A házasság és a család
könyvbemutató

2016.november 14-én, kedden 15 órai kezdettel a Pesti Evangélikus Egyház, Deák téri Egyházközségének Nagytermében (Deák tér 4) mutatta be az újonnan megjelent kötetet a két szerkesztő: Barna Gábor és Kiss Endre professzor.

Barna Gábor köszöntötte a megjelenteket, értékelte a kötet jelentőségét és ismertette megjelenésének előzményeit.

(A bemutatott könyv az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport és az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Kaufmann Dávid Zsidó Kultúrakutató Csoport közös kiadásában, a "család" témakörében megrendezett második konferenciájának előadásait tartalmazza. A kötetet Pintér Zsófia és Terendi Viktória közreműködésével a két - előzőleg írt - professzor szerkesztette.)

 

Ezután Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagja, mint a kötet egyik méltatója ismertette részletesen, hogy milyen érzései, benyomásai, és asszociációi ébredtek a kötet tanulmányainak olvasása közben, ezzel érzékeltetve ezen művek értékét és hasznosságát. Bízvást ajánlotta a kiadványt a széles nyilvánosság figyelmébe, remélve, hogy a közreműködő társaság tovább fog bővülni és folytatja a témakör tudományos tanulmányozását és feldolgozását.

 

 

 

Oláh János professzor az OR-ZSE rektorhelyettese a távol lévő Schőner Alfréd rektor helyett mondta el könyvismertetőjét. Ebből a jelenlévők  - és most az olvasók is  - részletesen megismerhették/ismerhetik a kötetben lévő írások lényegét és kaphattak kedvet azok elolvasására.

 

 

 

Az ismertető az alábbiakban olvasható:

E kötetnek és a konferenciának van előzménye, a konferenciának folytatása, és remélhetőleg folytatása lesz a kötet-sorozatnak is.

A konferenciák és a megjelent kötetek a "család" témaköréhez kapcsolódnak, hol szorosan, hol lazábban, de meghatározó elemük a "család". A család, az emberi létezést alapvetően meghatározó és a történelem folyamán oly sokféle hatásnak kitett "intézmény", amely a társadalom alapsejtje, legyen az zsidó, keresztyén, keresztény, más vallású, avagy netalán ateista. A családnak meghatározó szerepe van a vallási identitás megőrzésében, alakításában, életstratégiák átörökítésében.

kelen könyv négy nagyobb témacsoportba sorolva tartalmazza az elhangzott előadások szerkesztett szövegét.
"A házasságról és a családról általában" blokk 5 előadás szövegét;
az "Esküvői rítusok" blokk 3 előadás szövegét;
"A nehéz helyzetben lévő családok" 4-
és "A családi élet értékei és mindennapjai" blokk 6 előadás szövegét tartalmazza.

Sorrendben:
"A házasságról és a családról általában" témakörben az alábbi előadások írott változatát találhatják meg a könyvben:
Máté-Tóth András: A polgári család védelmében. Felvetések egy 30 éve megjelent könyv kapcsán (A polgári család vége? Társadalomtudományi és egyházi összefüggések) című írásában a Berger házaspár több, mint 30 évvel ezelőtt megjelent "A polgári család védelmében" című könyvéből kiindulva mutatja be a mai magyar társadalom nézeteit; valamint a 2014. októberi III. rendkívüli püspöki szinódus munkadokumentumának családképét, majd egy teológiai és egy társadalomtudományi kérdést vet fel.

Kiss Endre: A család rekonstrukciója a klasszikus szociológiában (Az anyajogtól a funkcionális differenciálódásig. Szerelemfilozófia és szociológia a családban) címet viselő írása konklúziójaként "egyértelműnek mondható: a klasszikus szociológia megközelítése a család témaköréhez (amit mind tudománytörténetileg, mind általában kulturális kihatásaiban is igen lényegesnek tekintünk) csak kivételesen találkozik a szerelemfilozófia legfontosabb alapkoncepcióival. A két megközelítés minden szempontból két irányt követ."

