Smót-Exodus - egy
konferencia margójára
A húsz évvel ezelőtti Magyarország megváltozott, ha nem is mindig
előnyére, de vannak pozitív eredmények, pl. a teológia tudományában, ha
mérsékelt módon is. Még mindig nincs megfelelő, napi szintű könyvtár,
nem sikerült pótolni az elmúlt mintegy 70 év tudományos publikációját és
nem naprakész az új könyvek beszerzése sem. Vannak, akik tanulhatnak
külföldön, ez óriási előny, de hazatérve beszűkül a tudományos terep.
Nincs igazán kivel kommunikálni, vagy vitatkozni, bár elindultak kisebb
tudományos műhelyek, nemzetközi szintű kiskonferenciák, és beindult a
külföldi folyóiratokban vagy könyvkiadóknál való publikálás. Még mindig
gond egy-egy tudományos konferencia anyagának itthoni megjelentetése,
vagyis az elmondottaknak nincs utóélete. Hézagpótló megoldás lett az
internet, egyes intézmények elektronikus szakfolyóiratokat adnak közre.
Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem különleges helyzetben van. A
vészkorszak kiirtotta a magyar zsidóság nagyobbik részét, eltüntette az
ortodoxiát, vagyis a tradicionális zsidó tudás hordozóit. A II.
világháború utáni Rabbiképző megpróbált feltámadni, fennmaradni és
megmaradni, amíg és ahogyan lehetett. Személyesen ismerve az Intézet
életét 1975-től a keserű benyomásom az volt, hogy ha meghal egy tanár,
vele sírba száll egy tantárgy, egy disciplina is. Scheiber Sándor volt
az utolsó fáklya, őt Schweitzer József főrabbi követte, aki beindított
egy új építő folyamatot, majd Schőner Alfréd rektor, az Intézet
jelenlegi vezetője formális egyetemmé alakította át a József krt. 27.
alatti Rabbiképzőt, most már Bérkocsis u. 2. szám alatti bejárattal. Új
tárgyak születtek, régiek keltek életre, a tanári karban sok új, igen
sok valódi tudós foglalta el a katedrák székeit. Izraelből vendégtanárok
jöttek, nyelvi lektorátus, liturgikus tanszék született. Tanulnak
rabbijelöltek, van rabbihelyettes szak, művelődéstörténet és
szociálismunkás kurzus. Van tanulási lehetőség Izrael felé és persze van
bolognai-folyamat is. Más felsőoktatási intézményből átjárnak, az
OR-ZSÉ-ról pedig szintén átjárnak más egyetemekre, főiskolákra. A kb.
120.000 kötetes egyedülálló hebraisztikai-judaisztikai könyvtár
tudományos feldolgozása, hozzáférhetősége megfelelő apparátussal - de
kevés pénzzel - napról-napra közelebb jut a célhoz.
Ezen új pezsgésben jelentős mozzanat az évek óta novemberben, a Magyar
Tudomány Hónapjában megrendezésre kerülő biblikus konferenciák. 2007-ben
"Tízparacsolat", 2008-ban "Bibliai családkép a zsidó tradíció tükrében -
ideálok és konfliktusok", 2009-ben "Ábrahám-Izsák-Jákob a zsidó
hagyomány tükrében", 2010-ben "Brésít…Kezdetben…", és 2011-ben "Smót-Exodus"
címmel. A 2007-es konferencia teljes anyagát a Gondolat Kiadó jelentette
meg. A későbbi előadások - amennyiben azokat sikerült, vagy sikerül az
előadóktól elkérni - az OR-ZSE "Hacofe" c. elektronikus folyóiratába
kerülnek be.
A biblikus konferenciák közös vonása egyrészt az, hogy nem csupán a
Rabbiképző Egyetem oktatói adnak elő, hanem keresztény vagy világi
egyetemek, főiskolák tanárai is, tehát vallásközi, felekezetközi
tudományos ülésről van szó, másrészt a szorosan vett biblikus
szaktudomány mellett vannak kitekintések más szakok felé is, mint pl. a
művészettörténet, a történelem, irodalomtörténet, filozófia területére.
Ez mindenképpen megfelel egyrészt korunk igényének, melyben a vallásközi
kapcsolatok hangsúlyosan megjelennek, másrészt a több szem többet lát
elv alapján a zsidó és keresztény kutatók, avagy hívő és nemhívő tudósok
adják össze munkájuk legjavát.
A biblikus tudomány bemutatása zsidó, keresztény és iszlám oldalról
történik. A magyar zsidóság három iszlámkutató óriása: Vámbéry Ármin,
Goldziher Ignác és Germanus Gyula elegendő múlt-idézést kínál az iszlám
vetülethez, de itt megjegyzendő az is, hogy 1945 előtt a magyarországi
zsidó és keresztény és világi egyetemeken a biblikum tanárainak rendes
nyelvei közé nemcsak a görög, latin és a héber, de az arám, a szír és az
arab nyelvek is hozzátartoztak. Az első három konferencia (2007-9) után
a Tóra került középpontba, így 2011-ben Mózes második könyve, az Exodus.
A tárgyhoz szoros értelemben biblikus kutatási anyaggal Karasszon István
(Károli Gáspár Egyetem) "A Szövetség Könyve", Zsengellér József (Károli
Gáspár Egyetem) "Kihoztalak téged - az Exodus teológiai reflexiója",
illetve Szécsi József (OR-ZSE) "fölszállt a felhő a Hajlékról"előadása
hangzott el. Xeravits Géza (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola)
"A Kivonulás egy korai feldolgozása a Liber Antiquitatum Biblicarumban"
címmel tartott hiánypótló értekezést. Fodor Ferenc (Sárospataki
Református Teológiai Akadémia) a "Mózes személye a közelmúlt keresztyén
teológiai irodalmában" címmel összegezte a kutatást. Fodor György
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem) kitűnő előadást tartott "Az Exodus az
iszlám tradícióban" címmel.
Az OR-ZSE tanárai színes módon vitték tovább a szoros értelemben vett
biblikus kutatást. Haraszti György "Az Exodus történeti háttere - ahogy
ma gondoljuk" előadását Kárpáti Judit "Az alexandriai zsidók modern
exodusa" eredeti nézőpontú előadása a jelen történelembe hozott vissza. Lichtmann Tamás kitűnő irodalomtörténeti utazásra invitálta hallgatóit
"Az Exodus az irodalomban és a társművészetekben" címmel, Oláh János "Zsidó néprajzi vonatkozások Mózes II. könyvéből" világos zsidó
tradíció-áttekintést hozott. Slomo Spitzer professzor, a Bar Ilan
Egyetem tanára (Izrael) "Dr Buxbaum" élettörténetét vázolta fel. Staller
Tamás a filozófia oldaláról közelített: "Exodus 3:14 - ahogy Cohen, Buber, és Rosenzweig olvasták..." címmel. A konferenciát Schőner Alfréd
rektor művészettörténeti elemzése zárta, "Adalék a "Jeciát micrájim"
vizuális ábrázolásához" címmel Chagall Knesszet-béli művéhez fűzött
avatott interpretációt.
Mivel öt mózesi könyvünk van, 2012-ben számítunk egy Leviticus - Vájikrá,
2013-ban egy Numeri - Bámidbár és 2014-ben egy Deuteronomium - Devórim
tudományos ülésre is az OR-ZSÉ-n! Jó lenne majd elolvasni az előadásokat
egy kötetben, vagy akár egy CD lemezen is!
Szécsi József
vallásfilozófus
2011.12.14 |
