejlesztők és a vizsgáztatók közösen meghatározzák a következő vizsgafeladatok főbb irányvonalait.

Az írásbeli vizsgadolgozatokat - miután a vizsgázók beadták - fénymásoljuk, hogy két javító tanárnak ki tudjuk adni azokat.

Ezután a javító tanárok a vizsgaközpontban, minthogy onnan nem vihetik ki, értékelési útmutató alapján kijavítják egymástól függetlenül. Javításukat aláírásukkal hitelesítik. Ezután összevetik a két javítást, majd kialakítják a pontszámokat. Így valósul meg a kettős értékelés.

Az értékelt dolgozatokat a vizsgaközpont vezetőjének irodájában zárt szekrényben őrizzük 10 évig, melyhez csak a vizsgaközpont vezetője férhet hozzá.

IX. A beszédkészség vizsgák szervezése és értékelése

 A beszédkészség vizsga vizsgabizottság előtt történik, mely legalább két tagból áll. Nem lehet a bizottság tagja a vizsgázó hozzátartozója, vagy olyan vizsgáztató, aki a vizsgázó felkészítésében részt vett. Ennek biztosításául minden vizsgáztató - fegyelmi felelősség mellett - írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy e kritériumoknak megfelel.

Alább közöljük a nyilatkozat szövegét:


NYILATKOZAT

Alulírott……………………………………………………….. vizsgáztatói felelősségem tudatában ezúton nyilatkozom, hogy az OR-ZSE Nyelvvizsgaközpontban a jelöltek között saját felkészítésű tanítványom nincs.

A vizsgázók névsorában szereplők egyikével sem állok személyes, rokoni, vagy üzleti kapcsolatban.

A Ptk-ban és az egyéb jogszabályokban foglaltak alapján összeférhetetlenségi ok nem áll fenn közöttem és a vizsgázók között.

Kelt.:

………………………………………
                      Aláírás


A beszédkészség vizsga battériáit a nyelvvizsgaközpontban tároljuk, és csak a vizsgaközpont vezetője férhet hozzá. A battériák és az egyes feladatsorok összeállítása a Nyelvvizsgaközpontban történik.

A beszédkészség vizsgáról jegyzőkönyvet vezetünk, mely tartalmazza a vizsgázók névsorát, az általuk kihúzott tételek számát és a vizsgáztatók nevét. A jegyzőkönyveket a feladatsorokkal együtt megőrizzük.

A vizsgázóknak a témakifejtés részvizsgára 20 perc felkészülési idejük van. Ezért, hogy minden vizsgázó azonos hosszúságú időt kaphasson, illetve senki ne kaphasson több időt, zsiliprendszerben folyik a vizsga. Ez természetesen több terem használatát és több vizsgáztató, illetve felügyelő munkáját feltételezi.

A beszédkészség vizsgákról, mint már említettük, hangfelvétel készül. A hangfelvétel készítéséről a vizsgára jelentkező már a Jelentkezési lapon nyilatkozik. A hangfelvételeket zárt szekrényben 10 évig tároljuk, melyhez csak a vizsgaközpont vezetője férhet hozzá.

X. Milyen óvintézkedéseket tesz a vizsgaközpont a vizsgacsalások, bérvizsgák kiküszöbölésére?

Az írásbeli vizsgákra kiválasztott és megbízott felügyelő tanár felelősséggel tartozik, hogy felügyelete alatt ne forduljon elő csalás. A felügyelő tanárt a vizsgaközpont vezetője jelöli ki.

A teljes vizsgaidőtartam alatt legalább egy felügyelőnek jelen kell lennie.

A vizsga felügyelője csak szervezésre vonatkozó információt adhat.

Az egy helyiségben vizsgázók maximális létszáma 25 fő lehet

A vizsgázó személyének azonosítása a személyazonosságot igazoló okmánnyal történik, így a bérvizsga lehetősége a minimumra csökken.