Cselényi István Gábor: A keleti szertartású esküvő távlatai címmel a görög szertartású esküvő üdvtörténi megfejtésével, miszerint az esküvő "Isten és ember szövetségének vetülete, ikonja" kezdi írását, majd nagy ívben járja körül választott témáját.

Szécsi József: Az ábrahámi vallások a mono- és poligámiáról (Monogámia és poligámia a zsidóságban) címmel írta tanulmányát. A bőséges jegyzetanyagot felvonultató írás a bibliai kortól egészen Izrael Állam 1960-ben hozott szabályozó rendeletéig ismerteti a témát.

Örsi Julianna: A rendszerváltások hatása a családokra (A rendszerváltások hatása a vidéki családok életére) címmel jelentette meg vizsgálódásait. Az ábrákkal, grafikonokkal illusztrált írás meggyőzően indokolja, hogy a rendszerváltások hatásai a családok életét alapjaiban változtatták meg.

Örsi Julianna előadásának írott változata zárja ezt a blokkot.

"Esküvői rítusok" témakörben az alábbi előadások írott változatát találhatják meg a könyvben:
Oláh János: Zsidó esküvői rítusok változásai a 19-21. században című írásából megtudhatjuk, hogy a zsidó esküvői rítusok, a férfi és a nő egymásnak szentelése a 19. században még nagyjából egységes szokásrendszer alapján történt, addig a 21. században ez már korántsem egységes a zsidóságon belül. Ebből az átalakulási folyamatból mutat be, ízelítőül, egy-egy "villanást" és igyekszik az átalakulás okaira magyarázatot adni, röviden és érthetően.

Gergely Anna: "Adok egy tehenet, csak ne házasodjatok össze!" A baracskai zsidóság emléke (emlékezete) című dolgozata egy zsidóvá lett, eredetileg katolikus vallású asszony élettörténetét ismerteti, ki zsidó mivolta miatt megjárta Auscwitzot és Theresienstadtban szabadult 1945 május 8-án, majd hazajött a semmibe, a család töredékével együtt.

Kárpáti Judit: Pogány rítus a zsidó szertartásrendben? - A jemeni zsidó esküvőt kísérő henna-rituálé jelentősége - Jemenben és Izraelben (A henna éjszakája. A jemeni zsidó esküvőt megelőző henna-rituálé jelentősége Jemenben és Izraelben) címmel jegyzi értekezését. Sok mindent megtudhatunk e különleges szokásról, amely a jemeni zsidók családok identitás megőrzésének fontos eleme, mindmáig.

Kárpáti Judit előadásának írott változata zárja ezt a blokkot.

"A nehéz helyzetben lévő család" témakörben az alábbi előadások írott változatát találhatják meg a könyvben:

Bányai Viktória: A családpótlás intézményes és egyedi megoldásai, 1945-47 (A családpótlás közösségi és egyedi megoldásai: zsidó családok Magyarországon, 1945-47)) címmel írta meg vizsgálódásait, amely a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet kutatásának részeként készült. A sok tényanyagot, idézetet, táblázatot, adatokat felvonultató írás sok új ismerettel gazdagítja a csekély ezirányú irodalmat.

Tóbiás László írásának címe: Családtámogatás: újfajta családok újfajta támogatásai. Az írás a szociális munka szerepét és létjogosultságát ismerteti és így zárja mondatait: "…az ősi tudással felvértezve a szociális munka embereket és rendszereket aktivizál, hogy választ adjon az élet kihívásaira és előmozdítsa a jólétet."

Hrotkó Larissának: Családon belüli erőszak. Tórai és talmudi képek (A családon belüli erőszak története. A tórai és talmudi képek alapján) címmel jelent meg tanulmánya. Egy héber mondattal kezdi írását. (Sajnálatos, hogy a szöveg fordítva jelent meg és végig helytelenül vannak kinyomtatva a héber szavak, kifejezések. Kár érte.) Írása végén Hrotkó Larissa megállapítja: "A családon belüli erőszak nincs nemhez kötve. Az indokok és a stratégiák mindkét nemnél ismétlődhetnek."

