Staller Tamás:
ZSIDÓSÁG ÉS FILOZÓFIA
Történeti vázlat

Julius Guttmann „Die Philosophie des Judentums című világhírű művének (első kiadás: 1933) angol fordításához (Philosophies of Judaism), amely az 1960-as években jelent meg, de reprintjei többször napvilágot láttak, tehát a műhöz írott előszavában Zwi (magyaros átírásban: C’vi) Werblowsky a következőket mondja:

„A filozófusok és a történészek különféle véleményeket vallanak a judaizmus természetét, vagy még inkább, a tulajdon „lényegét” alkotó állandó tényezők, vagy struktúrák létezése kérdésében. Nemcsak a filozófiák – ide értve a judaizmus filozófiáit is – kifejezésmódjai azok, amik változhatnak, de a történészek szemlélete is a korábbi filozófiák kifejezésmódjainak természetét és történeti szerepét illetően. Talán valamikor a közeli- vagy a távolabbi jövőben, egy új történeti mű a judaizmus filozófiájáról el fog készülni.” (In: Guttmann, Julius: Philosophies of Judaism. New York, 1973, Schocken Books. p. x.)

Úgy hisszük, hogy most elérkezett ez az idő, legalább is itt, Magyarországon. A tollat, helyesebben a szövegszerkesztő billentyűit pedig Dr. Staller Tamás, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanszékvezető professzora irányította. A kötet, mely alcímében a szerény „Történeti vázlat” megjelölést viseli, a Szerző másutt megjelent tanulmányainak, máshol elhangzott előadásainak és egyéb írásainak válogatott gyűjteménye, amely a fejezetek címszavankénti felsorolásával is teljesíthetné azt a feladatot, amelyet az alcímben megjelölt. Szerző azonban mindenegyes „címszavát” alaposan, a szakíróra jellemző igényességgel kidolgozta, ezzel többet nyújtva az olvasónak, mint amit a szerény alcímben vállalt. Megjegyezzük azonban, hogy egy tanulmányával túllép a főcím meghatározásán, amikor ugyanis a zsidófilozófia egyik fellegvárának, a budapesti Rabbiképző-Zsidó Egyetem történetének tömör foglalatát adja, amivel egyben „kitágítja” a cím által körülhatárolt témát és sajátosan magyar intézményt vesz vizsgálati körébe.

Az első, a címadó írásban végigvezeti olvasóját a zsidó filozófia őstörténetével kezdve a zsidóság gondolkodásának különféle korszakait érintve Báruch (Benedictus) Spinozáig, illetve Hermann Cohenig és Emanuel Levinasig. Ugyanebben az írásban lehetőséget talál arra, hogy ha csak egy mondat erejéig is említse a két világhírű izraeli filozófus, Jesájáhu Leibovitz és magyarul is megjelent könyve alapján a cionizmus Magyarországon is ismert gondolkodója, Shlomo Avineri munkásságát. A következő tanulmány, a Filozófia és a zsidók, a gondolkodás tudománya és a zsidóság viszonyát vizsgálja. A Judaizmus és Európa – Kulturális reflexiók című írásban a zsidó szellemi élet részvétele a sajátos európai kultúra és műveltség kialakulásában, formálódásában. A Száműzetés és az ország című írás, amely eredetileg előadás formájában hangzott el Debrecenben, megismertet a cionizmus kialakulásával és röviden végigtekint annak szellemiségtörténetén egészen az álom megvalósulásáig, vagyis Izrael államának megalakulásáig, 1948-ban.

A következő írásokban, vagyis a könyv további részeiben nagyon jó, célratörő betekintést enged a zsidó filozófia különféle, korszakformáló szakaszaiba, ezeknek legjelentősebb áramlataiba és legnevesebb személyiségeinek munkásságába. Ennek során Alexandriai Philónnal és az alexandriai hellenista zsidó gondolkodással kezdve Szá'ádjá gáon munkálkodását ismertetve a kötet végéig eljutunk a zsidó filozófia minden jelentős állomásáig és szereplőjéig. Martin Buber és munkássága részletekbe menő leírását és Franz Rosenzweig és Buber viszonyát és együttmunkálkodását követve lassan eljutunk Magyarországra és a magyar filozófiai irodalom hajdani kiválósága, Hegel majd minden művének magyarra fordítója, még sokunknak kortársa, tanára, Dr. Szemere Samu akadémikus, Rabbiképzőnk professzora személyiségéhez. A következő tanulmányban nyomon követhetjük a budapesti Rabbiképző létrejöttétől napjainkig jelentősebb korszakait és eseményeit. A végső tanulmányban a rabbi-hivatásról olvashatunk továbbfűzhető és újabbakat ihlető gondolatokat.

A kötetet nagyon részletes bibliográfia, a Szakirodalom jegyzéke zárja, ami feltehetően nemcsak a felhasznált, hanem a továbbolvasásra ajánlott szakirodalmat is tartalmazza.

A kötet a Logos kiadónál jelent meg, annak Historia – Diaspora sorozatában. A kidó vezetője és a sorozat szerkesztője Babits Antal. Ő látta el a kötet lektorálásának feladatát is.

A Logos Kiadóról tudnunk kell, hogy úttörő szerepet vállalt a magyar judaisztikai szakirodalom kiadása terén. Olyan fontos művek jelentek meg sorozataiban, mint Maimonidész – A zsidó filozófia, G. Vajda: Bevezetés a középkori zsidó gondolkodásba, G. Vajda: A filozófiáról és a kabbaláról…, Colette Sirat: A zsidó filozófia a középkorban, Abraham Ibn Daud: A magasztos hit című könyvei. Külön kell említeni Maimonidész: A tévelygők útmutatója című művének, a XIX. században, Klein Mór rabbi, nagy arabista által készített fordításának újra kiadását, javított és bővített változatát, ugyanis az eredetileg füzetekben megjelent műnek talán az egyetlen teljes példányát gyűjtötte és állította össze Babits Antal, a Kiadó vezetője, ami lehetővé tette e fontos mű teljes kiadását.

Borsányi Schmidt Ferenc