A vizsgázók meghatározott rendben ülnek a teremben úgy, hogy egymással ne érintkezzenek, azonos szinten vizsgázók nem ülnek egymás közelében. Az írásbeli vizsga jegyzőkönyvében feltüntetjük az ülésrendet, hogy bármikor vissza lehessen nézni, ki kinek a közelében ült.

A vizsga megkezdése előtt a mobiltelefonokat a tanári asztalra, a táskákat a teremfelügyelő által kijelölt helyre kell kitenni a vizsgázóknak.

A vizsgázók csak a vizsgaközpont által kóddal ellátott vizsgalapokon dolgozhatnak, más papírt nem használhatnak az írásbeli vizsga alatt.

A közvetítői készség vizsgálatához, azaz a fordításhoz vagy a vizsgaközpont által kiadott szótárt, vagy a teremfelügyelő által átvizsgált szótárt lehet használni.

Az írásbeli vizsga két részből áll, csak a két rész közti szünetben lehet elhagyni a vizsgatermet, ha az első feladatsort megoldotta, és beadta a felügyelőnek.

A teremfelügyelő a jegyzőkönyvben feltünteti az egyes vizsgarészek kezdési és befejezési időpontját.

Az egyes vizsgarészek beadásakor a teremfelügyelő a beadott vizsgalapon és a jegyzőkönyvben is rögzíti a beadás időpontját.

A vizsgaközpont vezetője többször is ellenőrzi, hogy megfelelő rendben történik-e az írásbeli vizsga, s ezt a jegyzőkönyvben is rögzítjük.

A vizsgákra szánt idő lejártával, a teremfelügyelő összeszedi a még a vizsgázóknál lévő feladatlapokat, ráírja a beadás legvégső időpontját, majd átadja a vizsgaközpont vezetőjének, vagy az egyik vizsgáztatónak. A kitöltött feladatlapokat elzárják.

Ha azonban mindennek ellenére mégis tetten érhető a vizsgacsalás, a vizsgázót felfüggesztjük, s csak a vizsgának a következő vizsgaidőszakban történő megismétlésével igazolhatja nyelvtudását. Az esetleges bérvizsga, illetve más csalás esetén a vizsgázót az összes többi vizsgarésztől eltiltjuk abban a vizsgaeseményben, amelyben a csalás megvalósult.

A helytelenül, etikátlanul eljáró munkatárs fegyelmi felelősséggel tartozik.

XI. Az eredmény közlése, a megtekintés és felülvizsgálat szabályozása

A vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsgát követő legkésőbb 30. napon közli személyesen, postán, illetve e-mailben. A vizsgaeredményekről - azonosító szám alapján - az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem honlapján is adunk tájékoztatást.

A vizsgaközpont irodájában biztosítjuk a vizsgázó számára az értékelt vizsgafeladatok, illetve az értékelési útmutatók megtekintését, valamint a szóbeli teljesítmények értékelésének átnézését, melyről a vizsgázó jegyzetet készíthet. Ehhez legalább 45 perc áll rendelkezésére. Az értékelő személyes adatai a vizsgázó számára nem publikusak. A megtekintés előre egyeztetett időpontban történhet, melyet írásban kell kérvényezni. A beadvány kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül meg kell adni az értékelt vizsgák megtekintésének a lehetőségét.

A vizsga eredményéről a vizsgától számított 30 napon belül értesítjük a vizsgázókat. Az OR-ZSE NYVK döntése ellen a vizsgázó az eredmény közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A vizsgaközpont megvizsgálja a felülvizsgálati kérelmet, és ha egyetért a kérelemben foglaltakkal, a vizsgaközpont döntését módosítja. A döntést a fellebbezés benyújtásától számított 15 napon belül meghozza, és erről értesíti a vizsgázót. Ha a vizsgázó nem ért egyet e döntéssel, 15 napon belül a döntés ellen az Oktatási Hivatalhoz címzett, de a vizsgaközponthoz benyújtandó panasszal élhet. A panaszt a Hivatal bírálja el. Ha a vizsgát sikeresnek ítéli, a jogerős döntés közlésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgaközpont a vizsgabizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.

