Magyar Tudomány Ünnepe
2015

események

A holokauszt oktatásáról – 2015

műhelykonferencia

2015. november 5. csütörtök 10.00

10.00 A konferencia megnyitása. Kiss Endre

10.15 Vitaindító előadás:
Szécsi József, c. egyetemi docens, a Keresztény-Zsidó Társaság elnöke

Korreferens: Sommer László, pedagógiai tanácsadó

Fölkért hozzászólók:
Dobner Győző, Hidvégi Máté, ifj. Iványi Gábor, Lichtmann Tamás, Mátrai Zsuzsa, Schöner Alfréd, Szántóné dr. Balázs Edit, Tokics Imre, Varga Béla

Ebédszünet: 12 h-13 h között.

Befejezés előreláthatólag 15 órakor.

Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Kaufmann Dávid Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoport, Keresztény-Zsidó Társaság

Szécsi József drszecsi.jozsef@gmail.com, Kiss Endre andkiss@hu.inter.net

 A holokausztról nem lehet hallgatni, nem lehet elhallgatni. Hogyan lehet továbbadni? Miként lehet ezt az iskolai oktatás részévé tenni?
A holokausztról más beszélni zsidóknak és más nem-zsidóknak. A zsidóság számára általában ismert saját identitása, története, kultúrája, vallása. Nem így van ez a holokausztot át nem éltekkel, nem így van ez a holokauszt után született nem-zsidó generációkkal.
Ha a holokausztról beszélni, oktatni, tanítani, nevelni akarunk, figyelembe kell venni az oktatandó rétegnek, személyeknek a világát. Ez annyit jelent, hogy ha a holokausztról nem-zsidók felé beszélünk, akkor először a zsidóságról kell beszélni.
Az ún. teológiai antijudaizmus egyik alaptétele az, hogy Kr.u. 70-től, a jeruzsálemi Szentély pusztulásától gyakorlatilag nem beszélünk zsidóságról, mert az ú.n. behelyettesítés-teológia alapállásaként a zsidóságot leváltotta a kereszténység, és ettől kezdve nem érdekes, nem kell vele foglalkozni.
A zsidóság története során először az ókori zsidóság, majd a középkori, az újkori és a modern kor zsidó történelméről kell áttekintő képet adni.
Ugyanígy külön kell ezután még tárgyalni a zsidóság teljes magyarországi történetét. Ezen történeti áttekintésnek érintenie kell az egyetemes és magyar történelmi vonatkozásban is a holokausztot.
A holokauszttal való foglalkozást megnehezíti pl. az a meggyőződés, hogy állandóan csak a holokauszttal foglalkozunk, állandóan csak a zsidókkal, miért nem foglalkozunk a magyarság tragédiáival is? Állandóan azt hallják, hogy a holokauszt a legnagyobb tragédia, holott más népnek és népeknek is volt, vegyük már le a napirendről és hagyjuk végre abba. El kell mondani, hogy a történelem folyamán sok tragédia volt. Néhány éve a cigányság vészkorszakbeli üldözése is megjelent a magyarországi holokauszt történetében, ez korábban nem volt.
Napjaink külpolitikai történései között már elsők között van az „iszlám antiszemitizmus” nemcsak a Közel-Keleten és az arab, illetve az iszlám világban, hanem Nyugat-Európában is. Az új antiszemitizmus Izrael-ellenességet jelent. Magyarországon évtizedes múltra tekint vissza Jézus zsidó volta tagadásának intenzív megerősödése, mely a szélsőjobboldal „teológiai” ideológiájának egyik kedvelt szelete is.