Sándor Iván új kötete az előző évekhez hasonlóan a Tiszatáj Kiadónál jelent meg és néhány korábbi írás kivételével az elmúlt öt évben született esszéket tartalmazza.

Ellentétben címével – A várható ismeretlen - nem a jövővel foglalkozik, hanem a múlt és jelen kérdéseit kutatja. Ugyanazt keresi amit regényeiben: a kézzel foghatón, a láthatón túlit, a zaklatott kor feltárható irodalmi és történelmi eseményeit. Témája a hazai és európai történelem, a második világháború és az 1956-os forradalom, valamint a közelmúlt kétségei. Nemcsak a történelmet elemzi, értékeli Bak Imre, Balassa Péter, Kende Péter, Mészöly Miklós, Poszler György és Simin Balázs munkásságát. A szerző így vall erről : ”Közelítem a még élő, a már nem élő barátaim az ezredforduló históriai – kulturális földindulásával foglalkozó életműveit”.

Nagyon messzitől kezdi, a nyitófejezet (Az Idő Bárkája) egyenesen Noéra utal, meglepő párhuzamokban később is bővelkedik (A történelem AIDS-vírusa), segítségül hívja Bibó István és Rejtő Jenő szellemiségét, de sok más forrásból is merít. 1956 előkelő helyet kap a könyvben, politikai és történeti szempontú vizsgálódás váltakozik tényleírással, a szerző –aki a műegyetemi újság szerkesztője volt ekkor – személyes élményeivel, bolyong a fejezet címe szerint „ a történelem kazamatáiban”.

Találkozhatunk a kötetben Sándor Iván régebben megjelent nagysikerű esszéivel, pl. a Proust nagyregényét megközelítő írással és a Paulóval a görög tengerparton című sorozatot, amely egy készülő regény vezérfonala így kapcsolódva múlt és jelen után immár a jövőhöz.

Izgalmas szellemi kirándulás ez a könyv!

Róbert Péter