Ha a vizsgázó számszaki hibára, vagy jogszabálysértésre hivatkozva él felülvizsgálati kérelemmel, a vizsgaközpont vezetője kivizsgálja a felülvizsgálati kérelmet, és ha egyetért a kérelemben foglaltakkal, a vizsgaközpont döntését módosítja 15 napon belül, és erről értesíti a vizsgázót.

XII. Az elektronikus anyakönyvek

Az elektronikus anyakönyvekhez két személy fér hozzá: az anyakönyv vezetője és szükség esetén az egyetem informatikusa.

A vizsgaközpont többszörös ellenőrzéssel gondoskodik arról, hogy az elektronikus anyakönyvek hiteles, hibátlan és minden szempontból helytálló adatokkal legyenek feltöltve.

Ennek érdekében először az anyakönyvet vezető kolléga ellenőrzi, hogy az adatok pontosak-e.

A következő lépésben a vizsgaközpont egyik munkatársa összeolvassa az összes adatot (jelentkezési lapok) és eredményt (eredménylapok) az anyakönyv vezetőjével.

Ezután a vizsgaközpont vezetője is összeolvassa az elektronikus anyakönyvbe felvitt adatokat az anyakönyv vezetőjével.

XIII. A vizsgaközpont és a vizsgahelyek közötti munkamegosztásról milyen megállapodás/szerződés van érvényben?

Esetünkben a vizsgaközpont és a vizsgahely azonos. Nyelvvizsgát a vizsgaközponton kívül nem szervezünk.

XIV. Vis maior

A vis maior esetek kezelése:

1. Vis maior esetekben vizsgaközpontunk a vizsgát vagy a vizsgarészt a NYAK-kal egyeztetve más időpontra teszi át. A vizsga napján a vizsgaközpont vezetője legalább telefonon állandóan elérhető. Ha a vizsga ideje alatt bármilyen nem várt esemény történik, amely megzavarja a vizsgát vagy a vizsgázó teljesítményét (áramszünet, bomba,- tűzriadó, természeti katasztrófa, közlekedési sztrájk stb.) a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, amit a vizsgázók is aláírnak. Az esetet a vizsgaközpont kivizsgálja és szükség estén új vizsgaidőpontot jelöl ki. Ebben az esetben a vizsgázókra nem hárul plusz költség. Ha a vizsgázó egyéni vis maior miatt a vizsgán indokoltan nem jelenik meg, a megfelelő igazolás bemutatásával a befizetett vizsgadíj a következő vizsgaidőszakra érvényes.

2. A vizsga során előforduló fizikai akadályok (számítógép meghibásodás, fejhallgató elégtelen működése, stb.) kiküszöbölése érdekében az egyetem technikusa rendelkezésre áll, és más eszköz rendelkezésre bocsátásával kisegíti a vizsgaközpontot.

A vizsgaanyag esetleges sérülésére nem kerülhet sor, hiszen a vizsgaközpont irodájából kell a terembe vinni.

3. Ha a vizsgázó késik, a vizsgázó számára kevesebb idő marad feladatainak megoldására. Ha a vizsgáztató, illetve a teremfelügyelő késik, erre az esetre mindig rendelkezésre áll egy másik vizsgáztató, illetve teremfelügyelő. Ha a vizsgázó távol marad a vizsgáról, ha indokolt a távolmaradás, a XIV./1. pontban foglaltak az irányadók. Ha a vizsgázó, a vizsga közben lesz rosszul, orvost, szükség esetén mentőt hívunk hozzá. A vizsgáztató, teremfelügyelő vizsga közben történő rosszulléte esetén a tartalék vizsgáztató, illetve teremfelügyelő lép a helyükre.

4. A vizsgahelyszínnel kapcsolatos technikai problémák kiküszöbölését az egyetem logisztikai háttere biztosítja.

XV. Hogyan gyűjt a vizsgaközpont visszajelzéseket a vizsgázóktól, a vizsgáztatóktól és a vizsgák lebonyolításában részt vevőktől?

