Nyáry Krisztián
Merész magyarok - 30 emberi történet
 

Nyáry Krisztián könyvei évek óta a sikerlista élén járnak. Érdekesek, olvasmányosak, de ugyanakkor ismereteket adnak, meggondolkoztatják az olvasót. Így van ez legutóbbi könyvével, a Merész magyarok című, a Corvina kiadónál nemrég megjelent kötettel is, amely alcíme szerint 30 emberi történetet tár elénk.

Hősökről ír benne, akik segítettek másokon, nem várva jutalmat, mert így követelte lelkiismeretük. Számunkra különösen fontos, hogy sokuk valamilyen módon kapcsolatban volt vagy került a zsidósággal. 9-en közülük zsidók, 4-en pedig zsidóknak segítenek a vészkorszakban. Kik ezek a hősök?

Michnay Gyula az egyetlen sikeresen megszökött recski fogoly zsidó nagyanyja miatt lesz munkaszolgálatos, de ez nem menti meg a másik diktatúra önkényétől.
Stern Mendel szökevény társuk a füleki rabbihoz vezetné őket, de lemarad és csak Michnay jut Nyugatra.

Reviczky Imre alezredes zsidó munkaszolgálatosok tízezreit menti meg. Budapesten és Izraelben utcát neveztek el róla, igaz hogy az 50-es években szeneslegény volt.

Hajós Alfréd édesapja Galiciában született, amikor hajórakodó munkásként a Dunába veszett a fia, elhatározta, hogy megtanul úszni. Olimpiai érmei alapján úgy tűnik sikerült neki! Építészmérnökként sportlétesítmények sorát tervezi, 1944-ben mégis bujkálnia kell.

Steinschneider Lilly pilótakisasszony apja udvari ágyneműszállító, ő az első világháborúban harci repülőnek jelentkezik, de nem engedik.

Fuchs Jenő vívásban szerez dicsőséget Magyarországnak, de amikor Ukrajnában szedi az aknát, német vaskeresztet kap. 1954-ben siófoki nyaralóját elveszik özvegyétől.

Ferenczy Béni német útlevelével segít az üldözötteken, majd zsidó gyermekeket bújtatnak. 1948-ban az elsők között kap Kossuth-díjat, de később a portás nem engedi be műtermébe.

Karig Sára hamis okmányokat készít zsidóknak, a Svéd Vöröskereszt önkéntes munkatársa, de amikor leleplezi a kommunisták 1947-es választási csalását a Gulágra kerül.- 7 évre! Amikor megkapja a Jad Vasem kitüntetést így szabadkozik:
"Amit én tettem, nekem volt segítségemre abban, hogy ép ésszel és tiszta lelkiismerettel átvészeljem azt a kort."

Tersánszky Józsi Jenő nemcsak zsidó feleségét, de más üldözötteket is rejteget Avar utcai kis lakásában. Más írótársaival ellentétben nem írja alá az 1956-os forradalmat elítélő nyilatkozatot, pedig előzékenyen odaviszik kedvenc kocsmájába.

Richter Gedeont a magyar gyógyszeripar megteremtőjét nyilasok lövik a Dunába, Fischer Mór világhírre emeli herendi porcelángyárát.

Márton Áron erdélyi püspök nemcsak a szószékről tiltakozik a zsidóüldözés ellen, de kemény leveleket ír vezető magyar tisztviselőknek, még Jaross Andor belügyminiszternek is. Román kommunisták lecsukják, 7 év alatt olyan rossz állapotba kerül, hogy amikor kiengedik, egy hónapra visszatartják, hogy egy kicsit rendbe jöjjön.

Salkaházi Sára életét áldozza zsidó védenceiért, négy zsidó nővel együtt lövik agyon.

Lőw Lipót szegedi rabbi izzó magyar hazafisággal küzd a nemes eszményekért, nem sejtve, hogy fia deportálás közben hal majd meg.

Kresz Géza a budapesti mentőszolgálat megszervezője.

Pásint Ödön már Erdélyben megismerte a kisebbségi sorsot, ezért is segít 1944-ben a zsidóknak.

Bédy-Scwimmer Róza nagy feminista, aki az első világháború alatt békemissziót szervez.

Vámbéry Ármin ugyan reformátuskén hal meg, de ez sem akadályozza meg, hogy kapcsolatba ne lépjen Herzlel akinek jó tanácsokat ad.

Soós Géza 1944-ben repülőgépet szerez és néhány személyen kívül a híres Auschwitz jegyzőkönyvet is kicsempészi fedélzetén.

Nagyszerű embereket ismerünk meg egy nagyszerű könyvből.

Várjuk a folytatást!

Róbert Péter
2016.03.27