26. NORDIJA
 

Már az angol mandátum idején, az 1930-as években sokszor felvetődött a SZOCHNUT és a Cionista Világszervezet tagjai között a kérdés, hogy miért nincs Erecben egyetlen-egy település sem, amely a cionizmus létrejöttének egyik legfontosabb személyiségének, a budapesti születésű Max Nordau nevét viselné. Ugyan voltak már városokban, falvakban közterületek, melyek Nordau nevét viselték (pl.: Nordia városnegyed Tel-Avivban), de ilyen nevű kibuc vagy mosháv nem volt.

Az 1947. november 29-i ENSZ Közgyűlés határozata után - amely megszavazta egy zsidó állam felállítását - magyarországi és erdélyi származású cionista vezetők, közéleti személyiségek és mások is (Amerikai Cionista Federáció) nyomást gyakoroltak a Keren Chájeszodra (Zsidó Nemzeti Alap) és a SZOCHNUT települési osztály tagjaira, hogy most már ideje lenne egy Nordauról elnevezett települést alapítani. E két szervezetben voltak olyanok, akik ellenezték az elképzelést, vagy további halasztást javasoltak.

Mindezek ellenére 1948-ban a SZOCHNUT és a fent említett cionista vezetők a Chérut Eczelhez és a Beitarhoz fordultak, melyeket megfelelőnek tartottak arra a feladatra, hogy ezek alapítsanak egy mezőgazdasági települést, amely Nordau nevét viseli. A település Nordija névvel meg is alakult a régi Haifa és Tel-Aviv közötti országút Bét Lid nevű csomópont közelében, a Keren Chájeszod és a Kern Hákájemet tulajdonában álló földeken, közel Natanya városához.

Az alapítók két, angol katonai szolgálatból leszerelt csoport tagjaiból kerültek ki. Az egyik csoport a szomszédos Kfár Jonából, a másik pedig a Mismár Hájárdén galili moshávból érkezett, ahol előzetesen felkészítették őket a mosháv működtetésére. Az alapítók és az utánuk jövő szabrék, más országokból érkező letelepülők között magyar nyelvűek is voltak.

A település szövetkezeti falu, területe 2200 dunám, lakóinak száma ma 2100.

Főleg mezőgazdasággal foglakoznak: gabonatermesztés, virágkertészet, gyümölcsösök, tehenészet, baromfitenyésztés. Ezeken kívül a településen működik egy rugókészítő üzem is amely jelentős exportot bonyolít le.

Az utóbbi években a település mellett egy, a régi település területével megegyező új lakótelep építésébe kezdtek, Neot Nordija néven. Az itt elkészült lakásokat szabadon árusítják.

Érdekességként megjegyezzük, hogy a települést az első éveiben a párizsi Rothschild bankház anyagilag támogatta a Párizsban élt Nordau tiszteletére.

Nordija egy városnegyed volt Tel-Avivban a XX. század 20-as és 60-as évei között, a mai  DIZENGOFF bevásárlóközpont és környékének helyén. Körülbelül 800 lakosa volt.

1921 májusában nagy zavargások törtek ki Jaffában, arabok zsidókat támadtak meg, sőt még egy tel-avivi lakónegyedben is gyilkoltak és raboltak. Emiatt sok ezer ember elhagyta Jaffát és Tel-Avivban és környékén keresett menedéket. A menekültek egy része számára egy új lakónegyed építését kezdték meg a KEREN KAJEMET-hez tartozó telkeken, a mai DIZENGOF centertől délre és nyugatra. Hivatalos alapítási dátuma 1922. február13. TuBiSvát ünnepnapja volt.

Sok közbenjárás után a tel-avivi önkormányzat a magyar nyelvű zsidók (akik az akkor működő munkáspártokat és a HAPOEL HAMIZRACHI vallásos munkáspártot képviselték), a MAGYAR CIONISTA SZERVEZET valamint a MAGYAR ZSIDÓ PRO PALESZTINA EGYLET kérésére (nyomására) a lakónegyedet Max Nordau után Nordijá-nak nevezték el. 1923-ban csatolták Nordiját hivatalosan Tel-Aviv-hoz.

