Az elmúlt tíz évben
több kiadásban megjelent Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni és az idén második
kiadásban közreadott Israel Meir Lau: A zsidó élet törvényei című nagy
érdeklődést keltett, kézikönyvekként forgatott műveket nem régiben egy hasonló
témájú munka követte.
A Talentum kiadó megjelentette Simon Philip De Vries 1944-ben mártírhalált szenvedett
hollandiai rabbi könyvét, amelyet a szerző elhatározása és saját közlése szerint
nemcsak zsidóknak írt, hanem – talán leginkább – a nemzsidóknak is:
tájékoztatásul és felvilágosításul. Éppen ez indokolja azt a különbséget, amely
a hasonló téma ellenére megkülönbözteti az egykori haarlemi főrabbi művét a
széleskörű vallási ismereteket megfelelő terjedelemben és hagyományhű
megközelítéssel tárgyaló Lau-könyvtől, vagy a szintén minden fontosabb kérdést
tárgyaló, de kevésbé alapos Donin-könyvtől.
A Zsidó rítusok
és jelképek hosszasabban időzik olyan fogalmaknál, tárgyszavaknál, amelyek a
zsidó vallás légkörében felnőtt ember számára különösebb magyarázatot,
megvilágítást nem igényelnek. Ilyen megfontolásból ismerteti (rendkívül
informatív módon) öt és fél oldalon a házán – a kántor és előimádkozó
– szerepét, tevékenységét, és a funkció kialakulásának történetét, vagy a kohanim
– a papi törzs – hajdani és mai jelentősségét és szerepkörét. Ugyancsak a
kívülállók tájékoztatását szolgálja a Prédikáció a zsinagógában: Halakhá
és Ággádá címet viselő néhány lap.
A Sábbáttal
foglalkozó rész öt témakört ölel fel, amelyeket végigolvasva megismerjük a szent
nap fontosabb törvényeit, öltözködési és étkezési szokásait stb. Az esküvőről
írott fejezet oly részletesen, színesen és plasztikusan ismerteti az életnek ezt a
jelentős eseményét, hogy a néprajzkutató számára is számos érdekes, addig nem
ismert részletet, szokást stb. tár fel.
Az
étkezési előírások című fejezet huszonnyolc oldalon tárgyalja a hagyományos
zsidó élet fenntartásának egyik legfontosabb követelményét. A kötet a Sulhán
Árukh módszerét követve sorra veszi a lényeges fogalmakat, ünnepeket, szokásokat,
az életút fontos eseményeit és ezek ismertetését.
A zsidó vallási ismereteknek ezt a
valóban színvonalas és tartalmas “Mindentudóját” Jólesz László, a neves
hebraista és műfordító tolmácsolásában olvashatjuk. Ajánljuk a judaisztika, az
általános vallástörténet, a néprajz és az irodalomtudomány szakembereinek és
kedvelőinek csakúgy, mint a művelődéstörténet kutatóinak, a világkultúra
tanulmányozóinak.
Borsányi-Schmidt
Ferenc |