|
|
Nyáry Krisztián
Merész magyarok - 30 emberi történet
|
Nyáry
Krisztián könyvei évek óta a sikerlista élén járnak. Érdekesek,
olvasmányosak, de ugyanakkor ismereteket adnak, meggondolkoztatják
az olvasót. Így van ez legutóbbi könyvével, a Merész magyarok című,
a Corvina kiadónál nemrég megjelent kötettel is, amely alcíme
szerint 30 emberi történetet tár elénk.
Hősökről ír benne, akik segítettek másokon, nem várva jutalmat, mert
így követelte lelkiismeretük. Számunkra különösen fontos, hogy sokuk
valamilyen módon kapcsolatban volt vagy került a zsidósággal. 9-en
közülük zsidók, 4-en pedig zsidóknak segítenek a vészkorszakban. Kik
ezek a hősök?
Michnay Gyula az egyetlen sikeresen megszökött recski fogoly zsidó
nagyanyja miatt lesz munkaszolgálatos, de ez nem menti meg a másik
diktatúra önkényétől.
Stern Mendel szökevény társuk a füleki
rabbihoz vezetné őket, de lemarad és csak Michnay jut Nyugatra.
Reviczky Imre alezredes zsidó munkaszolgálatosok tízezreit menti
meg. Budapesten és Izraelben utcát neveztek el róla, igaz hogy az
50-es években szeneslegény volt.
Hajós Alfréd édesapja Galiciában
született, amikor hajórakodó munkásként a Dunába veszett a fia,
elhatározta, hogy megtanul úszni. Olimpiai érmei alapján úgy tűnik
sikerült neki! Építészmérnökként sportlétesítmények sorát tervezi,
1944-ben mégis bujkálnia kell.
Steinschneider Lilly pilótakisasszony
apja udvari ágyneműszállító, ő az első világháborúban harci
repülőnek jelentkezik, de nem engedik.
Fuchs Jenő vívásban szerez
dicsőséget Magyarországnak, de amikor Ukrajnában szedi az aknát,
német vaskeresztet kap. 1954-ben siófoki nyaralóját elveszik
özvegyétől.
Ferenczy Béni német útlevelével segít az üldözötteken,
majd zsidó gyermekeket bújtatnak. 1948-ban az elsők között kap
Kossuth-díjat, de később a portás nem engedi be műtermébe.
Karig
Sára hamis okmányokat készít zsidóknak, a Svéd Vöröskereszt önkéntes
munkatársa, de amikor leleplezi a kommunisták 1947-es választási
csalását a Gulágra kerül.- 7 évre! Amikor megkapja a Jad Vasem
kitüntetést így szabadkozik:
"Amit én tettem, nekem volt segítségemre abban, hogy ép ésszel és
tiszta lelkiismerettel átvészeljem azt a kort."
Tersánszky Józsi
Jenő nemcsak zsidó feleségét, de más üldözötteket is rejteget Avar
utcai kis lakásában. Más írótársaival ellentétben nem írja alá az
1956-os forradalmat elítélő nyilatkozatot, pedig előzékenyen
odaviszik kedvenc kocsmájába.
Richter Gedeont a magyar gyógyszeripar
megteremtőjét nyilasok lövik a Dunába, Fischer Mór világhírre emeli
herendi porcelángyárát.
Márton Áron erdélyi püspök nemcsak a
szószékről tiltakozik a zsidóüldözés ellen, de kemény leveleket ír
vezető magyar tisztviselőknek, még Jaross Andor belügyminiszternek
is. Román kommunisták lecsukják, 7 év alatt olyan rossz állapotba
kerül, hogy amikor kiengedik, egy hónapra visszatartják, hogy egy
kicsit rendbe jöjjön.
Salkaházi Sára életét áldozza zsidó
védenceiért, négy zsidó nővel együtt lövik agyon.
Lőw Lipót szegedi
rabbi izzó magyar hazafisággal küzd a nemes eszményekért, nem
sejtve, hogy fia deportálás közben hal majd meg.
Kresz Géza a
budapesti mentőszolgálat megszervezője.
Pásint Ödön már Erdélyben
megismerte a kisebbségi sorsot, ezért is segít 1944-ben a zsidóknak.
Bédy-Scwimmer Róza nagy feminista, aki az első világháború alatt
békemissziót szervez.
Vámbéry Ármin ugyan reformátuskén hal meg, de
ez sem akadályozza meg, hogy kapcsolatba ne lépjen Herzlel akinek jó
tanácsokat ad.
Soós Géza 1944-ben repülőgépet szerez és néhány
személyen kívül a híres Auschwitz jegyzőkönyvet is kicsempészi
fedélzetén.
Nagyszerű embereket ismerünk meg egy nagyszerű könyvből.
Várjuk a
folytatást!
Róbert Péter
2016.03.27
|
|
|