 8
éven át minden májusban nívós nemzetközi tanácskozásnak
adott otthont Debrecen: a magyar zsidóság képviselői
találkoztak a Kárpát-medence határon túlra került
hitközségeinek képviselőivel.
Jó hangulatú, értékes konferenciák voltak a hitközség
dísztermében, a részt vevők szívesen emlékeztek ezekre a
hétvégekre, amelyeket a vendéglátók nagy szeretettel tettek
feledhetetlenné.
Sok okos és érdekes dolog hangzott el az előadásokon, melyek
nem vesztek el, mert Halmos Sándor, aki a legtöbbet tett a
konferenciák lebonyolításáért, addig nem nyugodott, amíg be
nem szerezte az előadások szövegét a felszólalóktól – ami
nem volt könnyű feladat! – és egy jól szerkesztett kötetben
évről-évre kiadta.
Ezek az évről-évre igényesebb és terjedelmesebb könyvek a
magyar zsidóság helyzetét, problémáit, a tudományos
eredményeket tükrözik. A testvérhitközségek tavalyi –
reméljük nem utolsó – tanácskozásáról most megjelent
kiadvány Hineni – Itt vagyok címet viseli, arra utalva a
bibliai idézettel, hogy a zsidóság mindennek dacára él, itt
van a Kárpátok ölében és Európában, küldetése van, amelyet
vállal és megpróbál teljesíteni!
Az egyszerű szerkezetű kiadvány időrendben tartalmazza az
eseményeket, előadásokat. A megnyitáskor elhangzó
köszöntések (Csukás Judit, az izraeli nagykövet, a debreceni
polgármester, Tőkés László) után Halmos Sándor üdvözölte az
Életmű-díjat kapottakat: Engländer
Tibort, Kishonti Ildikót, Róth Tibort, a Brassói Zsidó
Hitközség elnökét, Szenes Ivánt, a Tolerancia – díjban
részesült Kósa Lajos polgármestert, Bosák Nándor megyés
püspököt, Cserhalmi György színművészt, Csiszér Ferenc
televíziós szerkesztőt, Jenei Zoltán református lelkészt,
Mikita János belgyógyászt.
Lebovits Imre a Magyarországi zsidóságért kitüntetést kapta,
Ligeti Pál és Vermes László a Debreceni Zsidó Hitközség
vezetői Templomért és Közösségért kitüntetést. A díjazottak
rövid beszédben köszönték meg a megtiszteltetést, majd
Feldmájer Péter és Zoltai Gusztáv beszélt a zsidók
helyzetéről az Európai Unióban.
Dán Ofry, az izraeli magyar napilap szerkesztője Áriel
Sáronról tartott előadást. Utána az Országos Rabbiképző –
Zsidó Egyetem oktatói kaptak szót: Kármán György a kántori
könyörgések dallamvilágába vezetett be, Komoly Judit Szondi
Lipótot méltatta, Kárpáti Judit a zsidó fürdési
hagyományokról, Sommer László az oktatásról, Gellén Imre a
szociális gondoskodásról szólt.
Közöttük Csukás Judit az ókori zsinagógát mutatta be,
Schöner Alfréd, az OR-ZSE rektora, Jeruzsálem napjára
emlékeztetett, Vainer Aurél a romániai zsidók helyzetét
vázolta. Szépen zárja a kötet első részét Deutsch Gábor
péntek esti, a sátorban tartott Tóra magyarázata.
Hűségesen követi a könyv a konferencia második napján
történteket is. Heisler András a Zsidó Közéleti Fórum
létrejöttéről számolt be, Staller Tamás, az OR-ZSE
rektorhelyettese, Zunz Lipótnak, a modern judaisztika
megalapítójának emlékét idézte fel, Gergely Anna Komlós Ottó
fehérvári főrabbiét.
Szántóné Balázs Edit Bernstein Béla rabbi és történész
mivoltára emlékezett. Tóth Sándor távolabbra tekintett:
Eliezer Ben Jehuda, az újhéber nyelv apostola érdemeit
ecsetelte, Szécsi József Nyiri Tamás teológiai nézeteit,
különös tekintettel a Holocaustra.
Róth Tibor (Brassó) hitközsége múltját és jelenét vázolta,
Lya Benjamin professzornő az egész romániai zsidóságról
beszélt, kiemelve Nicolae Cajal professzor munkásságát.
Előadásukhoz hozzászólt a román nagykövet asszony is.
Róbert Péter, az OR-ZSE docense előadása Rákos Péter tudósi
és irodalomszervező tevékenységéről szólt, amelyet Prágában
folytatott a magyar kultúra érdekében. Goldner Gábor a
kolozsvári zsidó közösség problémáinak megoldásához kért
segítséget, Oláh János a Rabbiképző Intézet első három
rektorára emlékezett, kollegája a zsidó nyelvtörténet
érdekességeire hívta. fel a figyelmet.
Nem hiányozhatott Debrecen témája sem: Kulcsár András
professzor a helyi zsidóság érdemeit méltatta a város
fejlődésében, Lang Tamás szlovákiai beszámolója után Halmos
Sándor Kardos Albert professzorról adott alapos képe zárta a
második napot és a könyv középső részét.
Harmadikat Turai János a már megszűntnek vélt váci
közösségről való beszámolója nyitja, amelyhez Paszternák
István csatlakozik a komáromi eredményekkel. Dancu Pál
szomorú időkre emlékeztetett a szatmári zsidóság
deportálásának levéltári dokumentumainak feltárásával. Ionel
Schlesinger és Aurel Vainer szintén romániai hitközségek
nevében szólaltak fel, míg Kovács Róbert Szabadkáról
beszélt. Villányi Tibor a győri zsinagóga felújítását
jelenthette be, de olvashatunk Pozsonyról és Kárpátaljáról
is.
Végül a házigazdák összegezték a konferencián hallottakat.
Halmos Sándor és Weisz Péter eredményesnek tartották a
tanácskozást – ezt utólag a Hineni-kötet is bizonyitja.
Idén nem volt debreceni tanácskozás…Nem tudjuk az okát, de
kár lenne abbahagyni!
Róbert
Péter
2007.11.07
|
