Dusan
Simko: Eszterházy
lakája |
Dusan Simko a Kassán született, Svájcba emigrált és ott egyetemi
tanárrá lett szerző a 18. századi magyar határszéli Eszterházy- birtokot választja
regénye színhelyének.
Főhőse, Abeles Izsák, a helyi hitközség elöljárójának unokaöccse, nagy kegyként
17 éves korában a herceg, a híres "fényes Miklós" szolgálatába lép, és
a korban hitsorsosai számára szokatlan pályát fut be. Lekűzdve előítéletet és
rosszindulatot lakájból a házi opera - ahol Haydn is muzsikált- intendánsa lesz,
elnyerve munkaadója elismerését és - ami nem érdektelen - Anna Zannini, az ünnepelt
operaénekesnő szerelmét.
Közép-európai téma jelenik meg, közép-európai környezetben a regény lapjain:
német, osztrák és cseh zenészek, olasz énekesek, magyar parasztok és nemesek, szláv
urasági alkalmazottak, görög kereskedők, cigányok és herceg által védelmezett
zsidók váltakoznak és kavarognak az olvasó előtt, hiteles korrajzot adva a
"magyar Versailles" életéből.
Szinte minden jelentősebb szereplő más-más embercsoporthoz tartozik. Abeles Izsák az
Esterházy-birtokon hét községben (ez volt a híres "seva kehilot")
letelepített zsidók közül jött, akik a herceg védelmét élvezték gazdasági
szolgálataikért.
Kismarton volt a hét közül a legjelentősebb (ma is zsidó múzeum működik az
Ausztriához került községben), vezetői el tudták érni a törekvő fiatal zsidó
hercegi szolgálatba lépését.
Szokatlan kívánság ez ekkortájt, hiszen a lakáj külseje, borotvált álla,
libériája elütött a jámbor zsidókétól, a személyzeti étkezés nem volt kóser,
munkarendje se alkalmazkodott a zsidó naptárhoz. Nem csoda, hogy néhány év múlva
karrierje egyik követelményeként Izsák elhagyja ősei hitét és keresztényként
szolgálja tovább hercegét.
A könyvet forgatva részesévé válunk a hercegi birtokon és Bécsben zajló
eseményeknek, Mária Terézia látogatását, férje, Ferenc császár temetését és az
opera rejtélyes leégését és újjáépítését is beleértve.
Apró érdekességek hozzák közelebb a kort, amelyben már megjelennek a
felvilágosodás eszméi, de még érintetlen Európa Keletén a feudalizmus, és az
embereket, akik még rabjai a középkor gondolatvilágának, de életvitelük már a
polgári korszakot vetíti elénk.
Az uradalmi zsidók még úgy élnek mint őseik néhány nemzedékkel előbb, de
olvashatunk előkelő "udvari zsidókról", akiknek öltözéke már a gazdag
polgárokéra hasonlít.
Felvillannak a század nagy kérdései, a Habsburg-birodalom sorsa éppúgy, mint a magyar
nemesek immár korszerűtlen adómentessége.
Adatok, történetek színesítik, teszik olvasmányossá a könyvet az örökmozgótól
kezdve színházi eseményekig, a művelődéstörténet barátai és az érdeklődő
közönség örömére.
A Kalligram kiadónál megjelent mű bizton számíthat az olvasók érdeklődésére!
Róbert Péter |