A vizsgaközpont visszajelzéseket vár a vizsgázóktól, a vizsgáztatóktól és a vizsgák lebonyolításában részt vevőktől.

A vizsgázók egy része egyetemünkön végzett, akik személyesen felkeresik a vizsgaközpontot, hogy beszámoljanak a vizsga nehézségéről, illetve annak menetéről. Sok esetben az idegen vizsgázók is felkeresnek minket, hogy számot adjanak arról, hogy valamelyik vizsgarész számukra könnyebb, vagy nehezebb volt. Ezeket az észrevételeket feljegyezzük, összegyűjtjük, és a vizsgafejlesztőkkel, vizsgáztatókkal feldolgozzuk, értékeljük, s ha releváns, beépítjük a következő vizsgafejlesztésbe.

A vizsgáztatók tapasztalataikat értekezleten osztják meg a vizsgaközpont többi vizsgáztatójával és vizsgafejlesztőjével. A tanulságok levonásának érdekében visszahallhatják a rögzített vizsgák hanganyagát, majd összesítjük a tanulságokat.

A vizsgák lebonyolításában részt vevő többi szereplő (teremfelügyelő, technikus, stb.) beszámol az esetleg felmerült nehézségekről, hogy azt a következő vizsgákon már ki tudjuk küszöbölni.

Vizsgaközpontunk Belső Működési Rendjét a mindenkor érvényes Akkreditációs Kézikönyv változásait figyelembe véve évente frissítjük.

 

1. sz. melléklet a Belső Működési Rendhez

A teremfelügyelők számára összeállított lebonyolítási forgatókönyv

A teremfelügyelők kiválasztásának szempontjai:

* a teremfelügyelők nem tudhatnak héber nyelven, azaz sem a modern, sem a bibliai héberhez nem érthetnek

* a teremfelügyelőket az egyetem munkatársai közül kell választani

Cselekvési terv:

* a teremfelügyelőknek az írásbeli (modern héber általános, bibliai héber szaknyelvi) és beszédértés készségét ellenőrző (modern héber általános) vizsga megkezdése előtt 10 perccel meg kell jelenniük a vizsga helyszínén

* segíteniük kell a vizsgázók személyazonosságának ellenőrzésében

* jelen kell lenniük a vizsgafeladatok borítékjainak felbontásánál

* a feladatlapok borítékjainak sértetlenségéről szóló jegyzőkönyveket alá kell íratniuk két vizsgázóval

* a jegyzőkönyvre rá kell írniuk a vizsga kezdési és befejezési időpontját nyelvenként és szintenként (ezeket az információkat a vizsgázók számára jól látható helyen – táblán – is fel kell tüntetni)

* a vizsgázók mobiltelefonját ki kell tetetniük a tanári asztalra, táskájukat pedig az általuk meghatározott helyre, hogy a csalás lehetőségét kizárják

* az ülésrendet rá kell vezetniük a jegyzőkönyvre

* az olvasott szöveg értése, az írott szöveg létrehozásának készsége, illetve a nyelvismereti mérési egység megoldása és a közvetítői készség vizsgálata között 15 perc szünetet kell elrendelniük.

* a közvetítői készség vizsgálatához használható papíralapú - a vizsgaközpont által biztosított - szótárakat ki kell osztaniuk

* ha a vizsgázó saját szótárát kívánja használni, a teremfelügyelőknek át kell azt vizsgálnia, hogy segédeszközmentes legyen

* mindkét feladat elvégzése után, miután a vizsgázó a megjelölt időben, vagy azelőtt beadta a feladatlapját, a feladatlapra és a jegyzőkönyvre rá kell írniuk a beadás időpontját

* gondoskodniuk kell arról, hogy a két vizsgarész közötti szüneten kívül, a vizsgázó ne hagyja el a vizsgatermet


A teremfelügyelőknek a vizsga teljes ideje alatt gondoskodniuk kell arról, hogy a vizsgázók egymással NE KOMMUNIKÁLHASSANAK.

A teremfelügyelők fegyelmi felelősséggel tartoznak az esetleges csalások kiküszöböléséért.

Vissza