A lakónegyed alapításakor Tel-Aviv észak-keleti részén volt, északi határa a King’s George utca, a főutcája pedig a Bograshov utca volt. Mivel sok jaffai menekült lakosnak nem állt rendelkezésére a lakásvásárlási vagy házépítési összeg,  a szegényebb emberek (alkalmi munkások, kisiparosok, nagycsaládosak stb.) barakkokat, faházakat, bádogbódékat és sátorházakat építettek maguknak az újonnan épített házak mellett. Az új lakásba költözők, vagy házat építők ezt leginkább kölcsönből tették, hosszú évekre nagyon eladósodva. A párizsi Rothschild Bank segítette valamelyest őket, de még az igen szegényeket is. Nordija lakói lengyel és román zsidók voltak (akik a vad antiszemitizmus miatt menekültek Palesztinába), erdélyi és máramarosi magyar és jiddis nyelvűek.Többségük szegény volt, de volt közöttük középosztálybeli is. Persze volt köztük elég sok magyarországi zsidó is.

Miután a városrész fejlődött, a kis családi házakat bővítették, emeleteket építettek rájuk, új emeletes házakat építettek, így ez a rész Tel -Avivhoz lett csatolva.

Nordijában csak a szegény városrész maradt, szegény lakóival. A 30-as 40-es években sok kelet-európai  szegény, új bevándorló (olé) telepedett le Nordijában, miután itt alacsony volt a lakbér és a városi adó. A lakás és életfeltételek nagyon szegényesek, primitívek voltak.

Hosszú évekig az önkormányzat és lakosság erőfeszítései ellenére sem sikerült a problémákat orvosolni, maradt a szegénység.

1958-ban Arje Piltz, az ismert építési vállalkozó egy nagyszabású tervvel állt elő, mely szerint Nordija helyére egy nagy, ultramodern városi kereskedelmi központot építene, az első ilyet Izraelben. A város vezetőinek ez az ötlet nagyon tetszett, a vállalkozó készen állt az óriási összeg befektetésére. Megkezdődött a lakók kilakoltatása, a házak és a nyomortanya lebontása. Ez a folyamat a 60-as évek végéig tartott. Sokan nem akarták lakhelyüket elhagyni, nem bírták vállalni az új lakás vásárlásának terheit. A kormány és a SZOCHNUT sok már ott élő szegény családnak új olé (új bevándorló) státuszt biztosított, így anyagi segítséget nyújtott nekik. Sok magyar nyelvű család a MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE és a HITACHDUT OLEJ HUNGARIA segítségét élvezték. Új, sokemeletes házat építettek a volt lakónegyed szélein, melyekben elhelyezték Nordija szegény lakóit. A megmaradt területen a DIZENGOFF CENTER projekt valósult meg. Az 1977-ben átadott kereskedelmi központ, irodák és modern lakások óriási ingatlanforgalmi és kereskedelmi eredményt ért el.

Avot Yeshurun héber költő dics- és búcsú himnuszt írt „Bölcsődal” címmel Nordija városnegyedről könyvében a szír-afrikai részben.

JEGYZETEK:

Max Nordau (Szimchá Meir) 1849-ben született Budapesten. Herzl barátja és munkatársa volt. A cionista kongresszusokon szorgalmazta a zsidó fiatalok testedzésének megszervezését és támogatását, hogy az eljövendő zsidó állam ifjai és polgárai erősek, izmosak legyenek. Nordau javaslatára alakultak meg Budapesten, Bukarestben, Prágában, Pozsonyban a zsidó sportkörök, egyesületek. 1920-ban Angliától követelte 600 000 zsidó Palesztinában való letelepítését. Herzl halála után felkérték a Cionista Világszervezet elnöki tisztének betöltésére, de ő nem vállalta. 1923-ban hunyt el Párizsban. 1926-ban elhozatták hamvait Párizsból, Tel-Avivban az első polgármester, Meir Disengof mellé temették.

Eczel (Irgun Czvai Leumi) 1937-ben alapították. Titkos földalatti katonai szervezet volt, amely az angol mandátum ellen harcolt Palesztinában az angol hadsereg ellen. Az angolok terrorista szervezetnek tartották. Az államalapítás után jobboldali politikai párt lett Chérut néven.

Beitar Revizionista Cionista Párt, Brit Joszef Trupeldorr alapította 1923-ban Rigában. Félkatonai jobboldali ifjúsági szervezet volt Zsabotinszki és Begin a későbbi miniszterelnök vezetésével a két világháború közötti Lengyelországban. 1943-48 között Begin volt a parancsnoka. Ma jobboldali ifjúsági szervezet Erecben és más országban.

Eliezer Slomovits