Moldova György:
A gyávák bátorsága |
Moldova
György új regénye történelmi korszakokon ível át, a 30-as évektől követi hősei
életének fordulatait, a XX. század gyors változásait, emberpróbáló fejleményeit
érzékeltetve. Ezeket a megpróbáltatásokat bizony nehéz volt egyenes gerinccel
állni, talán ezért választotta mottónak Puskin sorait:
"...Ki élt és gondolkodott,
Az embert szíve mélyéből megveti..."
Úgy tűnik 70. születésnapján az író sok mindenben egyetért e pesszimista
végkövetkeztetéssel. Erre utalnak a cselekmény mozzanatai, illetve a szerző fanyar
megállapításai egyaránt.
Pesti regény ez, nem véletlenül utal az Urbis kiadó neve is a városra. Geréb
/Grünfeld/ Pállal, a főhőssel a rádiókabaré szerzőjeként ismerkedünk meg, majd
tanulságos életútját is bemutatja a zuglói proletárcsaládtól a pártkarrieren
keresztül a rendszerváltás utáni "átállásáig", rengeteg budapesti
helyszint villantva fel a zuglói Kis Háromszögtől a Hungária Kávéházig, érdekes
figurák jelennek meg a lapokon, anekdoták és furcsaságok érzékeltetik a kor
légkörét. Hősei egy-egy típust, magatartásformát jelenítenek meg, a bohém Holló
Henrik, a karakán, elvhű Weiner László, Wass Béla és családja, Geréb fia más-más
utat követnek köz- és magánéletükben egyaránt, ennek folyományaként sorsuk is
másképp alakul. Vezető beosztások éppen úgy elérhetők, mint az internálótábor
vagy a börtön, egyazon személynél, rövid időn belül. Lecsapódnak a politikai
jelenségek az életükben, a vészkorszak, a moszkvai orvos-per hatása, az 56-os
forradalom indokolatlanul negatív ábrázolása, a Kádár korszak és a változás -
egészen napjainkig.
Valóságos személyek, történelmi alakok saját nevükön is felvillannak, többnyire
mellékszereplőként (Rajk László, Péter Gábor -őket egy veremben hozza össze az
író fantáziája), hitelesítve az időt és helyet. Szellemi, irodalmi vonatkozások,
mint utalás a forradalom utáni "léggömbzár" kontraszelektív szerepére,
Örkény és Déry találkozása, rádiós belügyek ugyanúgy megtalálhatók a
könyvben, mint az egyszerű emberek élete, problémái. Az utolsó nyilasper, a zuglói
gyilkosok külön fejezetet kapnak a felejtés idejének anakronizmusaként.
Regénye végén az író visszatér kiindulási pontjára, a rádiókabaréhoz majd
elemzi a rendszerváltás érdekes hatását az egyének viselkedésére. Búcsút intve
hőseinek, szellemi gyermekeinek - akik azért mind élő modellek, gyakran nevük is
hasonlít, ilyen értelemben kulcsregénynek is nevezhetjük Moldova könyvét - befejezi
A gyávák bátorságát.
Reméljük lesz ereje és bátorsága további művekhez!
Róbert Péter |