Perger Gyula: A házasságon kívül született gyermekekről való egyházi gondoskodás a tatai uradalom településein a 19. század első felében (A házasságon kívül született gyermekekről való gondoskodás a tatai uradalom településein a 19. század első felében) címmel igen érdekes, korabeli dokumentumok alapján fejti ki a címben jelzett témát.

Perger Gyula előadásának írott változata zárja ezt a blokkot.

"A családi élet értékei és mindennapjai" témakörben az alábbi előadások írott változatát találhatják meg a könyvben:

Korpics Mártának: Család-érték-közvetítés (Család-érték-közvetítés. A vallási közösségek értékközvetítő szerepe a késő-modern társadalmakban) címmel jelent meg tanulmánya kötetünkben. A tanulmányban a közösség projektjének bemutatásán keresztül kitért azoknak a kérdéseknek a tárgyalására is, amelyek túlmutatnak a vizsgált közösség jelenlegi projektjének összefüggésrendszerén, de a téma - egyház és társadalom, közösség és egyház, egyház és kommunikáció - kontextusába feltétlenül beleértendők.

Ábrahám Vera: Több generációs genealógiai struktúrák (Több generációs genealógiai struktúrák írott források tükrében) címmel egy gyászjelentés és a sírfelirat, sírfeliratok és jelképek; valamint egy Tóra-szekrény függönyének generációs struktúráját elemzi, fejtegeti.

Gyöngyössy Orsolya: Kőművesből kántor, kántorból főjegyző. Az értelmiségivé válás egy modellje Sohlya Antal csongrádi főkántor leszármazottainak példáján (Kőművesből kántor, kántorból fiából főjegyző. Az értelmiségivé válás egy modellje Sohlya Antal családjának példáján) címmel írt dolgozata a Sohlya-család életének másfél évszázadát követi nyomon, a generációk sorsát, az értelmiségivé válás több nemzedéken átívelő folyamatát.

Filus Erika: A család szabályozó szerepe a viseletváltozásban (A család intézménye és a kivetkőzés folyamatának kapcsolata Kiskőrösön) címmel az alföldi kisváros ruhaviseletét elemzi tanulmányában, a kivetkőzés/viseletelhagyás 18. századtól induló folyamatát.

Béres István: Család-kép. A fotográfia szerepe a családi emlékezetben címmel arra vállalkozott, idézem: "…hogy bemutassam, milyen képünk van a családról - és itt 'képen' nem csak a mentális, vagy belső képet értem, hanem arra a nagyon konkrét fizikai fenoménre is gondolok, amely 'kézzel fogható'. 'Szemem előtt' az amatőrkép, a családi fotográfia van."

Barna Gábor: Bálint Sándor - a házastársi hűség példaképe (Keresztény értékek a 20. században. Bálint Sándor, a házastársi hűség példaképe) címmel írt tanulmányt a kötetbe. Általában néprajzosnak ismerjük Bálint Sándort, a 20. század legnagyobb néprajzkutatóinak egyikeként, Barna professzor úr írásából egy másik Bálint Sándort is megismerhetünk, de úgy vélem a két dolog összefügg Bálint Sándor esetében, ő a nagy tudós és a kiváló ember, kinek "életszentségét" elismerte a katolikus egyház és boldoggá avatási folyamata elindult.

Barna Gábor előadásának írott változata zárja ezt a blokkot és a kötetet is.

Végezetül jó olvasást kívánok "A házasság és a család" könyvhöz, és köszönjük a Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközségének, hogy helyet adott e könyvbemutatónak és köszönjük még egyszer "A házasság és a család" kötetet, köszönjük Pintér Zsófia és Terendi Viktória közreműködését, Barna Gábor és Kiss Endre professzor,  kutatócsoportvezető szerkesztését, a Devotio Hungarorum Alapítvány támogatását, hogy kézbe vehetjük az értékes könyvet. Érdeklődve várjuk a következő kötetet!

Az ünnepélyes könyvbemutató befejezése képen Barna professzor szintén köszönetet mondott minden előző és jelenlévő közreműködőnek, majd a maradék hallgatóság kapott egy-egy példányt a frissen kiadott könyvből.

2016.11.17
KP.