Gerő András:
Magyar másik

Gerő András ismert történész, könyvek sorával örvendeztette meg a múlt iránt érdeklődőket. Munkái nem kerülik meg a magyar zsidóság szerepét a magyar történelemben, hozzájárulását az utóbbi évszázadok fejlődéséhez.

Legújabb könyve - amely Magyar másik címmel az általa vezetett Habsburg Történeti Intézet kiadásában látott napvilágot - is a modern magyar história zsidó viszonylatait taglalja. Alcímének megfelelve (Értelmezések és reprezentációk) áttekinti az egyes magyarázatokat, de felvázolja saját értelmezését is. Felteszi a kérdést: létezik-e egységes magyar történelemszemlélet az eltérő tapasztalatokkal rendelkező csoportok számára, van-e helye egyöntetű nemzeti elbeszélésmódnak, narratívának?

Nehéz erre válaszolni, hiszen eddig a nemzetiesítés visszafelé is működött, a zsidó szempont háttérbe szorult. Identitástörténet nem csak a származást jelenti. A szerző kételye nem jelenti, hogy nem tesz kategorikus megállapításokat, pl. a magyar állam közvetett felelősségéről a zsidóság elhurcolásában. Utal közismert vitájára Romsics Ignáccal, vizsgálja a tudományos nyelv kérdését ez ügyben. Végkövetkeztetése: a "másik" is magyar, de nem feltétlenül úgy mint a többség. Tanácsa: a helytörténet kutatása eredményeket hozhat ebben a kérdésben, a XX. század nagy öncsonkítása felderítésében .

Könyve második fele gyakorlatibb jellegű. Áttekinti a Soá történetének eddigi feldolgozását és oktatását. Pártállami időszakban

keveset és kevesen foglalkoztak ezzel a "rázós" témával, igyekeztek a fasiszta kegyetlenkedések általános címszava alá besorolni. Később már megszaporodott az irodalom és a változó színvonalú visszaemlékezések tömege. Kiemeli a holokauszt válságtörténet jellegét, amelynek az eseménytörténet csak megjelenése, nem lényege.

Sorra veszi a hazai zsidóság tragédiájával foglalkozó múzeumok (Auschwitz, Hódmezővásárhely, Páva utca) holokauszt-kiállításait, bemutatva koncepcióikat, eszközeiket, látogatottságukat, képekkel illusztrálva. Egyiket sem tartja teljesen megfelelőnek, ezért a készülő Sorsok házától várja a minden tekintetben megfelelő megoldást. Ugyanakkor javasol egy állandó zsidó kiállítás a Rumbach utcai zsinagógában. Sürgeti az intézményes keretek erősítését, nem feledve az emocionális alapokat. Zárásként irodalmi példákra hivatkozik, hangsúlyozva a feltétlen jogegyenlőséget.

Elgondolkoztató munka Gerő András könyve, amely elméleti jellege mellett sok érdekességet tartalmaz.
 

Róbert Péter
2015.02.01