A Zsidó közösségszervező szak tanulmányi kirándulása

"Zsidó környezetünk védelme" tantárgy keretében 2018. március 11.-én a Közösségszervező szak minden évfolyama együtt, összevont tanulmányi kiránduláson vettünk részt. Úti célunk Székesfehérvár volt. Nagy izgatottsággal vártuk a buszt a Blaha Lujza téren, ahol gyülekeztünk.

Beszállás után Sommer László egyetemi docens, szakfelelős motivációs tanításaival indult a napunk, melynek témája:
- zsidó környezetünk elemeinek megismerése;
- hogyan működik egy vidéki közösség?

Felkészült hallgatók követték őt az ehhez kapcsolódó témákkal:
- Udvariné Hidvégi Sarolta (1. évf.) Székesfehérvári deportálásról beszélt, melyben összefoglalta a zsidótörvényektől kezdődően a haláltáborokig történő időszakát a zsidóságnak.
- T. Szilas Andrea (1. évf.) a Szabó-téglagyár gyűjtőtáborként való használatáról - mely a zsidóságot emberekhez nem méltó körülmények közé kényszerítette -  adott beszámolót.

Az első helyszín, ahol megálltunk a Kápolnásnyéki zsidó temető volt. Itt Benyes Tamás (2. évf.) előadásában az egykor működő egyház történetéről beszélt. Hallhattuk az idetelepülésük kezdetét, hitközségük megalakulását, gazdasági sikereiket. Megtudtuk, hogy évtizedekig elhanyagolt állapotából a rendbe rakásáért a Büntetés Végrehajtási Baracskai Intézet rabjainak mondhatunk köszönetet, akik erre a célra kidolgozott közösségi program keretében végzik a rendbe tételt.
Az elhangzott előadás után a férfiak Kádist mondtak.

Következőként megtekintettük a Lovasberényi temetőt, ahol Nyiri Sándor (2. évf.) beszélt a hajdani zsidó közösségről, történetükről, életükről, múltjukról, melynek hiteles és jó lenyomata maga a temető.
A helyreállítási munkálatokról is tájékoztatást kaptunk, így sok érdekességre derült fény a valaha virágzó közösségről.

A Székesfehérvári zsidó temető megtekintése következett, ahol mottóként hallottuk: "Nincsenek névtelen halottaink." ( Sommer László )

A temető karbantartását praktikusan oldotta meg a helyi hitközség. Kicsit időztünk a ravatalozóban, ahol a falon lévő emléktáblákat olvasgattuk.

Itt is két érdekes előadás hangzott el:
- Németh Lívia (1. évf.) részletezte a zsidóság helyzetét az 1848-as forradalom idején Fehérváron, amikor a gazdasági és kereskedelmi nehézségek miatt zsidóellenes atrocitások is voltak.
Petőfi szavait idézve: " …a zsidókkal való bánásmód gonosz tett, mert a szabadság nevében szemtelenül és nyilván hajtatott végre. "

- Magasházi Dóra ( 1. évf.) elmondta, hogy a zsidók gettósításában a csendőrségnek és a rendőrségnek kiemelkedő szerepe volt, mint végrehajtó szervek akadálytalanul együttműködve az SS.-el. 6 deportálási zónára dolgozták ki Magyarország zsidótlanítására a gonosz tervet.

Ellátogattunk a Székesfehérvári Zsidó Közösséghez, ahol Neubart István a hitközség elnöke kedves fogadtatásban részesített bennünket.
Tájékoztatott a fehérvári zsidóság múltjáról, jelenéről, történelméről.
Láthattuk azt a helyiséget is, ahol a kis közösség szokott imát tartani, mely tökéletesen megfelelő a hitélet gyakorlására. Érdekessége, hogy az ablakból rálátni a királyi sírok osszáriumra.

Örömmel hallgattuk a körünkbe érkező Gergely Anna történész, írónőt, aki a deportálásból hazaérkezett túlélőkről, a hitközség elindításáról és a háború utáni összeállásról tanított minket. Az ő könyvei nyújtanak nagy segítséget több tantárgyunk tanulmányozásához. Gondolkodásra késztető kérdéssel zárta előadását: " Hová tűnt el egy egész vonat a Székesfehérvári zsidókkal, mely még megemlítve sincs az 1944-e Kassai vonatok közt?"

Ezután hallgattuk meg Török Margit Láncos Kornélról szóló életrajzi beszámolóját, melyből megtudhattuk a tudományos eredményeit is a fizika és a matematika terén, valamint a családtagokat is megemlítettük.

Utunkat a történelmi belváros utcáin folytattuk és megtekintettük Goldziher Ignác "csillagos házát", Tímár Ákos (1. évf.) rövid leírást adott a barokk stílusú épület jellegzetességeiről.

Eljutottunk a Belvárosban található Városház térre, ahol a városháza főépülete előtt Kulcsár Mariann idegenvezető lelkes előadását hallgathattuk az épület történelméről, funkciójáról, politikai és kulturális jelentőséggel bíró kiemelkedő eseményeiről.


Ez az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon.

Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere üdvözletét Csanády László kabinetvezető tolmácsolta. Ismertetésében hallhattunk a városháza működéséről és a hitközséggel való kapcsolatukról, majd bemutatta az épület művészeti értékeit.

Megtekinthettük a dísztermet, ahol a közgyűlés tartja üléseit. Falait freskók díszítik, gazdag történelmi feliratokkal.

A polgármesteri iroda és a kistanácsterem is egyedileg védett érték.

A későbbiekben meghallgathattuk Jávor Sándor (1. évf.) rendkívül jól összeállított és szemléletes előadását a Székesfehérvári Zsidó Hitközség terveiről, melyeknek korai elemei már megvalósultak, remélhetőleg a többi számos eleme is megvalósul majd.

Az Örökkévalónak köszönhetően a szép idő is hozzájárult ahhoz, hogy gazdag élménnyel gyarapodjunk.

Ezúton köszönjük Csanády Lászlónak, Nyiri Sándornak, Jávor Sándornak, hogy idejüket nem kímélve, fáradtságot nem ismerve, családjukkal együtt részt vettek és megtervezték a napunkat.
Nagyon jó volt ez a tanulmányút, a közös élmények, a vidám hangulat, összekovácsolta a diák közösségünket.

Az Örökkévaló áldását kérjük erre a kicsiny közösségre is Ézsaiás próféta 60. rész 22. versével:
"A legkisebb ezerre nő, és a legkevesebb hatalmas néppé."

Török Margit
Zsidó közösségszervező szak II. évfolyam
2018.03.22

Vissza