Kérdés:
Amikor a Megillát nyilvánosan felolvassák Purimkor, a hagyomány
szerint a kehila (közösség) hangosan recitál négy, a megváltással
kapcsolatos szakaszt, (2:5, 8:15, 8:16, 10:3), amelyet azután a
felolvasó elismétel. Hol találhatók az erre a szokásra vonatkozó
források? Vajon lehetséges-e egy olyan új szokás bevezetése, mely
szerint további négy, Eszter megszabadulására vonatkozó szakaszt
recitálnak?
Reszponzum:
I) Elsődleges források
A Megilla egyes szakaszai hangos recitálásának szokását a Megilla
olvasása során először három középkori dokumentumban említik. Ezeket
a forrásokat a későbbi korokban számos alkalommal – szó szerint vagy
tartalmilag - idézik, ill. hivatkoznak rájuk. Ez a három forrás a
következő:
1. Rav Sza'adia Ga'on (Babilon, 882-942) az általa szerkesztett
Sziddurban
Sziddurjában, Rav Sza'adia Gaon a következőt állítja:
A Tórában tíz szakasz van, amelyet a közösség hangosan olvas, arámi
fordításban is …. A prófétáknál három … és az Szentiratokban kettő,
"A zsidóknak világosság támadt, öröm, vígasság és tisztesség.”
(8:16); "Mert a zsidó Mordechai második volt Ahasvéros király után …
aki a javát keresé népének" (10:3, a Megilla utolsó verse). (Sziddur
Rav Sza’adia Ga'on, Jeruzsálem, 1940, p. 369)
A fenti szakaszt idézte a Tesuvot Hage'onim (Harkavy, No. 208, pp.
97 és 310); Széfer Ha'eskol (Provence, 12. sz., Albeck, Vol. 1, p.
172; ed. Auerbach, Vol. 2, p. 65); és a Széfer Abudraham
(Spanyolország, 14. sz. , Jeruzsálem, p. 207). Széfer Ha'eshkol,
Auerbach szerint "egyesek hozzáveszik még az Eszter 2:5 és 8:15
szakaszokat is, melyek a szabadulásra vonatkozó mondatok". Ezt a
későbbi kiadást egyértelműen befolyásolta a harmadik forrás.1
Széfer Abudraham hozzáteszi a Rav Sza’adia által idézett két
szakaszra vonatkozóan: "És ez a szokás járja Spanyolország legtöbb
közösségében."
2. Rav Sza’adia Ga'on Reszponzuma
Egyik reszponzumában, amelyet a Széder Rav Amram Gaon egyik
változata idéz, (Babilon, megh. 875), Rav Sza’adia Gaon azt állítja,
hogy három Megilla-szakaszt recitálnak hangosan: 8:15, 8:16 and
10:3, továbbá nagy részletességgel elmagyarázza, milyen módon
valósítja meg a felolvasó és a közösség ezt a reszponzorikus
Megilla-olvasást. (Széder Rav Amram Hasalem, Vol. 2, p. 178 = Széder
Rav Amram Gaon, Goldschmidt, pp. 101-102). E két szokás leírásának
stílusa és tartalma annyira eltérő, hogy nem származhat mindkettő
ugyanazon személytől, nevezetesen Rav Sza’adiatól. Feltételezhetően
a második állítás a gáonok egyikétől való, és így helytelen a
forrásmegjelölés, mint ahogyan ez gyakran előfordul a gáonikus
reszponzumokban.2
3. Az idősebb Rav Kalonymus (Speyer, 12. század) vagy Rási
(Franciaország, 1040-1104)3
Ezt a rövid rendelkezést sok középkori poszkim (döntnök, hatóság)
idézi. A Ma'aszeh Hageonim (Epstein, p. 46) és a Széfer Hapardesz (Ehrenreich,
p. 254) Rabbi Kalonymusnak tulajdonítja. A Mahzor Vitry (p. 210); a
Sziddur Rási (pp. 167-168); és a Sibolei Haleket (p. 157) ill. a
Tania Rabbati (p. 84) pedig Rásinak. Később úgy utalnak rá, mint
"Franciaország és Provence szokására" a Széfer Hamanhigben (Toledo,
1204, Rafael, Vol. 1, p. 243), amely művet később a Széfer Abudraham
idéz. A Haggahot Maimoniot (Németország, kb. 1290) is említi,
anélkül, hogy az állítást Maimonidésznek tulajdonítaná, valamint
hozza még a Hilkhot Megillah, 1. fejezet, 7. bekezdés vége ill. a 2.
