Kóser kozmetikumok Peszahra?
 -
Rabbi David Golinkin (Schechter Intézet, Jeruzsálem) professzor írása -

 

Kérdés:
Vajon az olyan kozmetikumok mint a make-up, parfümök és a samponok számára is szükséges-e a Kóser Pesahra cimkézés?

Reszponzum:
Rabbi Isidor Grunfeld állítja The Jewish Dietary Laws (Zsidó étkezési törvények) című könyvében: (1)
a kozmetikumok gyakran tartalmaznak szeszeket, melyek hamecnek minősülnek. Ezért ezeket Peszah idején el kell távolítani és helyettük különleges, Peszahra készített kozmetikumokat kell használni, pl. arcpúder, stb.

Ezt a véleményt osztotta két másik 20. századi rabbi is: R. Eliezer David Greenwald és R. Gedalia Felder.

Ugyanakkor a Talmudból világosan kitűnik, hogy a Rishonim (korai rabbik, kb. 500-1500) és a legtöbb Aharonim (későbbi rabbik, kb. 1500-tól) szerint a kozmetikumok számára nem szükséges a Kóser Peszahra cimkézés.

A Misna Peszahim traktátusa (3:1, amely fol. 42a a Talmudban) a következőket állítja:

Az alábbi dolgokat nem szabad Peszah idején használni:(2) babiloniai kutah [pudding], médiai sör, idumeai ecet, egyiptomi zitom [sörféle], kelmefestő főzete [korpával készül], szakács kelt tésztája [melyet a fazék tetejére helyeznek] és az írástudó tésztája. R. Eliezer mondja: takhsitei nasim [nők ékszerei] szintén.

Ezek a dolgot azért tilosak, mert ezek ta'arovet hamec, azaz hamec tartalmú keverékek.

Rási magyarázata szerint, melyet a Peszahim 42b talmudi rész kommentárjában fogalmaz meg, a takhsitei nasim jelentése: "Szén, ajakrúzs és olyan parfümök, melyeket a nyakba akasztanak, hogy jó illatot árasszanak". Újabban, Dr. Samuel Krauss és Rabbi Saul Lieberman kimutatta, hogy ez az egyszerű jelentése a takhsitei nasiim kifejezésnek mind a Talmudban, mind a rabbinikus irodalomban. (3)

A Babilóniai Talmud elutasítja takhsitei nasim olvasatát a következő kérdéssel (42b lap alján): "takhsitei nasim szalka da'atakh?!" - "Nők ékszerei, így gondoltad!?" Ezután így javítja ki a Misna olvasatát: "tipulei nasim" , azaz női kozmetikumok, mint finommá őrölt liszt, amelyet a nők szőrtelenítésre használtak. (4)

Mindenesetre a misnai bölcsek kezdetben nem értenek egyet R. Eliezerrel és megengedik, hogy Peszahkor a házban maradjon a " takhsitei nasim" vagyis az arckikészítő kozmetikumok.

Hasonló vélekedést találunk a Toszeftában (Pisha 3:3, ed. Lieberman, p. 151; cf. Rabbi Lieberman, p. 515):
Kilor [szemkenőcs], iszplanit [kötés] és retiya [ragtapasz], melyek bár tartalmaznak valamilyen lisztszármazékot, de mégsem kell ezeket Peszah előtt eltávolítani.

A legtekintélyesebb halaha tudósok a misnai bölcsek és nem R. Eliezer véleményét követték, ahogyan ezt Maimonidesz és Bartenura is hangsúlyozza a kommentárokban ad loc. Valószínűleg ez azért történt így, mert R. Eliezer véleménye da'at jahid, kisebbségi vélemény volt.
A fő halahikus tekintélyek, mint Maimonidesz, a Tur és a Sulhan Arukh a Bölcsek véleményét követték.

Maimonidesz a Misne Tora-ban (Hamec törvényei és a Maca 4:12) a következőt írja:

Olyan hamec-tartalmú keverék, amely egyáltalán nem élelmiszer, vagy nem mindenki számára az, ehető egészen Peszah utánig, még ha tartalmaz is valamilyen igen kis mennyiségű hamecet.

Rabbi Jakob ben Aser (Toledo, kb. 1340) művében, a Tur - ban (Orah Hajjim 442) idézi Mamonidesz véleményét és azt mondja, hogy ezzel R. Isaac ibn Ghijat is egyetért.

