Vissza

Szita Szabolcs: A Gestapo Magyarországon

 Szita Szabolcs professzor új könyve alapos áttekintését adja a rosszemlékű német Titkos Államrendőrség működésének, amelyet jól jellemez a mű alcíme: A terror és a rablás történetéből.

Nem korlátozódik a monográfia hazánk területére, illetve 1944-re. Első fejezete bemutatja a Geheime Staatspolizei létrejöttét, a porosz talajból sarjadt szervezet "felvirágzását", kiépülését. Kezdeti alacsony létszáma a háború végére 32.000-re nő, hatalmas besúgóhálózattal, amelyet minden megszállt országban gondosan kiépítenek.

Magyarországon már 1939-től kimutatja az együttműködés nyomait, az ügynökhálózatnak szerepe volt a német bevonulás előkészítésében és zökkenőmentes lebonyolításában is. Megkezdik a letartóztatásokat, néha csak a telefonkönyvben található "zsidó hangzású" név alapján. Elemzi a szerző a lefogottak összetételét, a szenvedések változatos helyszíneit. Hamar megtelnek a fogházak, igénybe vesznek más épületeket, a Rabbiképzőt is. Természetesen részt vesz a Gestapo az Ungarnaktion, a magyar zsidók deportálása előkészítésében és végrehajtásában is. Sok eddig nem ismert részletet, anyagot olvashatunk erről, nagyrészt új kutatásokból.

Megindul - az alcímben jelzett - rablás is. Nemcsak lakásokat foglalnak el és fosztanak ki: amikor parancs jön a polgári ruha viselésére, egyszerűen átöltöznek a legközelebbi zsidó üzletben, természetesen fizetés nélkül.
Jelentős részt tesznek ki a letartóztatottak visszaemlékezései, történelmi személyiségek és egyszerű emberek vallanak szenvedéseikről - amelyek nem fejeződtek be a Gestapo fogságával, utána útjuk szinte kivétel nélkül valamelyik haláltáborba vezetett. Külön fejezet foglalkozik az emberkereskedelemmel, a vagyonok csellel vagy erőszakkal való megszerzésével. Ez nemcsak a tulajdonosokat, hanem Magyarországot is károsította, hiszen pl. a csepeli gyáróriásból csak szerszámgépeket 76 dunai uszály szállított a Reichbe. Jellemző módon ezek az ügyletek többnyire becsapással, az életükért reszkető szerencsétlen emberek kifosztásával és deportálásával végződtek. Meglepő a többnyire eléggé műveletlen gestapósok érdeklődése az antikváriumok értékei iránt, a Rabbiképző könyvtárát is elhurcolják.

Beavatkozott a Gestapo a nagypolitikába is, szerepe volt a Horthy-féle kiugrás megakadályozásában. Szálasi hatalomra kerülése után minden fék megszűnt gazságaik előtt. Megalakult a velük szorosan együttműködő Nemzeti Számonkérés Szervezete, külön fejezet számol be gyilkosságaikról. Helytörténeti jelentőségű a magyar vidéken történtek dokumentálása. Találkozunk a cigány deportáltak szomorú sorsával is, jó érzés azokról olvasni, akik életük kockáztatásával, esetleg feláldozásával mentették az üldözötteket.

Követi a monográfia a foglyok utóéletét, a Gestapo Fogházviseltek Köre történetét. Szomorú sajátossága a magyar történelemnek, hogy sokan közülük később a Gulágot vagy a kommunista börtönöket is megjárták.

Tragikus tárgyát a szerző - eddigi munkáihoz hasonlóan - olvasmányosan, érdekesen dolgozza fel. Hozzájárul a könnyebb forgathatósághoz a sok kép is. Bibliográfia és névmutató emeli a kötet tudományos értékét és eredményességét.

Ez a monográfia az első kísérlet a Gestapo magyarországi históriájának összefoglalására. Elolvasása után elmondhatjuk, a kutatások sikerrel jártak! 
Egyaránt ajánlhatjuk a történelem iránt érdeklődő olvasónak, tudományos kutatónak és a tanulóifjúságnak Szita Szabolcs új könyvét.

Róbert Péter