|
|
|
Gerő András:
Magyar másik |
Gerő
András ismert történész, könyvek sorával örvendeztette meg a múlt
iránt érdeklődőket. Munkái nem kerülik meg a magyar zsidóság
szerepét a magyar történelemben, hozzájárulását az utóbbi évszázadok
fejlődéséhez.
Legújabb könyve - amely Magyar másik címmel az általa
vezetett Habsburg Történeti Intézet kiadásában látott napvilágot - is
a modern magyar história zsidó viszonylatait taglalja. Alcímének
megfelelve (Értelmezések és reprezentációk) áttekinti az egyes
magyarázatokat, de felvázolja saját értelmezését is. Felteszi a
kérdést: létezik-e egységes magyar történelemszemlélet az eltérő
tapasztalatokkal rendelkező csoportok számára, van-e helye egyöntetű
nemzeti elbeszélésmódnak, narratívának?
Nehéz erre válaszolni, hiszen eddig a nemzetiesítés visszafelé is
működött, a zsidó szempont háttérbe szorult. Identitástörténet nem
csak a származást jelenti. A szerző kételye nem jelenti, hogy nem
tesz kategorikus megállapításokat, pl. a magyar állam közvetett
felelősségéről a zsidóság elhurcolásában. Utal közismert vitájára
Romsics Ignáccal, vizsgálja a tudományos nyelv kérdését ez ügyben.
Végkövetkeztetése: a "másik" is magyar, de nem feltétlenül úgy mint
a többség. Tanácsa: a helytörténet kutatása eredményeket hozhat
ebben a kérdésben, a XX. század nagy öncsonkítása felderítésében .
Könyve második fele gyakorlatibb jellegű. Áttekinti a Soá
történetének eddigi feldolgozását és oktatását. Pártállami
időszakban
keveset és kevesen foglalkoztak ezzel a "rázós" témával, igyekeztek
a fasiszta kegyetlenkedések általános címszava alá besorolni. Később
már megszaporodott az irodalom és a változó színvonalú
visszaemlékezések tömege. Kiemeli a holokauszt válságtörténet
jellegét, amelynek az eseménytörténet csak megjelenése, nem lényege.
Sorra veszi a hazai zsidóság tragédiájával foglalkozó múzeumok
(Auschwitz, Hódmezővásárhely, Páva utca) holokauszt-kiállításait,
bemutatva koncepcióikat, eszközeiket, látogatottságukat, képekkel
illusztrálva. Egyiket sem tartja teljesen megfelelőnek, ezért a
készülő Sorsok házától várja a minden tekintetben megfelelő
megoldást. Ugyanakkor javasol egy állandó zsidó kiállítás a Rumbach
utcai zsinagógában. Sürgeti az intézményes keretek erősítését, nem
feledve az emocionális alapokat. Zárásként irodalmi példákra
hivatkozik, hangsúlyozva a feltétlen jogegyenlőséget.
Elgondolkoztató munka Gerő András könyve, amely elméleti jellege
mellett sok érdekességet tartalmaz.
Róbert Péter
2015.02.01
|
|
|
|