Kántor a huszonegyedik században

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében szakmai műhellyé vált a Módszertani terem: Rektorunk témaindítóját – a kántori szolgálat mai kihívásai imádkozási és művészi szempontból - tolmácsolta és moderálta a kántorképzés szakfelelőse, Fekete László.

Néhány rabbin és kántoron kívül liturgika és judaisztika szakos hallgatók, valamint vallászenei eseményeink, konferenciáink visszatérő, hűséges külső látogatói majd három órán keresztül hallgatták e tapasztalatcserét.

Kardos Péter főrabbi – korábban göteborgi főkántor is – elemzésében egyaránt jelen volt a közösség dallamhagyományához ragaszkodás fontossága és az új – sokszor populáris - hangütésű motívumok iránti igény. Sokakkal egyetemben, személy szerint ő is kedveli az i.tentiszteletek effajta frissítését. Svédországi tapasztalatait felidézve mesélt egy dél-afrikai kántorról, aki mind a neológ -, mind a kelet-európaias zuger (érzelemben gazdag, értő szövegmondással való imarecitálás) stílusban egyaránt járatos volt és e kettős felkészültségét az elváráshoz idomította.

Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi körzetének közösségi életéhez kapcsolta az előimádkozás, sőt a lájnolás tanulását: szerinte egy jól működő zsinagógában, ha a hívek kapnak szakmai segítséget és bátorítást, ha nem értékelik túl a kántor énekesi szerepét, akkor – pozitív tapasztalatuk szerint – egyre többen sajátítják el az előimádkozás szövegi és zenei követelményét. E ráhangoltság jóvoltából növekszik náluk az előimádkozási tapasztalatot szerzettek száma.

Hasonlóról Fekete László is beszámolt a Dohány utcai mindennapokat felidézvén, sőt markáns változásokat is adott tudtunkra: Fröhlich főrabbi vallási döntése alapján az egykori vegyeskart idén férfiegyüttes váltotta fel; a tóraolvasásos hétköznapokon az imateremben hangszeres kíséretű, többnyire Carlebach dallamok színesítik a nuszachikus vezetésű szertartást. A muzikális főrabbi szintén nagy kedvelője a népszerű dallamoknak és a lendületes imádkozásnak. A főkántor a zeneileg megformált imádkozásba illesztett kompozíció jelentőségéről is szólt: egy-egy ilyen részlet megemeli a szertartás fényét, a kiemelés által rávilágít jelentésbeli üzenetére; jó esetben tulajdonképpen énekben elmondott szövegmagyarázat. Fekete itt emlékeztetett Kardos főrabbi emlékezetes Háskivénu tolmácsolására.

Kerekes Béla főkántor az új helyek új kántori kihívásairól beszélt. A sok fiatalt és a vallási élettel újonnan kapcsolatba kerülteket vonzó Dózsa György úti zsinagóga látogatóinak megfelelő arányérzékkel kell dallamainkat közel hozni: érthetőség, ízlés, arányosság, időbeliség szempontjainak érvényesülésére kell különösen figyelni egy ilyen helyen.

Nógrádi Gergely a Frankel Leó utcában szolgáló kántor és hallgatónk izraeli ösztöndíjas tapasztalatait osztotta meg: a cházzánóriások, mint Moshe Stern és Naftali Herstik útmutató fogásait, szemléletét próbálja érvényesíteni kántori gyakorlatában.

Egy másvallású – korábban nálunk hallgató – hölgy a kántori hívatás hitelességére és transzcendens érzékenység szükségletére hívta fel figyelmünket.

Énekmesterünk, Székelyhidi Hajnal operaénekesnő a szakmai odaadás komolyságát hangsúlyozta, amely megnyitja az átélés csatornáit mind a rítusban, mind a művészi tevékenységben.

Végül egy lemezfelvételt hallgattunk meg, amely az 1956-s moszvai Kol nidré estet örökítette meg! A Szovjetunióban versenyző belga sakkválogatott egyik játékosa a világhírű Barkan főkántor énekét kívánta rögzíteni – nyilvánvalóan az imádkozási téren kívül működtetett magnóval (reméljük más haláchikus feltételek is teljesültek). A hideg őszi napon az előimádkozói pulpitus átadására kényszerült a nagy cházzán egyre erősbödő köhögése miatt.

Nem lévén helyettese egy idős, előimádkozói jártasságú, vallásos idős férfi folytatta az imádkozást, egy olyan valaki, aki életében sohasem vezetett Kol nidré i.tiszteletet! Az élményről lehetetlen érzékletesen szólni: ez a kifejezetten öregember hangján szóló Hálbén chátoénu kezdetű szlichoti részlet minden összehasonlítást kibír – az imádkozás biztonsága, tartalmával való együtt haladása mellett zenei hajlékonysága, szövegformálásból elővarázsolt rövidebb és hosszabb melizmái helyükhöz szegezte a hallgatóságot. Mindenkinek az volt az élménye: igen, erről van szó.

Fekete László
2012.12.04