fejezet vége, ahonnan idézi Rabbi Mose Isszerlesz (Krakkó 1525-1572)
a Darkei Mose művében, a Tur Orah Hajjim 690 résznél, és Sulhan
Arukh Orah Hajjim 690:17 (és 690:4) szakaszhoz írott kommentárjában.
A forrás megjelölése nélkül idézi még az Orhot Hajjim (Provence, 14.
század, Vol. 1, Purim törvényei, 30. bek.).
A szokás Rabbi Kalonymus – féle variánsa a következő:
A közösség szokása, hogy unisónóban recitálja a "Volt egy zsidó
férfiú … " (Eszter 2:5), "És Mordechai pedig kiment …" (Eszter
8:15), " Mert a zsidó Mordechai …." (Eszter 10:3) szakaszokat a
Megilla olvasása során. Ez nem követelmény, sem nem szokás, hanem a
gyermekek megörvendeztetésére szolgál. (t.i. a cél, hogy örömet
szerezzenek a jelenlévő gyermekeknek.)
II) A közösség által recitált szakaszok változékonysága
Ahogyan azt a fent említett forrásokból is kitűnik, a közösség
által hangosan recitált Megilla – szakaszok rendje nem rögzített,
sőt egyazon forrás több változata más-másképpen jelöli meg ezeket.
Utalást találunk erre a Széfer Ha'ittur-ban (Provence, 12. század,
Vol. 2, p. 224), amely azt állítja, hogy a közösség hangosan mond
“néhány szakaszt”. A kérdés tisztázatlansága különösen szembetűnő a
Széfer Hamanhig-ban. A kézirat Refael-féle kiadása először azt
állítja, hogy három szakasz van, azután továbbhaladva már négyet
említ a felsorolásban; egy másik kéziratában nem is jelenik meg a
hármas szám; ezzel szemben a Széfer Abudraham, amely idézi a Széfer
Hamanhig-ot kifejezetten említi a négyes számot! Valóban, az Orhot
Hajjimban olvashatunk négy szakasz hangos recitálásáról, amelynek
szerzője "Vannak helyek, ahol nem mondják a " Volt egy zsidó férfiú
… " (2:5) szakaszt, hanem más szakaszokat mondanak, és mindenben a
hagyományt követik ".
FORRÁS |
2:4 |
2:5 |
6:1 |
7:9 |
7:10 |
8:15 |
8:16 |
9:32 |
10:3 |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rav Sza’adia - féle Sziddur |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
x |
- |
x |
Spanyolországi szokások (Abudraham)
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
x |
- |
x |
Rav Sza’adia Reszponzumai |
- |
- |
- |
- |
- |
x |
x |
- |
x |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kalonymus: Ma'aszeh Hageonim |
- |
x |
- |
- |
- |
x |
- |
- |
x |
Kalonymus: Széfer Hapardesz
|
- |
x |
- |
- |
- |
x |
- |
- |
x |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rási - Mahzor Vitry |
- |
x |
- |
- |
- |
x |
- |
- |
x |
Rási - Sziddur Rási |
- |
x |
- |
- |
- |
x |
x |
- |
x |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rási Sibolei Haleket |
- |
x |
- |
- |
x |
- |
x |
- |
x |
Rási Tanya Rabbati |
- |
x |
- |
- |
x |
- |
x |
- |
x |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Széfer Hamanhig |
- |
x |
- |
- |
- |
x |
x |
- |
x |
Széfer Abudraham |
- |
x |
- |
- |
- |
x |
x |
- |
x |
Orhot Hajjim |
- |
x |
- |
- |
- |
x |
|
|
|
Forditotta: Kárpáti
Judit
2008.05.20
|