Rabbi Josef Karo (Izrael 1488-1575) művében, a Sulhan Arukh - ban (Orah Hajjim 442:4) idézi Maimonidesz döntését.

A Sulhan Arukh kommentárjai hangsúlyozzák, hogy ezeket a dolgokat tilos megenni, "de ezek mutar b'hana'ah [ha valakinek jót tesz, akkor szabad]. (Lásd Magen Avraham ad loc., subparagraph 7; Kaf Hahayyim, ad loc., par. 46; Mishnah Berurah ad loc. subpar. 22.)

A modern halahikus tekintélyek között, Rabbi Zvi Hirschhorn, R. Nahum Weidenfeld és R. Yitzhak Yosef megengedik mindenféle kozmetikumok használatát Peszah idején. Ez a helyes döntés, ahogyan ezt a fentiekből láthattuk.

Amint az a hosszadalmas, a rizs és a hüvelyesek (kitnijot) peszahi fogyasztási tilalmára vonatkozó a tesuva - ból is kitűnik, a zsidók, - különösen az askenáz zsidók - előszerettel keresik a humrot - ot (szigorú precízitás) Peszahkor. (5) Ezért fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a hamec fogyasztásának tilalmát kaptuk meg (Smot 12:15 etc.), hanem az peszahi örvendezés parancsát is (Dvarim 16:14, ahogyan azt a Talmud értelmezi Peszahim 109a). Bárcsak valamennyien megtalálnánk a két micvot teljesítésében a helyes egyensúlyt!


7 Nisszán 5767
David Golinkin
Jeruzsálem 


 Jegyzetek

1. A referencia nélküli rabbikra vonatkozóan lásd a Bibliográfiát.

2. Igy magyarázza Rabbénu Tam a Tozafotban a Peszahimra vonatkozóan ad loc. Rási ibid. és Maimonidesz Misnához írott kommentárjában ezt mondja: "Ami a következő dolgokat illeti, áthágod a " ne legyen és ne láttassék" hamec a házadban parancsát."

3. Lásd Rabbi Lieberman és S. Krauss, Kadmaniyot Hatalmud, Vol. 2, Part 2, Tel Aviv, 1945, p. 307.

4. Yerushalmi Pesahim 3:1, fol. 29d valójában a takhsitei és tipulei szavak különféle misnai olvasatát adják meg. Lásd Prof. Lieberman magyarázatát a kétféle olvasatra.

5. Lásd David Golinkin, Responsa of the Va'ad Halakhah, Vol. 3 (5748-5749), pp. 35-56, amely elérhető a responsafortoday.com. weboldalon is. Érdekességképp megjegyzendő, hogy az izraeli ortodox rabbinátus ezévi döntvénye szerint engedélyezett a hüvelyesek (kitnijot) peszahi fogyasztása (www.machonshilo.org )! Indolklásuk nagyon hasonlít a tizennyolc évvel ezelőtt kifejtett véleményemhez.


Bibliográfia

A * szóban forgó témánk közvetlen tárgyalására utal.

R. Eliezer Don-Yihya, Responsa Even Shtiyah, Vilna, 1893 (quoted by Rabbi Felder)

* R. Gedalia Felder, Yesodei Yeshurun, Vol. 6, New York, 1985, pp. 225-227

* R. Eliezer David Greenwald, Keren L'David, Satmar, 1929, No. 119

* R. Isidor Grunfeld, The Jewish Dietary Laws, Vol. 1, London, 1972, p. 184

R. Hayyim David Halevi, Mekor Hayyim Hashalem, Vol. 4, Jerusalem, no date, p. 58

* R. Zvi Hirschhorn (the questioner in Responsa Hazon Nahum).

* R. Saul Lieberman, Tosefta Kifshuta, Vol. 4, New York, 1962, pp. 514-515

R. Yosef Shaul Nathanson, Shoel Umeishiv (quoted by Rabbi Felder)

* R. Nahum Weidenfeld, Responsa Hazon Nahum, Bilgoray, 1939, No. 46

R. Moshe Yerushalimsky, Responsa Minhat Moshe, Warsaw, 1882, No. 15, par. 52 (quoted by Rabbi Felder)

R. Ovadia Yosef, Hazon Ovadia, Vol. 2, Jerusalem, 1979, p. 67

* R. Yitzhak Yosef, Yalkut Yosef, Vol. 5, Jerusalem, 1988, p. 360

R. Yehudah Leib Zirelson, Arzei Levanon, Kluj, 1922, No. 17


Forditotta: Kárpáti Judit